A pajzsmirigy betegségek gyanúja esetén gyakran monitorozott hormon, a TSH emelkedett szintje korábban szinte azonnal kezelést tett szükségessé, mára ez némileg változott. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont belgyógyász, endokrinológusa, egyetemi docens az új irányelveket ismertette.
A pajzsmirigy a nyakon található, hormontermelő szerv. Hormonjai a T3 és a T4. Ezeknek szerteágazó anyagcsere-hatásaik vannak. Termelésüket egy az agyalapi mirigyben képződő hormon, a TSH szabályozza. Ha csökkent mértékű a pajzsmirigy hormon képzése, tehát pajzsmirigy alulműködésről van szó, akkor a TSH értéke a betegség súlyosságától függő mértékben megemelkedik, hogy a rosszul működő pajzsmirigyet stimulálja. A normális TSH tartomány 0,55-4,78 mIU/l. Enyhébb esetekben a TSH 10 alatt mérhető, de nagymértékű alulműködéskor 50, 70 is lehet.
- Régebben az volt az irányelv, hogy ha a TSH a megengedett felső érték fölött található, akkor kezelés szükséges. Ilyenkor T4-et adunk szájon át, és „becsapjuk” a TSH-t, „azt hiszi”, hogy van elég saját hormon, tehát nem szükséges, hogy ő magas legyen és stimuláljon, így beáll a normál tartományba. A T4 tartalmú készítmények (Euthyrox, Letrox, L-Thyroxin) nem gyógyszerek, hanem pótszerek, ugyanis szervezet azonos anyagról van szó, azt kapja a beteg, ami a szervezetében jelen van csak kevesebb mennyiségben. Ennek következtében érdemi mellékhatás, hozzászokás nem tapasztalható. A gyógyszerek ugyanakkor testidegen vegyületek, amik beavatkoznak a szervezet mechanizmusaiba, legtöbbjüknek több-kevesebb mellékhatása van – ismerteti dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont belgyógyász, endokrinológusa, egyetemi docens.
A pajzsmirigy alulműködés legtöbbször autoimmun folyamat következménye, mely egy életen át fennáll. Az évek előre haladtával a pajzsmirigy állapota fokozatosan és folyamatosan romlik, ezért a pótszer mennyiségét időnként emelni kell. Ez azonban a beteg életminőségét nem befolyásolja. Jó beállítás esetén is az említettek miatt félévente TSH ellenőrzés szükséges.
- Korábban, amennyiben a TSH a referencia tartomány felett akár a legkisebb mértékű emelkedést mutatott, elkezdtük a beteg kezelését. Újabb vizsgálatok kimutatták, hogy a TSH értéke az életkorral előre haladva lassú növekedést mutat egészséges egyéneknél is. 70-80 éves korban tapasztalt 7-es, 8-as szintek még nem indokolnak kezelést. Egész más a helyzet a terhesség esetén – hívja fel a figyelmet Békési doktor. - A magzat szellemi fejlődéséhez ugyanis megfelelő mennyiségű pajzsmirigy hormonra van szükség, tehát lényegesen alacsonyabb, de a referencia tartomány feletti TSH szintek fennállásakor is szükséges a kezelés. További megfigyelés, hogy sikertelen terhesség vagy ismételt vetélés során a TSH-t a normál tartomány alsó értékéhez kell közelíteni, tehát T4-t adunk tényleges alulműködés nélkül is. Ez javítja a terhesség esélyét, és csökkenti a vetélések kockázatát.
A pajzsmirigy alulműködés, a pajzsmirigy hormonok hiányának vezető tünetei a következők: fáradékonyság, testsúlygyarapodás, szemöldök- és hajhullás, székrekedés, fázékonyság, koncentráló képesség csökkenés, esetleges meddőség és depresszív hangulat. A pajzsmirigy UH inhomogenitást mutat. Ezen tünetek jelentkezésekor feltétlenül indokolt a laboratóriumi vizsgálat és szükség esetén a megfelelő kezelés. Jó eredményeknél is félévenként laboratóriumi ellenőrzés szükséges. Idősebb korban az említettek szerint az endokrinológus szakma megengedőbb a kissé magasabb TSH-val szemben, sikertelen terhesség, illetve vetélés fennállásakor azonban a normális alsó határ közelében kell tartani a TSH értékét.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Ismét visszaélés történt Prof. Dr. Balázs Csaba belgyógyász, endokrinológus nevével. 2-es típusú cukorbetegek számára kínálnak ismeretlenek egy készítményt az interneten, az Endokrinközpont ismert orvosának hozzájárulása nélkül, azonban a betegeket megtévesztve az ő nevével és ajánlásával feltüntetve. Természetesen a jogi lépéseket most is megtettük, a következőkben pedig néhány fontos információt osztunk meg a cukorbetegség kezeléséről.
A szerotonin, vagyis az „örömhormon” hiányát számos betegséggel hozzák összefüggésbe, például a migrénnel, depresszióval, idegi-, étkezési- és szexuális zavarokkal. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont szakorvosa az összefüggésekről beszélt.
