A pajzsmirigy a nyelőcső két oldalán elhelyezkedő, pillangó alakú szerv. Két fontos hormont termel: athyroxint és a trijód-thyronint, melyek az alapanyagcsere szabályozásának lévén, a szervezet valamennyi sejtjének működésére hatást gyakorolnak. Pajzsmirigy betegség több okból is jelentkezhet, kialakulásában fontos szerepet játszik az öröklött hajlam, bizonyos autoimmun betegségek, a fokozott stressz, életmódbeli tényez ők épp úgy, mint a túl kevés jód fogyasztás. A pajzsmirigy betegségei gyakran fordulnak el ő n ők körében, ennek egyik oka, hogy terhesség és szoptatás alatt megnő a szervezet jódszükséglete, illetve –különösen a fiús mamák esetében – hormonális tényez ők is hozzájárulnak a szülés utáni pajzsmirigy-gyulladás kialakulásához.
A pajzsmirigy betegségek egyik leggyakoribb formája a pajzsmirigy megnagyobbodása a struma, vagy más néven golyva. Kialakulásának egyik lehetséges –és egyben leginkább kivédhet ő – oka az alacsony jódfogyasztás. A pajzsmirigy megfelel ő működéséhez szükséges a napi, felnőttek esetében 150 mikrogramm jód bevitele. Alacsony jódfogyasztás mellett a szervezetben jódhiány alakul ki. A pajzsmirigy ezt területének növelésével igyekszik kiküszöbölni, a megnagyobbodás által tudja ugyanis biztosítani a szervezet számára szükséges thyroxint és atrijód-thyronint.
Természetesen a végletekig ez a folyamat sem folytatódhat. A megnövekedett pajzsmirigy stádiumtól függ őenelőször még csak tapinthatóvá, majd szabad szemmel is láthatóvá válik. A nyelőcsövet és a légcsövet egyaránt nyomhatja, nyaki szorító érzés jelentkezhet. Kezeletlen esetben a megnagyobbodott pajzsmirigy működése felborul, alul-, vagy túlműködés jelentkezik.
A látható jeleken túl, vagy akár azokat megelőzően is jelentkezhetnek különböző tünetek, melyek a pajzsmirigy betegségeire utalhatnak.
Pajzsmirigy alulműködés esetén gyakori tünet, hogy napi 8-10 óra alvás után is fáradtan, erőtlenül kelünk ki az ágyból és ez az állapot az egész napunkat végig kíséri.Túlműködés esetén a nappali fáradtságérzet oka pedig ennek ellenkezője, az éjszakai álmatlanság lehet.
Az alapanyagcsere szabályozása által a pajzsmirigy rendellenes működése testsúlyunkra is hatással van. Alulműködés esetén hízás jelentkezhet, a túlműködés pedig súlyvesztést okozhat.
Idegesség, depresszió, vagy napjaink egyre gyakoribbá váló tünet együttese, a pánikbetegség is jelentkezhet a pajzsmirigy rendellenes működéséből adódóan.
Pajzsmirigy alulműködést jelezhet, ha az értékek rendszeres mozgás, diéta hatására sem csökkennek. Túlműködés mellett alacsony koleszterint szint jelentkezhet.
Tisztában vagyok azzal, hogy a tisztelt Olvasót elsősorban az új, ún. "szenzációs" eljárások, technikai újdonságok érdeklik. Ennek ellenére olyan dolgokról szeretnék némi ízelítőt adni, amelyek napjainkra már-már feledésbe merültek. Előre kell bocsájtanom, hogy nem vagyok a legújabb kutatási eredmények bevezetésének ellenzője, sőt, egész életemben azon voltam, hogy a korszerű endokrinológia, immunológia, molekuláris genetika legfontosabb, és az úttörő eredményeit mielőbb a gyógyítás szolgálatába állítsam.
Kapcsolódó cikkünk
Pajzsmirigybetegségek bőrtünetei
A pajzsmirigy betegségek kialakulásában is fontos szerepet játszik az öröklött hajlam. Ha a családban korábban előfordult ilyen probléma, akkor fokozottan ügyeljünk a tünetek korai felismerésére!
A korábbinál erősebb, elhúzódó menstruáció pajzsmirigy alulműködést jelezhet, míg a ritkábbá váló vérzések, a hosszabb ciklus túlműködésre utalhat. Gyakran a meddőség hátterében is pajzsmirigy probléma áll.
A hasmenés és az irritábilis bél-szindróma okozója a pajzsmirigy túlműködése is lehet, míg a székrekedést alulműködés is kiválthatja.
A pajzsmirigy betegségei a haj és a bőr állapotában is több elváltozást okozhatnak. Gyakori panasz a haj hullása, szárazzá, töredezetté válása. A bőr is szárazabb, érdesebb lehet.
A pajzsmirigy megnagyobbodásának következtében nyomást gyakorol a légcsőre és a nyelőcsőre egyaránt, így nyelési és légzési nehezítettség jelentkezhet. Előfordulhat időszakos rekedtség is.
A izmok és ízületek fájdalma mellett pajzsmirigybetegségre utalhatnak az ún. kéztőalagút szindróma tünetei is: az öreg-, a mutató- és a középső ujj bizonyos időközönként fellépő zsibbadtsága.
A hazai lakosság körében öt százalékos aránynál gyakrabban fordul elő golyvás megbetegedés. Egyéntől függően, ha a pajzsmirigy nagyobbodásának egyéb kiváltó oka nincs, akkor a struma jól kezelhető jódpótlás segítségével. Ilyen esetekben rendszerint a jód folyamatos szedése javasolt kezdetben nagyobb, majd a panaszok megszűnését követően kisebb dózisban. Alkalmazása előtt azonban a kiváltó okok és a pajzsmirigy hormon értékek megállapítása minden esetben szükséges. A jód indokolatlan bevitele sok gondot, gyulladást, csökkent és fokozott pajzsmirigy működését is okozhat. Pajzsmirigy túlműködés, vagy autoimmun pajzsmirigy gyulladás esetén pedig a kiegészítésként alkalmazott jód csak tovább rontja a tüneteket.
Téma szakértői
Dr. Bérczy Judit
belgyógyász, endokrinológus
Prof. Dr. Balázs Csaba
belgyógyász, immunológus, endokrinológus
Dr. Békési Gábor PhD
egyetemi docens, belgyógyász, endokrinológus
A pajzsmirigyzavarok terápiájában igen fontos szerepe van a gyógyszeres kezelésnek, melyet sokaknak életük végéig alkalmazniuk kell. Dr. Skurdenka Beatrix, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felhívja a figyelmet pár tényezőre, melyekre ügyelniük kell a tablettát szedő betegeknek.
Az inzulinrezisztencia tünetei gyakran igen zavarók, hiszen az egész megjelenésre hatással vannak. Ugyanis a túlsúlyt, a gyulladt pattanásokat, az arcon megjelenő szőrszálakat nem, vagy csak nagyon körülményesen lehet eltüntetni. A terápia azonban a panaszok csökkenését, megszűnését ígéri. De mi van akkor, ha a várt eredmény elmarad? Dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa erre ad választ.
