Autoimmun pajzsmirigy betegség, mely elsősorban a fogamzókorú nőket érintheti. Fontos a betegség megelőző diagnosztizálása. Helyes terápiával megelőzhető, hogy pajzsmirigy túlműködést, vagy pajzsmirigy alulműködést okozzon.
Bővebben a Basedow kórról itt olvashat.
A pajzsmirigyzavarok népbetegségnek számítanak, így szinte nincs is olyan ember, akinek az ismerősi körében ne lenne olyan, aki a szerv alul-vagy túlműködésétől, esetleg göböktől ne szenvedne. Annak ellenére, hogy igen gyakori problémáról van szó, több tévhit is kering vele kapcsolatban. Dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont endokrinológus szakorvosa ezeket oszlatja el.Kapcsolódó cikkünk
5 gyakori tévhit a pajzsmirigy betegségekről
Előfordulhat jód adásnál (pl. kontrasztanyag) autonóm túlműködés esetén, egész testre kiterjedő fertőzés esetén, nem kellően kezelt túlműködés mellett végzett műtét esetén.
Bővebben a Thyreotoxikus krízisről itt olvashat.
Autoimmun pajzsmirigy betegség, mely elsősorban a fogamzókorú nőket érintheti. Fontos a betegség megelőző diagnosztizálása. Helyes gyógyszeres és életmódterápiával, ezen belül is a dietetikus segítségével összeállított étrenddel, megelőzhető, hogy pajzsmirigy túlműködést, vagy pajzsmirigy alulműködést okozzon.
Bővebben a Hashimoto thyreoiditisről itt olvashat.
Az Addison-kór lényege a mellékvesekéreg működésének elégtelensége, amely több súlyos állapothoz vezethez, Ilyen például az anyagcsere összeomlásáa, kiszáradás, keringési elégtelenség.
Bővebben az Addison kórrol itt olvashat.
Conn-szindróma esetén a szervezet magas nátrium- és víztartalma, továbbá a vér alacsony káliumszintje jellemző tünetegyüttes. Elsősorban a mellékvese külső rétegének túlműködése okozza, a mellékvese-kéregben termelődő szteroid hormon termelődésével fokozódik a szervezet nátrium- és vízvisszatartása ami izomnyengeslghez, fokozott szomjúsághoz vezet. A betegség hátterében gyakran jó indulatú adenóma áll.
Bővebben a Conn szindrómáról itt olvashat.
A pheachormocytoma a katekolaminokat (adrenalin, noradrenalin, domapin) termelő daganat. 85%-ban a mellékvese velőállományából indulnak ki, az esetek 15%-ában azon kívülről. Elsődleges tünete a katekolaminok (adrenalin, noradrenalin, dopamin) túltermelése miatt kialakuló szívérrendszeri tünetek, elsősorban a magasvérnyomás, fejfájás, nehézlégzés, szívdobogás áll.
Bővebbenn a phaeochromocytomáról itt olvashat.
A növekedési hormon túltermelése túlzott növekedéssel jár. Ezt az állapotot gyermekkorban gigantizmusnak, felnőttekben akromegáliának nevezzük.
A növekedési hormon fokozza a csontok, az izmok és számos belső szerv növekedését. A növekedési hormon túltermelése éppen ezért ezeknek a szöveteknek a kórosan fokozott növekedéséhez vezet. A növekedési hormon fokozott termelésének hátterében majdnem mindig az agyalapi mirigy adenomája, vagyis jóindulatú daganata áll. A hasnyálmirigy és a tüdő néhány ritkán előforduló daganata olyan hormonokat termelhet, amelyek az agyalapi mirigyet fokozott növekedésihormon termelésre kényszerítik, ami hasonló következményekkel jár.
Bővebben az akromegália és gigantizmusról itt olvashat.
Téma szakértői
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.