Pajzsmirigy túlműködés

Pajzsmirigy túlműködés - Tartalom

Mi az a pajzsmirigy túlműködés?

Mik a pajzsmirigy túlműködés okai?

Milyen tünetei vannak a pajzsmirigy túlműködésnek?

Hogyan történik a pajzsmirigy túlműködés diagnosztikája?

Miért fontos az ultrahang pajzsmirigy túlműködés esetén?

Hogyan történik a pajzsmirirgy túlműködés kezelése?

Online Bejelentkezés

Dr. Békési Gábor PhD

+36 70 621 2443

Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5

A pajzsmirigy egy pillangó alakú mirigy, amely a nyak alsó, elülső részén helyezkedik el. A pajzsmirigy feladata a pajzsmirigyhormonok termelése. A pajzsmirigyhormonok a véráramba kerülnek, és onnan a test minden szövetébe eljutnak. Segítik a szervezetet az energiafelhasználásban, a testhőmérséklet fenntartásában, valamint az agy, a szív, az izmok és más szervek működésének biztosításában. Gyermekeknél a pajzsmirigyhormon elengedhetetlen a normális növekedéshez.

A pajzsmirigy túlműködés - másnéven hyperthyreosis - lehet nyilvánvaló vagy szubklinikai. A nyilvánvaló pajzsmirigy túlműködés alacsony pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) szinttel, emelkedett trijód-tironin (T3) és/vagy emelkedett tiroxin (T4) szinttel jellemezhető. Ha a T3-szint emelkedett, a TSH-szint alacsony, a T4-szint pedig normális, azt „T3-toxikózisnak” nevezik. A szubklinikai pajzsmirigy túlműködés alacsony TSH-szintet jelent, normális T3- és T4-szint mellett. Mind a nyilvánvaló, mind a szubklinikai pajzsmirigy túlműködés jelentős hosszú távú szövődményekkel jár.

Mi az a pajzsmirigy túlműködés?

A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) egy olyan állapot, amikor a pajzsmirigy több pajzsmirigyhormont termel, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. A pajzsmirigyhormonok, például a tiroxin (T4) és a trijódtironin (T3), kulcsfontosságúak a szervezet energiatermelésében és anyagcseréjében.

A pajzsmirigy túlműködése különböző okokra vezethető vissza, és számos tünettel járhat. A leggyakoribb okok közé tartozik a Basedow-kór (autoimmun betegség), a pajzsmirigy gyulladása (thyreoiditis), a túlzott jódbevitel, vagy a pajzsmirigyben lévő göbök és ciszták.

Mik a pajzsmirigy túlműködés okai?

A pajzsmirigy túlműködés akkor alakul ki, amikor a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont juttat a véráramba. A pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb kiváltó okai:

• Graves-Basedow kór. A Graves-kór egy autoimmun betegség, amelynek következtében az immunrendszer a pajzsmirigy ellen fordul. Ez arra készteti a pajzsmirigyet, hogy túl sok pajzsmirigyhormont termeljen. A Graves-kór a pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb oka.
• Túlműködő pajzsmirigycsomók. Ezt az állapotot toxikus adenomának, toxikus multinoduláris strumának és Plummer-kórnak is nevezik. Ez a típusú hyperthyreosis akkor alakul ki, amikor egy pajzsmirigy-adenoma túl sok pajzsmirigy hormont termel. Az adenoma a mirigy egy része, amely el van választva a mirigy többi részétől. Nem rákos csomókat képez, amelyek a pajzsmirigyet a szokásosnál nagyobbá tehetik.
• Pajzsmirigygyulladás. Ez az állapot akkor jelentkezik, amikor a pajzsmirigy gyulladásba kerül. Egyes esetekben ez autoimmun rendellenességnek köszönhető. Más esetekben az ok nem egyértelmű. A gyulladás miatt a pajzsmirigyben tárolt felesleges pajzsmirigy hormon a véráramba kerülhet, és pajzsmirigy túlműködés tüneteit okozhatja.

