Autoimmun pajzsmirigy betegség, mely elsősorban a fogamzókorú nőket érintheti. Fontos a betegség megelőző diagnosztizálása. Helyes terápiával megelőzhető, hogy pajzsmirigy-túlműködést, vagy pajzsmirigy-alulműködést okozzon.
Bővebben a Basedow kórról itt olvashat.
Akár a nyugati, akár a keleti orvoslást nézzük, mindkettő egyetért abban, hogy a külső igen fontos jelzéssel bír az illető hormonális állapotával kapcsolatban- így gyakran már ránézésre is sejteni lehet bizonyos betegségeket. Hogy milyen külső jegyek mi mindenre utalhatnak, arról dr. Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.Kapcsolódó cikkünk
Külseje hormonális állapotáról árulkodhat- vajon Önt is érinti valamelyik?
Előfordulhat jód adásnál (pl. kontrasztanyag) autonóm túlműködés esetén, egész testre kiterjedő fertőzés esetén, nem kellően kezelt túlműködés mellett végzett műtét esetén.
Bővebben a Thyreotoxikus krízisről itt olvashat.
Autoimmun pajzsmirigy betegség, mely elsősorban a fogamzókorú nőket érintheti. Fontos a betegség megelőző diagnosztizálása. Helyes terápiával megelőzhető, hogy pajzsmirigy-túlműködést, vagy pajzsmirigy-alulműködést okozzon.
Bővebben a Hashimoto thyreoiditisről itt olvashat.
Az Addison-kór lényege a mellékvesekéreg működésének elégtelensége, amely több súlyos állapothoz vezethez, Ilyen például az anyagcsere összeomlásáa, kiszáradás, keringési elégtelenség.
Bővebben az Addison kórrol itt olvashat.
Conn-szindróma esetén a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá a vér alacsony káliumszintje jellemző tünetegyüttes. Elsősorban a mellékvese külső rétegének túlműködése okozza, a mellékvese-kéregben termelődő szteroid hormon termelődésével fokozódik a szervezet nátrium- és vízvisszatartása ami izomnyengeslghez, fokozott szomjúsághoz vezet. A betegség hátterében gyakran jó indulatú adenóma áll.
Bővebben a Conn szindrómáról itt olvashat.
A pheachormocytoma a katekolaminokat (adrenalin, noradrenalin, domapin) termelő daganat. 85%-ban a mellékvese velőállományából indulnak ki, az esetek 15%-ában azon kívülről. Elsődleges tünete a katekolaminok (adrenalin, noradrenalin, dopamin) túltermelése miatt kialakuló szívérrendszeri tünetek, elsősorban a magasvérnyomás, fejfájás, nehézlégzés, szívdobogás áll.
Bővebbenn a phaeochromocytomáról itt olvashat.
A növekedési hormon túltermelése túlzott növekedéssel jár. Ezt az állapotot gyermekkorban gigantizmusnak, felnőttekben akromegáliának nevezzük.
A növekedési hormon fokozza a csontok, az izmok és számos belső szerv növekedését. A növekedési hormon túltermelése éppen ezért ezeknek a szöveteknek a kórosan fokozott növekedéséhez vezet. A növekedési hormon fokozott termelésének hátterében majdnem mindig az agyalapi mirigy adenomája, vagyis jóindulatú daganata áll. A hasnyálmirigy és a tüdő néhány ritkán előforduló daganata olyan hormonokat termelhet, amelyek az agyalapi mirigyet fokozott növekedésihormon termelésre kényszerítik, ami hasonló következményekkel jár.
Bővebben az akromegália és gigantizmusról itt olvashat.
Téma szakértői
Szinte mindenki számára ismerős, hogy egy bőséges lakmározás után álmosság, fáradtság lesz rajta úrrá, és fellép az ún. “kajakóma”. Ez egyszer-egyszer előfordulhat, ám ha gyakran jelentkezik, akkor dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, érdemes utánajárni, mi is okozza a problémát, ugyanis nagyon gyakran IR (inzulinrezisztencia) áll a hátterében.
A mellékvese egy igen fontos endokrin szervünk, melynek zavarai több problémát is okozhatnak. Az egyik ilyen az ún. Addison-kór, mely alacsony vérnyomást, depressziót és fokozott pigmentációt eredményezhet. Hogy miket érdemes tudni a betegségről, azt dr. Polyák Annamáriától, az Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.
A pajzsmirigybetegségek legnagyobb része gyógyszeresen eredményesen kezelhető, ám vannak olyan esetek, amikor javulást csakis a műtéti beavatkozástól lehet várni. Dr. Békési Gábort, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját arról kérdeztük, vajon mikor indokolt a műtét, és mire lehet utána számítani?