Basedow-kór

Basedow-kór

Módosítva: 2024.01.19 13:17

A Basedow-kór egy autoimmun pajzsmirigy betegség, mely elsősorban a fogamzókorú nőket érintheti. A betegség az endokrin rendszer egyik leggyakoribbja, mely a pajzsmirigy hormonok túlzott mértékű termelődésével jár. Ez testszerte számos tünetet és problémát okozhat. Fontos, hogy a Basedow-kór mihamarabb felismerésre kerüljön, helyes terápiával ugyanis kontrollálható a betegség.

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Endokrin Központban
Mi az a Basedow-kór?
Hogyan alakul ki a Basedow-kór?
Mik a Basedow-kór jellemző tünetei?
Okozhat-e életveszélyes állapotot a Basedow-kór?
Hogyan vizsgálható ki a Basedow-kór?
Hogyan kezelhető a Basedow-kór?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Endokrin Központban

Mi az a Basedow-kór?

A Basedow-kór (vagy más néven Basedow-Graves betegség) a pajzsmirigy túlműködésével járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti. A Basedow-kór egy komplex autoimmun betegség, amely számos területen érinti a betegeket, beleértve a hormonháztartást és az idegrendszert is. Basedow-kór során a TSH receptora ellen antitestek termelődnek, melynek hatására a pajzsmirigy által termelt hormonok, vagyis a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik. Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár, ami akár szemmel látható méreteket is ölthet. A pajzsmirigy hormonok felelősek a sejtek anyagcseréjének a szabályozásáért, így túlzott mennyiségük hatására felgyorsul az anyagcsere. Ez számos, kellemetlen tünetet okoz testszerte. Mivel a pajzsmirigyhormonok az egész szervezetre hatnak, így túlzott mennyiségük is szisztémás tüneteket és problémákat fog okozni. A hatalmas mértékben felszabaduló pajzsmirigy hormonok pedig akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek.

A Basedow-kór családi halmozódást mutat, valamint a dohányzás és a stressz is fokozza a problémát. Ezeket mindenképp érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór, hogy megelőzzük az ismételt kialakulását!

Kapcsolódó cikkünk

Mit mutat meg a pajzsmirigy ellenes antitest?

Pajzsmirigy alul-és túlműködés, Hashimoto-betegség, Grawes-Basedow kór, terhesség utáni pajzsmirigy gyulladás. Csak néhány rendellenesség, amelyeknek közük van az antithyreoidea antitestekhez. Dr. Bérczy Juditot, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológusát kérdeztük.

 

Hogyan alakul ki a Basedow-kór?

A Basedow-kór egy autoimmun betegség, a hátterében tehát az immunrendszer hibás működése áll. Az immunrendszer tévesen azonosítja a pajzsmirigysejteket külső támadóként, és antitesteket termel ellenük. Ezek az antitestek a pajzsmirigy receptoraira kapcsolódnak, aktiválják azokat, és stimulálják a pajzsmirigy működését. Normális esetben a pajzsmirigy működését egy hormon szabályozza, amelyet az agy alján található apró mirigy (agyalapi mirigy) bocsát ki. A Basedow-kórhoz társuló antitest - a tirotropinreceptor antitest (TRAb) - úgy viselkedik, mint a szabályozó agyalapi mirigy hormon. Ez azt jelenti, hogy a TRAb felülírja a pajzsmirigy normális szabályozását, ami a pajzsmirigyhormonok túltermelését (hyperthyreosis) okozza. Ennek következtében a pajzsmirigy a kelleténél több hormont termel, fokozódik a vérátáramlása, szaporodnak a sejtek benne. A betegség tehát nem csak az emelkedett hormonszinttel, hanem a pajzsmirigy látható megnagyobbodásával is jár. A pontos okok még mindig nem teljesen tisztázottak, de genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a Basedow-kór kialakulásában. A családban korábban előforduló Basedow-kór, az illető más autoimmun betegségei, a női nem, a dohányzás és a stressz növelik a Basedow-kór kockázatát.

Mik a Basedow-kór jellemző tünetei?