Milyen tünetei vannak a pajzsmirigy túlműködésnek?

A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) számos tünettel járhat, mivel a túlzott pajzsmirigyhormonok (tiroxin és trijódtironin) hatására számos szervrendszer működése felgyorsul. Az egyének tüneteit befolyásolhatja a pajzsmirigy túlműködés okozója és az állapot súlyossága. A pajzsmirgiy túlműködés gyakori tünetei közé tartoznak: 

Szívproblémák:

• Gyors szívverés (tachikardia).
• Szívritmuszavarok, például pitvarfibrilláció.

Emelkedett vérnyomás: A túlzott pajzsmirigyhormonok hatására növekedhet a vérnyomás.

Szorongás és ingerlékenység: A magas pajzsmirigyhormon szintek stimulálhatják az idegrendszert, ami szorongást, idegességet, és ingerlékenységet eredményezhet.

Hőhullámok és melegérzet: A túlműködő pajzsmirigy növeli az anyagcserét, ami melegérzetet, hőhullámokat és izzadást okozhat.

Fogyás: A fokozott anyagcsere miatt súlyvesztés következhet be, akár étvágyvesztés nélkül is.

Izomgyengeség és fáradtság: A pajzsmirigyhormonok hatása az izmokra is kihat, ami izomgyengeséget, fáradtságot és kimerültséget okozhat.

Álmatlanság: A pajzsmirigy túlműködése az éjszakai alvászavart, álmatlanságot és nyugtalanságot is előidézhet.

Ritka vagy szabálytalan menstruáció: A nőknél a menstruációs ciklus szabálytalansága, ritkulása vagy elmaradása is előfordulhat.

Hajhullás: A túlzott pajzsmirigyhormonok hajhullást is okozhatnak.

Hiperaktivitás: Az egyének túlzottan aktívak, nyugtalanok lehetnek.

Szemtünetek: A Basedow-kór esetén gyakoriak a szemtünetek, mint például a szem kidudorodása (exophthalmos), szemkörnyéki duzzanat és kipirulás.

Ezek a tünetek lehetnek enyhe, mérsékelt vagy súlyosak, és az egyén általános egészségi állapotától függően változhatnak. A pajzsmirigy túlműködése hosszabb távon súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet, ezért fontos időben diagnosztizálni és megfelelően kezelni. Ha bármelyik fent említett tünetet észleli, forduljon orvoshoz, hogy teljes körű vizsgálatot és szükség esetén kezelést kapjon.

Hogyan történik a pajzsmirigy túlműködés diagnosztikája?

A pajzsmirigy túlműködés diagnózisa általában a klinikai tünetek, a fizikai vizsgálat és laboratóriumi tesztek kombinációján alapul. Az alábbiakban felsorolom a leggyakrabban alkalmazott diagnosztikai módszereket.

• Laboratóriumi vizsgálatok:
  • Tiroxin (T4) és trijódtironin (T3) szintek mérése: A vérben mért magas T4 és T3 szintek az elsődleges markerei a pajzsmirigy túlműködésének. A pajzsmirigy hormonok fokozott termelése jellemző erre az állapotra.
  • Pajzsmirigystimuláló hormon (TSH) szint mérése: Általában a pajzsmirigy túlműködés esetén a TSH szint csökken. A TSH a hipofízis által termelt hormon, amely szabályozza a pajzsmirigyhormonok termelését.
• Szabad T4 index (FTI) számítása: Ez a teszt a szabad tiroxin mennyiségét mutatja, és segít az orvosnak abban, hogy megállapítsa, a pajzsmirigy hormonok normális tartományon belül vannak-e.
• Radioaktív jód (I-131) felvétel és szkennelés: Ezt a vizsgálatot olykor alkalmazzák a pajzsmirigy működésének és méretének meghatározására. A beteg radioaktív jód tablettát vesz be, majd a pajzsmirigy működését és eloszlását méri a radioaktív jód felvételével és szkennelésével.
• Nyaki ultrahang: Az ultrahangvizsgálat segíthet az orvosnak a pajzsmirigy állapotának, méretének és esetleges daganatoknak a vizsgálatában.
• Antitest vizsgálatok: Ha az orvos autoimmun pajzsmirigybetegséget gyanít, például Basedow-kórt, az antitestek jelenlétét vizsgálhatják, mint például a pajzsmirigy-stimuláló immunoglobulinok (TSI), vagy pajzsmirigy-peroxidáz (TPO) ellenanyagok.
• Szemvizsgálat: A Basedow-kór esetén a szemészeti vizsgálat segíthet az esetleges szemtünetek (exophthalmos, szemkidudorodás) észlelésében.

