Pajzsmirigy betegségek esetén a kezelés gyakran a hiányzó hormon pótlásával történik. Honnan származnak valójában a terápiában használt hormonok? Hatásosabb-e a szintetikus készítmény? Prof. Balázs Csaba endokrinológust, a Budai Endokrinközpont orvosát kérdeztük.
Mielőtt a pajzsmirigy hormonjait szintetizálni tudtuk volna, az egyes állatok pajzsmirigyéből készített preparátumokat használtak, használtuk – magyarázza a professzor. A legelterjedtebb egy, a szarvasmarha pajzsmirigy kivonatát tartalmazó készítmény volt.
Ezek a szárított állati pajzsmirigy készítmények tartalmazták a T4, T3 és a pajzsmirigyből származó fehérjéket, antigéneket is. A gyógyszeripar fejlődése azonban viszonylag hamar megkérdőjelezte ennek a kezelésnek a „szakszerű” voltát. Úgy gondolták, hogy a kritika egy része feltétlen igaz, hiszen nem tudjuk a bevitt hormon(ok) pontos mennyiségét. Ennek ellenére sokak meglepetésére ezekkel a készítményekkel jó eredményeket tudtunk elérni a csökkent pajzsmirigy működésű betegek kezelésében.
Az említett készítmények kétségtelen előnye, hogy így természetes anyagok jutnak a szervezetbe, és a gyógyszerben lévő fehérjék, antigének kedvezően befolyásolják, gyógyítják az autoimmun folyamatokat. Hátrányuk, hogy a mai napig nem sikerült az egyes készítmények hormontartalmát pontosan beállítani, „standardizálni”, így pedig nehéz a megfelelő dózis beállítása, titrálása. Ez a legfőbb érv a szintetikus készítményekkel szemben, amelyekben a hatóanyag, összetétel garantált.
Ezen kívül az állati fehérjék egyes komponensei allergiás reakciót válthatnak ki. A szarvasmarha pajzsmirigy alkalmazását jelentősen megnehezítette az ún. „szivacsos agyvelőgyulladás” is, amely miatt világszerte sok ezer állatot kellett elpusztítani. Ez az oka, hogy napjainkban a természetes gyógyszert a sertések pajzsmirigyéből állítják elő
A modern orvoslásban is használunk olyan hatóanyagokat, melyeket már az ókori görögök is sikerrel alkalmaztak a hormonális problémák kezelésében. A barátcserje növény kivonatát 2010-ben az európai orvosok szövetsége is javasolta, mivel vizsgálatok igazolják eredményességét a premenstruációs és menstruációs zavarok, meddőség és az autoimmun pajzsmirigy-gyulladás kezelésében. A pajzsmirigybetegségek természetes kezelésében a szelén is különös jelentőséggel bír. Kiváló antioxidáns és antivirális hatása mellett fontos szerepet játszik a pajzsmirigy hormon képzésében, az aktív T3 előállításában és felhasználásában is.
A legfrissebb kutatások pedig a D-vitamin pótlás fontosságára helyezik a hangsúlyt, mely nemcsak a betegséggel gyakran együtt járó csontállomány csökkenés megelőzésében segíthet, de hiánya önmagában is hozzájárulhat a pajzsmirigybetegség megjelenéséhez. Az alulműködés megelőzésében, kezelésében fontos szerepet tölt be a megfelelő jódpótlás.
A készítmények, táplálékkiegészítők alkalmazása azonban csak orvosi javaslatra történjen, mert a nem megfelelően bevitt hatóanyagokkal könnyen ellenkező hatást érhetünk el – figyelmeztet végezetül Prof. Balázs Csaba.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Endokrinközpont |
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.