A Basedow-kór számos tünettel jár, amelyek a pajzsmirigy túlzott aktivitásával kapcsolatosak. A Basedow-kór jellemző tünetei:

  • szapora szívverés
  • szívritmuszavarok
  • idegesség, szorongás
  • álmatlanság
  • hasmenés
  • jelentős étkezés melletti is fokózódó fogyás
  • csökkent melegtűrés
  • nagy mennyiségű izzadás
  • remegés
  • gyengeség
  • menstruációs zavarok
  • a pajzsmirigy megnagyobbodása (golyva)
  • erekciós zavarok
  • csökkent libidó
  • gyakori székletürítés
  • vastag, vörös bőr, általában a lábszárakon vagy a lábfejen
  • szem-tünetek

A Basedow-kór jellegzetes tünete a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik. Emellett gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szem mögött lévő izmokat, kötőszövetet is megtámadják. Egy lokális gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz, és előrelöki a szemgolyót.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Okozhat-e életveszélyes állapotot a Basedow-kór?

A Basedow-kór számos szövődményt okozhat, kezeletlen esetben pedig akár életveszélyes állapotot is. Ezek miatt érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, ha valaki észreveszi a Basedow-kór tüneteit. A Basedow-kór szövődményei a következők lehetnek:

  • Terhességi problémák: A Basedow-kór terhesség alatti lehetséges szövődményei közé tartozik a vetélés, koraszülés, magzati pajzsmirigyzavar, elmaradt magzati növekedés, anyai szívelégtelenség és preeklampszia. A preeklampszia olyan anyai állapot, amely magas vérnyomással és egyéb súlyos tünetekkel jár. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésre sok esetben meddőségi kivizsgáláson derül fény. Sok esetben ugyanis a pajzsmirigy betegségek állják útját a kívánt gyermeknek. A pajzsmirigy betegségek azonban jól kezelhetőek.
  • Szívbetegségek: Kezeletlenül hagyva a Basedow-kór szívritmuszavarokhoz, a szívizomzat szerkezetének és működésének megváltozásához vezethet. Hosszútávon szívelégtelenség is kialakulhat, amikor a szív nem képes elegendő vért pumpálni a szervezetbe.
  • Törékeny csontok: A kezeletlen Basedow-kór gyenge, törékeny csontokhoz (csontritkulás) is vezethet. A csontok szilárdsága részben attól függ, hogy mennyi kalciumot és más ásványi anyagot tartalmaznak. A túl sok pajzsmirigyhormon megzavarja a szervezet azon képességét, hogy kalciumot építsen be a csontokba.
  • Pajzsmirigy vihar (tireotoxikus krízis): A Basedow-kór ritka, de életveszélyes szövődménye a pajzsmirigyvihar, más néven tireotoxikus krízis. Ennek kialakulása akkor valószínűbb, ha nem megfelelően kezelik a Basedow-kór betegséget. A pajzsmirigyhormonok hirtelen és drasztikus emelkedése számos hatást válthat ki, többek között lázat, izzadást, hányást, hasmenést, delíriumot, súlyos gyengeséget, görcsöket, szabálytalan szívverést, sárgaságot, alacsony vérnyomást vagy akár kómát. A pajzsmirigyvihar azonnali sürgősségi ellátást igényel.

Hogyan vizsgálható ki a Basedow-kór?

A Basedow-kór jellegzetes, szemmel is látható tünetei miatt könnyen felveti a betegség gyanúját. Basedow-kór - Endokrin KözpontA Basedow-kór diagnózisa általában több lépésben, több vizsgálat elvégzése után születik meg. A vérben a pajzsmirigy hormonok (T3 és T4) és a stimuláló hormon (TSH) szintjének mérése segít az orvosnak megállapítani a pajzsmirigy túlműködését. A Basedow-kórban szenvedő embereknél általában a TSH szintje alacsonyabb a normálisnál, a pajzsmirigyhormonok szintje pedig magasabb. Emellett az antitestek jelenléte is megerősítheti a betegség autoimmun jellegét. Erre önmagában nincs szükség a betegség diagnosztizálásához, azonban az antitestek hiánya a pajzsmirigy túlműködés más okára utalhat. A pajzsmirigy ultrahang és szcintigráfia további információkat nyújthat a pajzsmirigy méretéről és működéséről. A szervezetnek jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok előállításához. Azáltal, hogy kis mennyiségű radioaktív jódot adnak a betegnek, és később egy speciális kamerával megmérik a pajzsmirigyében lévő mennyiséget, orvosa meg tudja határozni, hogy a pajzsmirigy milyen ütemben veszi fel a jódot. A pajzsmirigy által felvett radioaktív jód mennyisége segít meghatározni, hogy a Basedow-kór vagy más betegség okozza-e a pajzsmirigy túlműködést. Ez a vizsgálat kombinálható radioaktív jódvizsgálattal, hogy vizuális képet kapjanak a felvételi mintázatról. Az ultrahang vizsgálat azoknál lehet hasznos, akiknél nem végezhető radioaktív jódfelvétel, például a terhes nőknél. Ha a klinikai vizsgálatok alapján nem egyértelmű a Basedow-kór diagnózisa, orvosa speciális képalkotó vizsgálatokat, például CT-vizsgálatot vagy MRI-t is kérhet.

