A Basedow-kór egy autoimmun pajzsmirigy betegség, mely elsősorban a fogamzókorú nőket érintheti. A betegség az endokrin rendszer egyik leggyakoribbja, mely a pajzsmirigy hormonok túlzott mértékű termelődésével jár. Ez testszerte számos tünetet és problémát okozhat. Fontos, hogy a Basedow-kór mihamarabb felismerésre kerüljön, helyes terápiával ugyanis kontrollálható a betegség.
Kapcsolódó szolgáltatásaink az Endokrin Központban
Mi az a Basedow-kór?
Hogyan alakul ki a Basedow-kór?
Mik a Basedow-kór jellemző tünetei?
Okozhat-e életveszélyes állapotot a Basedow-kór?
Hogyan vizsgálható ki a Basedow-kór?
Hogyan kezelhető a Basedow-kór?
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
A Basedow-kór (vagy más néven Basedow-Graves betegség) a pajzsmirigy túlműködésével járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti. A Basedow-kór egy komplex autoimmun betegség, amely számos területen érinti a betegeket, beleértve a hormonháztartást és az idegrendszert is. Basedow-kór során a TSH receptora ellen antitestek termelődnek, melynek hatására a pajzsmirigy által termelt hormonok, vagyis a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik. Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár, ami akár szemmel látható méreteket is ölthet. A pajzsmirigy hormonok felelősek a sejtek anyagcseréjének a szabályozásáért, így túlzott mennyiségük hatására felgyorsul az anyagcsere. Ez számos, kellemetlen tünetet okoz testszerte. Mivel a pajzsmirigyhormonok az egész szervezetre hatnak, így túlzott mennyiségük is szisztémás tüneteket és problémákat fog okozni. A hatalmas mértékben felszabaduló pajzsmirigy hormonok pedig akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek.
A Basedow-kór családi halmozódást mutat, valamint a dohányzás és a stressz is fokozza a problémát. Ezeket mindenképp érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór, hogy megelőzzük az ismételt kialakulását! A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.Kapcsolódó cikkünk
Hogyan függ össze a testsúly a pajzsmirigybetegségekkel?
A Basedow-kór egy autoimmun betegség, a hátterében tehát az immunrendszer hibás működése áll. Az immunrendszer tévesen azonosítja a pajzsmirigysejteket külső támadóként, és antitesteket termel ellenük. Ezek az antitestek a pajzsmirigy receptoraira kapcsolódnak, aktiválják azokat, és stimulálják a pajzsmirigy működését. Normális esetben a pajzsmirigy működését egy hormon szabályozza, amelyet az agy alján található apró mirigy (agyalapi mirigy) bocsát ki. A Basedow-kórhoz társuló antitest - a tirotropinreceptor antitest (TRAb) - úgy viselkedik, mint a szabályozó agyalapi mirigy hormon. Ez azt jelenti, hogy a TRAb felülírja a pajzsmirigy normális szabályozását, ami a pajzsmirigyhormonok túltermelését (hyperthyreosis) okozza. Ennek következtében a pajzsmirigy a kelleténél több hormont termel, fokozódik a vérátáramlása, szaporodnak a sejtek benne. A betegség tehát nem csak az emelkedett hormonszinttel, hanem a pajzsmirigy látható megnagyobbodásával is jár. A pontos okok még mindig nem teljesen tisztázottak, de genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a Basedow-kór kialakulásában. A családban korábban előforduló Basedow-kór, az illető más autoimmun betegségei, a női nem, a dohányzás és a stressz növelik a Basedow-kór kockázatát.
A Basedow-kór számos tünettel jár, amelyek a pajzsmirigy túlzott aktivitásával kapcsolatosak. A Basedow-kór jellemző tünetei:
A Basedow-kór jellegzetes tünete a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik. Emellett gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szem mögött lévő izmokat, kötőszövetet is megtámadják. Egy lokális gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz, és előrelöki a szemgolyót.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A Basedow-kór számos szövődményt okozhat, kezeletlen esetben pedig akár életveszélyes állapotot is. Ezek miatt érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, ha valaki észreveszi a Basedow-kór tüneteit. A Basedow-kór szövődményei a következők lehetnek:
A Basedow-kór jellegzetes, szemmel is látható tünetei miatt könnyen felveti a betegség gyanúját.
