Immuno-endokrinológia
Napjainkban egyre több adat van a neuro-endokrin és az immunrendszer közötti kapcsolatra. A molekuláris genetikai kutatások eredményei bizonyították, hogy a neurotranszmitterek, a hormonok és a cytokinek az alapjai ennek a közös nyelvnek. Bebizonyosodott, hogy az immunrendszer képes neurotranszmitterek, hormonok, az endokrin rendszer pedig citokinek termelésére.
Ez az integrativ (holisztikus) szemlélet teszi lehetővé a pszicho-neuro-endokrin-immun rendszer élettani és kóros működésének megismerését.
Az autoimmun kórképek társulásai és az autoimmun poliendokrin szindrómák heterogén betegségcsoportot képeznek, amelyeknek lényege a saját antigénnel szemben csökkent vagy megszűnt tolerancia. A molekuláris genetikai kutatások a szervspecifikusnak nevezett kórképek társulásainak mechanizmusát tárták fel.
Az 1. típusú autoimmun poliendokrin szindróma jellemzője, hogy legalább kettő jelen van a három kardinális betegségből:
- Addison kór,
- autoimmun hypoparathyresos,
- mucocutan candidiásis.
Ennek a ritka, autoszomális szindrómának az oka az autoimmun regulátor gén (AIRE) mutációja.
A 2. típusú autoimmun poliendokrin szindrómában az
- Addison kór,
- autoimmun pajzsmirigy-betegségek egyike és/vagy
- 1. típusú diabetes mellitus
társul egymással.
A 3. típusú poliendokrin szindrómát az
- autoimmun pajzsmirigybetegség,
- 1. típusú diabetes mellitus jellemzi.
Az 1. típusú poliendokrin szindrómától eltérően a 2.-es és a 3.-as típusúakat egyes HLA antigének társulásai jellemezi.
Az egyes betegségekre hajlamosító genetikai faktorok megismerése lehetővé teszi, hogy jobban megértsük az közös autoimmun mechanizmust és lehetőséget nyújt a korai kezeléshez és megelőzéshez egyaránt.
A telejs cikk letölthető ITT.
Téma szakértői
Dr. Molnár Jeannette
endokrinológus, belgyógyász, diabetológus
Spartá Romana Patrizia
Klinikai és pedagógiai szakpszichológus
Dr. Gergely Mária
radiológus