Hogyan kezelhető a Basedow-kór?

A Basedow-kór kezelése során az elsődleges cél a pajzsmirigy túlzott aktivitásának csökkentése és a tünetek enyhítése. Ennek érdekében gyakran alkalmaznak gyógyszereket, például a metimazolt vagy a propiltiouracilt, amelyek gátolják a pajzsmirigy hormonok termelését. Ezen gyógyszerek hatására a pajzsmirigy képtelenné válik arra, hogy a jódot pajzsmirigyhormonok előállítására használja fel. A gyógyszerek egy másik csoportja a Basedow-kór tüneteit enyhíti.

A radioaktív jód kezelés és a műtéti beavatkozás is szükséges lehet súlyos esetekben. Basedow-kórban megfelelő indikáció mellett mind a gyógyszeres, mind a radiojód vagy sebészi kezelésnek létjogosultsága van. A radioaktív jód kezelés elpusztítja a pajzsmirigyszövetet, hogy csökkentse a hormontermelést. A beteg radioaktív jódot tartalmazó oldatot nyel le, amit a pajzsmirigy felszív. A sugárzás felhalmozódik a szövetekben és elpusztítja azokat. A három centiméternél nem nagyobb toxikus göbök izotópkezelése általában eredményes. Az ennél nagyobb göbök funkciójuktól függetlenül is műtétet igényelnek.

A radioaktív jód kezelés a Basedow-kór hatásos gyógymódja, azonban gyakran vezet túl alacsony pajzsmirigyhormonszinthez, vagyis pajzsmirigy-alulműködéshez. A pajzsmirigy hormonok megfelelő mennyisége elengedhetetlen az élethez, azonban a túlzott vagy túl kevés mennyiségük is káros. Azaz a pajzsmirigyhormonok szintje csak egy szűk sávon egészséges. Ha tehát a kezelésekkel pajzsmirigy alulműködést okoztunk, a betegnek szintetikus pajzsmirigyhormonokat, például levotiroxint kell szednie ahhoz, hogy elegendő legyen a hormonszintje. Ezeket általában tabletta formájában, naponta egyszer kell bevenni.

A Basedow-műtét során a pajzsmirigy nagy részét vagy egészét eltávolítják. Ez a pajzsmirigy túlműködés gyógymódja is, de mivel a szervezet már nem képes pajzsmirigy hormonokat előállítani, szintén pajzsmirigy alulműködést okozhat.

Pajzsmirigy műtétekel kapcsolatos konzultáció, a műtétet előkészítő vizsgálatok esetén keresse az Endokrinközpont munkatársait!

Téma szakértői

Dr. Mutnéfalvy Zoltán

Dr. Mutnéfalvy Zoltán

endokrinológus, belgyógyász
Dr. Bérczy Judit

Dr. Bérczy Judit

endokrinológus, belgyógyász
Dr. Egyed-Fekete Ágnes

Dr. Egyed-Fekete Ágnes

endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa, szonográfus

Hírek

Tejcsorgás és impotencia is utalhat az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganatára

Tejcsorgás és impotencia is utalhat az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganatára

A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.

További részletek
Öröklődés, életmód, betegségek? Ilyen okai lehetnek a zsíranyagcsere-zavarnak

Öröklődés, életmód, betegségek? Ilyen okai lehetnek a zsíranyagcsere-zavarnak

A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.

További részletek
Az elhízás és a holdvilág arc a Cushing szindróma vezető tünete

Az elhízás és a holdvilág arc a Cushing szindróma vezető tünete

A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.

További részletek

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK