A pajzsmirigyzavarok népbetegségnek számítanak, így szinte nincs is olyan ember, akinek az ismerősi körében ne lenne olyan, aki a szerv alul-vagy túlműködésétől, esetleg göböktől ne szenvedne. Annak ellenére, hogy igen gyakori problémáról van szó, több tévhit is kering vele kapcsolatban. Dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont endokrinológus szakorvosa ezeket oszlatja el.
Aszerint, hogy a pajzsmirigy göb az úgynevezett szcintigráfiás vizsgálat során dúsítja-e vagy sem az izotópot, beszélhetünk meleg vagy hideg pajzsmirigy göbökről. Szerencsére az esetek nagy részében jóindulatú elváltozásokról van szó. Ezek a göbök gyakran járhatnak együtt hormontermelési zavarokkal, és elhelyezkedésükből, méretükből adódóan nyelési problémákat, rekedtséget is generálhatnak. Érdemes azonban tudni, hogy a göbök egy kis része (jellemzően a hideg göbök) rosszindulatúvá válhatnak. Ekkor citológiai vizsgálat indokolt, akárcsak nagy méretű göbök esetén. Hogy pontosan mi a teendő az elváltozásokkal, az függ a göbök méretétől, típusától, okozott panasztól. Van, hogy elég csak a nyomon követés, az is lehet, hogy gyógyszeres kezelés indokolt, de előfordulhat, hogy izotópos kezelésre, esetleg műtétre van szükség.
Ha pajzsmirigyzavar, akkor jódot kell bevenni - ez igen gyakori tévhit (vagyis részben). Való igaz, hogy a pajzsmirigy tökéletes hormontermeléséhez a jód elengedhetetlen (egyes pajzsmirigybetegségek hátterében a jódhiány áll). Azonban vannak olyan zavarok, amikor a jód többet árt, mint használ. Ilyen, ha valaki pajzsmirigy túlműködésben szenved, de Hashimoto betegségnél sem ajánlott plusz bevitele, ugyanis azzal felerősödhetnek a gyulladásos reakciók.
Ezeket az összetéveszthetetlenül kidülledő szemeket sokszor „bazedowos szemeknek” is mondják. Már ez is utal arra, hogy ez a szembetegség - amit endokrin ophtalmopathiának vagy endokrin orbitopthiának hívunk – a Graves-Basedow kórhoz társul. Ezen pajzsmirigybetegek mintegy 50-85% - ban jelennek meg a jellegzetes szemtünetek. A többi pajzsmirigyzavar nem jár ilyen tünetekkel.
Míg a pajzsmirigy túlműködés esetén jelenleg három típusú terápia (műtéti, radiojód és gyógszeres kezelés) létezik, addig a pajzsmirigy alulműködés esetén gyógyszeresen pótoljuk a hiányzó hormont. Érdemes azzal tisztában lenni, hogy ez az esetek többségében élethosszig tartó kezelést jelent. Ez alól kivételt jelent néhány gyulladásos forma, melyek átmeneti hormontermelési zavarral járnak. Ilyen például a szubakut -vagy más néven de Quervain pajzsmirigygyulladás-, ami mindig meggyógyul, vagy a postpartum -vagy más néven szülés utáni pajzsmirigygyulladás-, ami a kismamák 10-12%-ánál jelenik meg a szülést követő 1 éven belül. Ezen 10-12%-nak 95%-a szintén teljesen meggyógyul. A maradék 5% azonban alulműködéses marad, és így hormonpótlásra szorul.
A pajzsmirigy problémákra elsősorban a TSH értéke hívja fel a figyelmet. A diagnózis pontos felállításához azonban szükség van még a szabad hormonszintekre (fT3, fT4), antitest vizsgálatokra (antiTPO, antiTG, ill. TRAK - ha Basedow kórra gyanakszunk)) és UH vizsgálatra, ami a pajzsmirigy nagyságáról és szerkezetéről ad felvilágosítást- hívja fel a figyelmet dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont endokrinológus szakorvosa.
Véleményeket Dr. Borus Hajnalról itt olvashat>>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
További véleményekPontos kezdés, ügyfél központúság, segítőkézség, jó kommunikáció
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.