Ezek a diagnosztikai módszerek együttesen segítenek az orvosnak megállapítani a pajzsmirigy túlműködését, annak okát, és segítenek kialakítani a megfelelő kezelési tervet. Fontos megjegyezni, hogy a diagnosztikai folyamatot mindig az orvos határozza meg, és az egyéni klinikai jellemzők, tünetek és vizsgálati eredmények alapján alakítja ki.

Miért fontos az ultrahang pajzsmirigy túlműködés esetén?

Az ultrahangvizsgálat (ultrahangos képalkotás) hasznos lehet a pajzsmirigy túlműködés esetén több szempontból:

1. Méret és struktúra értékelése: Az ultrahang lehetővé teszi az orvos számára, hogy részletesen értékelje a pajzsmirigy méretét, alakját és struktúráját. A túlműködő pajzsmirigy esetén a szerv általában nagyobb lehet, és az ultrahang segít az esetleges elváltozások, csomók vagy ciszták azonosításában.
    
2. Gócok, ciszták és göbök azonosítása: Az ultrahangvizsgálat segítségével az orvosok észlelhetik a pajzsmirigyben lévő gócokat, cisztákat és göböket. Ezek az elváltozások lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak, és az ultrahang segíthet megkülönböztetni ezeket, vagy azonosítani olyan területeket, amelyek további vizsgálatokra szorulnak.
    
3. Véráramlás vizsgálata: Az ultrahang Doppler-módja segíthet az orvosnak megvizsgálni a pajzsmirigy vérellátását. A pajzsmirigy túlműködésével összefüggő autoimmun betegségek, például a Basedow-kór esetén a vérellátás megváltozhat, és ez az ultrahangon észlelhető.
    
4. Pajzsmirigygyulladás (thyreoiditis) felismerése: Az ultrahang segíthet az orvosnak a pajzsmirigy gyulladásának és más strukturális eltéréseknek az azonosításában. A túlműködés hátterében álló pajzsmirigygyulladás esetén ez az információ segíthet a megfelelő kezelési terv kialakításában.
    
5. Sejtszöveti tulajdonságok értékelése: Az ultrahang segíthet az orvosnak abban, hogy értékelje a pajzsmirigy szöveti tulajdonságait, és megkülönböztesse az esetleges elváltozásokat.

Az ultrahangvizsgálat fájdalommentes, nem invazív, és nem jár sugárterheléssel, így biztonságosan alkalmazható. Segíti az orvosokat abban, hogy teljes képet kapjanak a pajzsmirigy állapotáról, és támogatja a további diagnosztikai és kezelési döntéseket. Az ultrahangvizsgálatot gyakran alkalmazzák más diagnosztikai eljárásokkal, például a vértesztekkel és a radioaktív jód felvételével együtt a pajzsmirigybetegségek diagnosztizálásában és kezelésében.

Hogyan történik a pajzsmirirgy túlműködés kezelése?

