Basedow-kór

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Endokrin Központban
Mi az a Basedow-kór?
Hogyan alakul ki a Basedow-kór?
Mik a Basedow-kór jellemző tünetei?
Okozhat-e életveszélyes állapotot a Basedow-kór?
Hogyan vizsgálható ki a Basedow-kór?
Hogyan kezelhető a Basedow-kór?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Endokrin Központban

• Szakorvosi konzultáció
• Pajzsmirigy ultrahang
• Pajzsmirigy aspirációs citológia
• Laborparaméterek: TSH, T3, T4, TRH, pajzsmirigy ellenes antitest szint mérés
• Kontroll vizsgálatok

  Foglaljon időpontot orvosainkhoz!

  +36 70 431 9728

  ONLINE bejelentkezés

Mi az a Basedow-kór?

A Basedow-kór (vagy más néven Basedow-Graves betegség) a pajzsmirigy túlműködésével járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti. A Basedow-kór egy komplex autoimmun betegség, amely számos területen érinti a betegeket, beleértve a hormonháztartást és az idegrendszert is. Basedow-kór során a TSH receptora ellen antitestek termelődnek, melynek hatására a pajzsmirigy által termelt hormonok, vagyis a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik. Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár, ami akár szemmel látható méreteket is ölthet. A pajzsmirigy hormonok felelősek a sejtek anyagcseréjének a szabályozásáért, így túlzott mennyiségük hatására felgyorsul az anyagcsere. Ez számos, kellemetlen tünetet okoz testszerte. Mivel a pajzsmirigyhormonok az egész szervezetre hatnak, így túlzott mennyiségük is szisztémás tüneteket és problémákat fog okozni. A hatalmas mértékben felszabaduló pajzsmirigy hormonok pedig akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek.

A Basedow-kór családi halmozódást mutat, valamint a dohányzás és a stressz is fokozza a problémát. Ezeket mindenképp érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór, hogy megelőzzük az ismételt kialakulását!

Hogyan alakul ki a Basedow-kór?

A Basedow-kór egy autoimmun betegség, a hátterében tehát az immunrendszer hibás működése áll. Az immunrendszer tévesen azonosítja a pajzsmirigysejteket külső támadóként, és antitesteket termel ellenük. Ezek az antitestek a pajzsmirigy receptoraira kapcsolódnak, aktiválják azokat, és stimulálják a pajzsmirigy működését. Normális esetben a pajzsmirigy működését egy hormon szabályozza, amelyet az agy alján található apró mirigy (agyalapi mirigy) bocsát ki. A Basedow-kórhoz társuló antitest - a tirotropinreceptor antitest (TRAb) - úgy viselkedik, mint a szabályozó agyalapi mirigy hormon. Ez azt jelenti, hogy a TRAb felülírja a pajzsmirigy normális szabályozását, ami a pajzsmirigyhormonok túltermelését (hyperthyreosis) okozza. Ennek következtében a pajzsmirigy a kelleténél több hormont termel, fokozódik a vérátáramlása, szaporodnak a sejtek benne. A betegség tehát nem csak az emelkedett hormonszinttel, hanem a pajzsmirigy látható megnagyobbodásával is jár. A pontos okok még mindig nem teljesen tisztázottak, de genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a Basedow-kór kialakulásában. A családban korábban előforduló Basedow-kór, az illető más autoimmun betegségei, a női nem, a dohányzás és a stressz növelik a Basedow-kór kockázatát.

Mik a Basedow-kór jellemző tünetei?

