A Basedow-kór egy autoimmun pajzsmirigy betegség, mely elsősorban a fogamzókorú nőket érintheti. A betegség az endokrin rendszer egyik leggyakoribbja, mely a pajzsmirigy hormonok túlzott mértékű termelődésével jár. Ez testszerte számos tünetet és problémát okozhat. Fontos, hogy a Basedow-kór mihamarabb felismerésre kerüljön, helyes terápiával ugyanis kontrollálható a betegség.
Kapcsolódó szolgáltatásaink az Endokrin Központban
Mi az a Basedow-kór?
Hogyan alakul ki a Basedow-kór?
Mik a Basedow-kór jellemző tünetei?
Okozhat-e életveszélyes állapotot a Basedow-kór?
Hogyan vizsgálható ki a Basedow-kór?
Hogyan kezelhető a Basedow-kór?
A Basedow-kór (vagy más néven Basedow-Graves betegség) a pajzsmirigy túlműködésével járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti. A Basedow-kór egy komplex autoimmun betegség, amely számos területen érinti a betegeket, beleértve a hormonháztartást és az idegrendszert is. Basedow-kór során a TSH receptora ellen antitestek termelődnek, melynek hatására a pajzsmirigy által termelt hormonok, vagyis a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik. Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár, ami akár szemmel látható méreteket is ölthet. A pajzsmirigy hormonok felelősek a sejtek anyagcseréjének a szabályozásáért, így túlzott mennyiségük hatására felgyorsul az anyagcsere. Ez számos, kellemetlen tünetet okoz testszerte. Mivel a pajzsmirigyhormonok az egész szervezetre hatnak, így túlzott mennyiségük is szisztémás tüneteket és problémákat fog okozni. A hatalmas mértékben felszabaduló pajzsmirigy hormonok pedig akár életveszélyes állapotot is előidézhetnek.
A Basedow-kór családi halmozódást mutat, valamint a dohányzás és a stressz is fokozza a problémát. Ezeket mindenképp érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór, hogy megelőzzük az ismételt kialakulását! A pajzsmirigy alulműködés hatékony terápiája a gyógyszeres kezelés, mely során pótolják a hiányzó hormonokat. Ennek hatására az alulműködésre utaló kellemetlen tünetek megszűnnek, az értékek normál tartományba kerülnek. Igen ám, de előfordulhat, hogy a beteg egyszer csak túlműködésre jellemző panaszokat tapasztal. Ennek okáról dr. Békési Gábor PhD-t, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük. Kapcsolódó cikkünk
Alulműködik a pajzsmirigye, mégis túlműködésre utaló tünetei vannak?
A Basedow-kór egy autoimmun betegség, a hátterében tehát az immunrendszer hibás működése áll. Az immunrendszer tévesen azonosítja a pajzsmirigysejteket külső támadóként, és antitesteket termel ellenük. Ezek az antitestek a pajzsmirigy receptoraira kapcsolódnak, aktiválják azokat, és stimulálják a pajzsmirigy működését. Normális esetben a pajzsmirigy működését egy hormon szabályozza, amelyet az agy alján található apró mirigy (agyalapi mirigy) bocsát ki. A Basedow-kórhoz társuló antitest - a tirotropinreceptor antitest (TRAb) - úgy viselkedik, mint a szabályozó agyalapi mirigy hormon. Ez azt jelenti, hogy a TRAb felülírja a pajzsmirigy normális szabályozását, ami a pajzsmirigyhormonok túltermelését (hyperthyreosis) okozza. Ennek következtében a pajzsmirigy a kelleténél több hormont termel, fokozódik a vérátáramlása, szaporodnak a sejtek benne. A betegség tehát nem csak az emelkedett hormonszinttel, hanem a pajzsmirigy látható megnagyobbodásával is jár. A pontos okok még mindig nem teljesen tisztázottak, de genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszhatnak a Basedow-kór kialakulásában. A családban korábban előforduló Basedow-kór, az illető más autoimmun betegségei, a női nem, a dohányzás és a stressz növelik a Basedow-kór kockázatát.