A pajzsmirigy túlműködés kezelése a kiváltó októl és egyéni állapottól függ, és tüneti kezelésre, valamint gyógykezelésre osztható. A leggyakrabban alkalmazott kezelési módszerek közé tartoznak:

1. Gyógyszeres kezelés:
   • Tirozol (methimazol) vagy propiltiouracil: Ezek a gyógyszerek a pajzsmirigy hormonok (T3 és T4) termelését csökkentik. A kezelés célja a pajzsmirigy túlműködésének korrigálása. Azonban fontos rendszeres orvosi ellenőrzés mellett alkalmazni, mivel mellékhatások előfordulhatnak, és a gyógyszerek hosszú távú alkalmazása szükségessé válhat.
2. Radiojód-terápia:
   • Radioaktív jód (I-131) bevitel: Egy adott mennyiségű radioaktív jódot vesznek be a beteg, amely a pajzsmirigy sejtekre koncentrálódik és elpusztítja azokat. Ez a kezelés leginkább tartós és hatékony, de gyakran hipotireózist (pajzsmirigy alulműködést) okoz, amely további kezelést igényel.
3. Sebészeti beavatkozás (tiroidectomia):
   • A túlműködő pajzsmirigy eltávolítása sebészeti úton. Ez a beavatkozás egyes esetekben, például terhesség alatt vagy más okokból, amikor más kezelési módszerek nem megfelelőek, választandó lehet.
4. Szupportív kezelés:
   • Bétablokkolók: Segíthetnek a szívverés és más tünetek, például az idegesség és a remegés kezelésében. A bétablokkolók azonban nem befolyásolják a pajzsmirigy hormonok termelését.
5. Életmódbeli változtatások:
   • Az életmódbeli változtatások, például a diéta és a stresszkezelés, segíthetnek a tünetek enyhítésében. A jódbevitel csökkentése is javasolt, kivéve, ha az orvos másként rendeli el.

Fontos megjegyezni, hogy a pajzsmirigy túlműködés kezelése egyedi és a beteg állapotától függ. Az orvos dönti el, hogy melyik kezelési lehetőség a legmegfelelőbb az egyén számára. Az egészségügyi szakemberrel való rendszeres együttműködés és ellenőrzés szükséges a kezelés hatékonyságának és az esetleges mellékhatások figyelemmel kíséréséhez. A kezelés célja a pajzsmirigy hormonszintek normalizálása és a tünetek enyhítése, miközben minimalizálják a hosszú távú egészségügyi kockázatokat.

Téma szakértői

Dr. Mutnéfalvy Zoltán

belgyógyász, endokrinológus, elhízás specialista

Prof. Dr. Góth Miklós PhD

belgyógyász, endokrinológus, az MTA doktora

Dr. Békési Gábor PhD

endokrinológus, belgyógyász, egyetemi docens

---

Összegzés

A pajzsmirigy túlműködés (hipertireózis) olyan állapot, amikor a pajzsmirigy a szükségesnél több hormont (T3, T4) termel, ami felgyorsítja az anyagcserét és az egész szervezet működését. Leggyakoribb okai közé tartozik a Graves-Basedow kór (autoimmun eredet), a pajzsmirigy gyulladása, a túlzott jódbevitel, illetve göbök vagy ciszták jelenléte. A tünetek sokrétűek lehetnek, például szapora szívverés, fogyás, fokozott izzadás, idegesség, alvászavar, hajhullás és menstruációs zavarok, mivel a szervezet „felpörgetett” állapotba kerül. A diagnózis alapja a tünetek értékelése mellett a laborvizsgálat (alacsony TSH, magas T3/T4), valamint képalkotó eljárások, például ultrahang vagy izotópos vizsgálat. Az ultrahang különösen fontos a pajzsmirigy szerkezetének, méretének és az esetleges göbök kimutatásában. A kezelés az okoktól függ, de leggyakrabban gyógyszeres terápiát alkalmaznak, amely csökkenti a pajzsmirigyhormonok termelődését. Kezeletlen esetben a betegség hosszú távon komoly szövődményekhez vezethet, ezért fontos a korai felismerés és megfelelő terápia.

Források

-American Thyroid Association. (n.d.). Hyperthyroidism. American Thyroid Association.

-Mathew, P., Kaur, J., & Rawla, P. (2023). Hyperthyroidism.

-Mayo Clinic. (2022). Hyperthyroidism (overactive thyroid): Symptoms & causes.

-National Health Service (NHS). (2023). Overactive thyroid (hyperthyroidism).