A Basedow-kór számos tünettel jár, amelyek a pajzsmirigy túlzott aktivitásával kapcsolatosak. A Basedow-kór jellemző tünetei:

• szapora szívverés
• szívritmuszavarok
• idegesség, szorongás
• álmatlanság
• hasmenés
• jelentős étkezés melletti is fokózódó fogyás
• csökkent melegtűrés
• nagy mennyiségű izzadás
• remegés
• gyengeség
• menstruációs zavarok
• a pajzsmirigy megnagyobbodása (golyva)
• erekciós zavarok
• csökkent libidó
• gyakori székletürítés
• vastag, vörös bőr, általában a lábszárakon vagy a lábfejen
• szem-tünetek

A Basedow-kór jellegzetes tünete a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik. Emellett gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szem mögött lévő izmokat, kötőszövetet is megtámadják. Egy lokális gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz, és előrelöki a szemgolyót.

Okozhat-e életveszélyes állapotot a Basedow-kór?

A Basedow-kór számos szövődményt okozhat, kezeletlen esetben pedig akár életveszélyes állapotot is. Ezek miatt érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, ha valaki észreveszi a Basedow-kór tüneteit. A Basedow-kór szövődményei a következők lehetnek:

• Terhességi problémák: A Basedow-kór terhesség alatti lehetséges szövődményei közé tartozik a vetélés, koraszülés, magzati pajzsmirigyzavar, elmaradt magzati növekedés, anyai szívelégtelenség és preeklampszia. A preeklampszia olyan anyai állapot, amely magas vérnyomással és egyéb súlyos tünetekkel jár. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésre sok esetben meddőségi kivizsgáláson derül fény. Sok esetben ugyanis a pajzsmirigy betegségek állják útját a kívánt gyermeknek. A pajzsmirigy betegségek azonban jól kezelhetőek.
• Szívbetegségek: Kezeletlenül hagyva a Basedow-kór szívritmuszavarokhoz, a szívizomzat szerkezetének és működésének megváltozásához vezethet. Hosszútávon szívelégtelenség is kialakulhat, amikor a szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezetbe.
• Törékeny csontok: A kezeletlen Basedow-kór gyenge, törékeny csontokhoz (csontritkulás) is vezethet. A csontok szilárdsága részben attól függ, hogy mennyi kalciumot és más ásványi anyagot tartalmaznak. A túl sok pajzsmirigyhormon megzavarja a szervezet azon képességét, hogy kalciumot építsen be a csontokba.
• Pajzsmirigy vihar (tireotoxikus krízis): A Basedow-kór ritka, de életveszélyes szövődménye a pajzsmirigyvihar, más néven tireotoxikus krízis. Ennek kialakulása akkor valószínűbb, ha nem megfelelően kezelik a Basedow-kór betegséget. A pajzsmirigyhormonok hirtelen és drasztikus emelkedése számos hatást válthat ki, többek között lázat, izzadást, hányást, hasmenést, delíriumot, súlyos gyengeséget, görcsöket, szabálytalan szívverést, sárgaságot, alacsony vérnyomást vagy akár kómát. A pajzsmirigyvihar azonnali sürgősségi ellátást igényel.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  • Pajzsmirigyétől is lehet erős a szívdobogása - Kardio Központ
  • Autoimmun pajzsmirigy betegségek - Immunközpont
  • Elhagyhatom a pajzsmirigy gyógyszeremet? - Endokrin Központ
  • Alacsony TSH esetén ezért van szükség UH vizsgálatra - Ultrahang Központ

Hogyan vizsgálható ki a Basedow-kór?