A Basedow-kór diagnózisa általában több lépésben, több vizsgálat elvégzése után születik meg. A vérben a pajzsmirigy hormonok (T3 és T4) és a stimuláló hormon (TSH) szintjének mérése segít az orvosnak megállapítani a pajzsmirigy túlműködését. A Basedow-kórban szenvedő embereknél általában a TSH szintje alacsonyabb a normálisnál, a pajzsmirigyhormonok szintje pedig magasabb. Emellett az antitestek jelenléte is megerősítheti a betegség autoimmun jellegét. Erre önmagában nincs szükség a betegség diagnosztizálásához, azonban az antitestek hiánya a pajzsmirigy túlműködés más okára utalhat. A pajzsmirigy ultrahang és szcintigráfia további információkat nyújthat a pajzsmirigy méretéről és működéséről. A szervezetnek jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok előállításához. Azáltal, hogy kis mennyiségű radioaktív jódot adnak a betegnek, és később egy speciális kamerával megmérik a pajzsmirigyében lévő mennyiséget, orvosa meg tudja határozni, hogy a pajzsmirigy milyen ütemben veszi fel a jódot. A pajzsmirigy által felvett radioaktív jód mennyisége segít meghatározni, hogy a Basedow-kór vagy más betegség okozza-e a pajzsmirigy túlműködést. Ez a vizsgálat kombinálható radioaktív jódvizsgálattal, hogy vizuális képet kapjanak a felvételi mintázatról. Az ultrahang vizsgálat azoknál lehet hasznos, akiknél nem végezhető radioaktív jódfelvétel, például a terhes nőknél. Ha a klinikai vizsgálatok alapján nem egyértelmű a Basedow-kór diagnózisa, orvosa speciális képalkotó vizsgálatokat, például CT-vizsgálatot vagy MRI-t is kérhet.
A Basedow-kór kezelése során az elsődleges cél a pajzsmirigy túlzott aktivitásának csökkentése és a tünetek enyhítése. Ennek érdekében gyakran alkalmaznak gyógyszereket, például a metimazolt vagy a propiltiouracilt, amelyek gátolják a pajzsmirigy hormonok termelését. Ezen gyógyszerek hatására a pajzsmirigy képtelenné válik arra, hogy a jódot pajzsmirigyhormonok előállítására használja fel. A gyógyszerek egy másik csoportja a Basedow-kór tüneteit enyhíti.
A radioaktív jód kezelés és a műtéti beavatkozás is szükséges lehet súlyos esetekben. Basedow-kórban megfelelő indikáció mellett mind a gyógyszeres, mind a radiojód vagy sebészi kezelésnek létjogosultsága van. A radioaktív jód kezelés elpusztítja a pajzsmirigyszövetet, hogy csökkentse a hormontermelést. A beteg radioaktív jódot tartalmazó oldatot nyel le, amit a pajzsmirigy felszív. A sugárzás felhalmozódik a szövetekben és elpusztítja azokat. A három centiméternél nem nagyobb toxikus göbök izotópkezelése általában eredményes. Az ennél nagyobb göbök funkciójuktól függetlenül is műtétet igényelnek.
A radioaktív jód kezelés a Basedow-kór hatásos gyógymódja, azonban gyakran vezet túl alacsony pajzsmirigyhormonszinthez, vagyis pajzsmirigy-alulműködéshez. A pajzsmirigy hormonok megfelelő mennyisége elengedhetetlen az élethez, azonban a túlzott vagy túl kevés mennyiségük is káros. Azaz a pajzsmirigyhormonok szintje csak egy szűk sávon egészséges. Ha tehát a kezelésekkel pajzsmirigy alulműködést okoztunk, a betegnek szintetikus pajzsmirigyhormonokat, például levotiroxint kell szednie ahhoz, hogy elegendő legyen a hormonszintje. Ezeket általában tabletta formájában, naponta egyszer kell bevenni.
A Basedow-műtét során a pajzsmirigy nagy részét vagy egészét eltávolítják. Ez a pajzsmirigy túlműködés gyógymódja is, de mivel a szervezet már nem képes pajzsmirigy hormonokat előállítani, szintén pajzsmirigy alulműködést okozhat.
Pajzsmirigy műtétekel kapcsolatos konzultáció, a műtétet előkészítő vizsgálatok esetén keresse az Endokrinközpont munkatársait!Téma szakértői
Nem „egyszerű” elhízás, hanem kortizol túltermelés okozza a jellegzetes, törzsön lerakódott plusz kilókat, a holdvilágarcot, a lilás striákat, a szőrösödést, a terméketlenséget, akár a depressziót. A Cushing-szindróma lehetséges okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa mutatta be.
Az szinte minden pár számára egyértelmű, hogy ha nem érkezik meg a kívánt gyermekáldás, előbb-utóbb orvoshoz fordulnak az okok kiderítéséért. Arra viszont talán kevesebben gondolnak, milyen mértékben befolyásolja a sikertelenséget, sőt, akár az emögött meghúzódó állapotokat – inzulinrezisztenciát, PCOS-t, pajzsmirigyzavarokat – az életmód. Dr. Fülöp Viktor, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogyan segíthet meddőség esetén az életmód rendezés és az orvosi kezelés kombinációja.
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.