A Basedow-kór számos tünettel jár, amelyek a pajzsmirigy túlzott aktivitásával kapcsolatosak. A Basedow-kór jellemző tünetei:
A Basedow-kór jellegzetes tünete a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik. Emellett gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szem mögött lévő izmokat, kötőszövetet is megtámadják. Egy lokális gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz, és előrelöki a szemgolyót.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A Basedow-kór számos szövődményt okozhat, kezeletlen esetben pedig akár életveszélyes állapotot is. Ezek miatt érdemes mihamarabb orvoshoz fordulni, ha valaki észreveszi a Basedow-kór tüneteit. A Basedow-kór szövődményei a következők lehetnek:
A Basedow-kór jellegzetes, szemmel is látható tünetei miatt könnyen felveti a betegség gyanúját. A Basedow-kór diagnózisa általában több lépésben, több vizsgálat elvégzése után születik meg. A vérben a pajzsmirigy hormonok (T3 és T4) és a stimuláló hormon (TSH) szintjének mérése segít az orvosnak megállapítani a pajzsmirigy túlműködését. A Basedow-kórban szenvedő embereknél általában a TSH szintje alacsonyabb a normálisnál, a pajzsmirigyhormonok szintje pedig magasabb. Emellett az antitestek jelenléte is megerősítheti a betegség autoimmun jellegét. Erre önmagában nincs szükség a betegség diagnosztizálásához, azonban az antitestek hiánya a pajzsmirigy túlműködés más okára utalhat. A pajzsmirigy ultrahang és szcintigráfia további információkat nyújthat a pajzsmirigy méretéről és működéséről. A szervezetnek jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok előállításához. Azáltal, hogy kis mennyiségű radioaktív jódot adnak a betegnek, és később egy speciális kamerával megmérik a pajzsmirigyében lévő mennyiséget, orvosa meg tudja határozni, hogy a pajzsmirigy milyen ütemben veszi fel a jódot. A pajzsmirigy által felvett radioaktív jód mennyisége segít meghatározni, hogy a Basedow-kór vagy más betegség okozza-e a pajzsmirigy túlműködést. Ez a vizsgálat kombinálható radioaktív jódvizsgálattal, hogy vizuális képet kapjanak a felvételi mintázatról. Az ultrahang vizsgálat azoknál lehet hasznos, akiknél nem végezhető radioaktív jódfelvétel, például a terhes nőknél. Ha a klinikai vizsgálatok alapján nem egyértelmű a Basedow-kór diagnózisa, orvosa speciális képalkotó vizsgálatokat, például CT-vizsgálatot vagy MRI-t is kérhet.
A Basedow-kór kezelése során az elsődleges cél a pajzsmirigy túlzott aktivitásának csökkentése és a tünetek enyhítése. Ennek érdekében gyakran alkalmaznak gyógyszereket, például a metimazolt vagy a propiltiouracilt, amelyek gátolják a pajzsmirigy hormonok termelését. Ezen gyógyszerek hatására a pajzsmirigy képtelenné válik arra, hogy a jódot pajzsmirigyhormonok előállítására használja fel. A gyógyszerek egy másik csoportja a Basedow-kór tüneteit enyhíti.
A radioaktív jód kezelés és a műtéti beavatkozás is szükséges lehet súlyos esetekben. Basedow-kórban megfelelő indikáció mellett mind a gyógyszeres, mind a radiojód vagy sebészi kezelésnek létjogosultsága van. A radioaktív jód kezelés elpusztítja a pajzsmirigyszövetet, hogy csökkentse a hormontermelést. A beteg radioaktív jódot tartalmazó oldatot nyel le, amit a pajzsmirigy felszív. A sugárzás felhalmozódik a szövetekben és elpusztítja azokat. A három centiméternél nem nagyobb toxikus göbök izotópkezelése általában eredményes. Az ennél nagyobb göbök funkciójuktól függetlenül is műtétet igényelnek.
A radioaktív jód kezelés a Basedow-kór hatásos gyógymódja, azonban gyakran vezet túl alacsony pajzsmirigyhormonszinthez, vagyis pajzsmirigy-alulműködéshez. A pajzsmirigy hormonok megfelelő mennyisége elengedhetetlen az élethez, azonban a túlzott vagy túl kevés mennyiségük is káros. Azaz a pajzsmirigyhormonok szintje csak egy szűk sávon egészséges. Ha tehát a kezelésekkel pajzsmirigy alulműködést okoztunk, a betegnek szintetikus pajzsmirigyhormonokat, például levotiroxint kell szednie ahhoz, hogy elegendő legyen a hormonszintje. Ezeket általában tabletta formájában, naponta egyszer kell bevenni.
A Basedow-műtét során a pajzsmirigy nagy részét vagy egészét eltávolítják. Ez a pajzsmirigy túlműködés gyógymódja is, de mivel a szervezet már nem képes pajzsmirigy hormonokat előállítani, szintén pajzsmirigy alulműködést okozhat.
Pajzsmirigy műtétekel kapcsolatos konzultáció, a műtétet előkészítő vizsgálatok esetén keresse az Endokrinközpont munkatársait!Téma szakértői
Amikor túl magas a vérben a kalcium szintje, hypercalcemiáról lehet beszélni, amely mögött leggyakrabban a mellékpajzsmirigy túlműködése áll. Ez az állapot enyhe esetben tünetmentes, de előrehaladottabb állapotban többek közt a csontok elgyengülését, vesekövet okozhat, a szív és az agyműködésre is hatással lehet. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus arról beszélt, mikor érdemes orvoshoz fordulni és hogyan lehet diagnosztizálni a hypercalcémiát.
Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.
KonyhaKlinika workshop sorozatunkat azért hoztuk létre, hogy segítsünk a gyakorlatba átültetni az életmóddal összefüggő és egyéb betegségek diétájával kapcsolatos elméleti tudást. Elsőként pedig az inzulinrezisztencia étrend kihívásait mutatjuk be, hogyan lehet egyszerűen és gyorsan tápanyagban gazdag és finom ételeket készíteni, amelyek illeszkednek az étrendedbe.