A Basedow-kór jellegzetes, szemmel is látható tünetei miatt könnyen felveti a betegség gyanúját. A Basedow-kór diagnózisa általában több lépésben, több vizsgálat elvégzése után születik meg. A vérben a pajzsmirigy hormonok (T3 és T4) és a stimuláló hormon (TSH) szintjének mérése segít az orvosnak megállapítani a pajzsmirigy túlműködését. A Basedow-kórban szenvedő embereknél általában a TSH szintje alacsonyabb a normálisnál, a pajzsmirigyhormonok szintje pedig magasabb. Emellett az antitestek jelenléte is megerősítheti a betegség autoimmun jellegét. Erre önmagában nincs szükség a betegség diagnosztizálásához, azonban az antitestek hiánya a pajzsmirigy túlműködés más okára utalhat. A pajzsmirigy ultrahang és szcintigráfia további információkat nyújthat a pajzsmirigy méretéről és működéséről. A szervezetnek jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok előállításához. Azáltal, hogy kis mennyiségű radioaktív jódot adnak a betegnek, és később egy speciális kamerával megmérik a pajzsmirigyében lévő mennyiséget, orvosa meg tudja határozni, hogy a pajzsmirigy milyen ütemben veszi fel a jódot. A pajzsmirigy által felvett radioaktív jód mennyisége segít meghatározni, hogy a Basedow-kór vagy más betegség okozza-e a pajzsmirigy túlműködést. Ez a vizsgálat kombinálható radioaktív jódvizsgálattal, hogy vizuális képet kapjanak a felvételi mintázatról. Az ultrahang vizsgálat azoknál lehet hasznos, akiknél nem végezhető radioaktív jódfelvétel, például a terhes nőknél. Ha a klinikai vizsgálatok alapján nem egyértelmű a Basedow-kór diagnózisa, orvosa speciális képalkotó vizsgálatokat, például CT-vizsgálatot vagy MRI-t is kérhet.

Hogyan kezelhető a Basedow-kór?

A Basedow-kór kezelése során az elsődleges cél a pajzsmirigy túlzott aktivitásának csökkentése és a tünetek enyhítése. Ennek érdekében gyakran alkalmaznak gyógyszereket, például a metimazolt vagy a propiltiouracilt, amelyek gátolják a pajzsmirigy hormonok termelését. Ezen gyógyszerek hatására a pajzsmirigy képtelenné válik arra, hogy a jódot pajzsmirigyhormonok előállítására használja fel. A gyógyszerek egy másik csoportja a Basedow-kór tüneteit enyhíti.

A radioaktív jód kezelés és a műtéti beavatkozás is szükséges lehet súlyos esetekben. Basedow-kórban megfelelő indikáció mellett mind a gyógyszeres, mind a radiojód vagy sebészi kezelésnek létjogosultsága van. A radioaktív jód kezelés elpusztítja a pajzsmirigyszövetet, hogy csökkentse a hormontermelést. A beteg radioaktív jódot tartalmazó oldatot nyel le, amit a pajzsmirigy felszív. A sugárzás felhalmozódik a szövetekben és elpusztítja azokat. A három centiméternél nem nagyobb toxikus göbök izotópkezelése általában eredményes. Az ennél nagyobb göbök funkciójuktól függetlenül is műtétet igényelnek.

A radioaktív jód kezelés a Basedow-kór hatásos gyógymódja, azonban gyakran vezet túl alacsony pajzsmirigyhormonszinthez, vagyis pajzsmirigy-alulműködéshez. A pajzsmirigy hormonok megfelelő mennyisége elengedhetetlen az élethez, azonban a túlzott vagy túl kevés mennyiségük is káros. Azaz a pajzsmirigyhormonok szintje csak egy szűk sávon egészséges. Ha tehát a kezelésekkel pajzsmirigy alulműködést okoztunk, a betegnek szintetikus pajzsmirigyhormonokat, például levotiroxint kell szednie ahhoz, hogy elegendő legyen a hormonszintje. Ezeket általában tabletta formájában, naponta egyszer kell bevenni.

A Basedow-műtét során a pajzsmirigy nagy részét vagy egészét eltávolítják. Ez a pajzsmirigy túlműködés gyógymódja is, de mivel a szervezet már nem képes pajzsmirigy hormonokat előállítani, szintén pajzsmirigy alulműködést okozhat.

Pajzsmirigy műtétekel kapcsolatos konzultáció, a műtétet előkészítő vizsgálatok esetén keresse az Endokrinközpont munkatársait!

Téma szakértői

Dr. Egyed-Fekete Ágnes

endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa, szonográfus

Dr. Polyák Annamária

endokrinológus, belgyógyász, diabetológus

Prof. Dr. Góth Miklós PhD

endokrinológus, az MTA doktora

---