Az agyalapi mirigy a legfontosabb belső elválasztású mirigyünk, mely bár igen apró méretű, mégis jelentős szerepet játszik a hormonális folyamatok működésében. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa az agyalapi mirigy funkcióját és betegségeit ismerteti.
Az agyalapi mirigy (hipofízis) az ún. töröklebenyben lévő, borsónagyságú szerv, mely elülső és hátsó lebenyből áll, melyet egy keskeny rész köt össze. Területei más-más hormonok termelődéséért felelnek, és ezen hormonok által irányítják a belső elválasztású mirigyek többségét.
Elülső lebeny által termelt hormonok: növekedési hormon, prolaktin, LH, FSH, ACTH, TSH, MSH
Hátsó lebeny által termelt hormonok: oxitocin, vazopresszin
Látható tehát, hogy az agyalapi mirigy igen sokféle hormont termel, melyek különböző területeket szabályoznak. A növekedési hormon elsősorban a növekedésért, csontok fejlődéséért, a stresszreakciókért, zsírelosztásért felelős, a prolaktin a tejelválasztásért, az LH a sárgatest/tesztoszteron képződéséért, az FSH a tüszőérlelésért, a spermiumképződésért, a TSH a pajzsmirigyhormonok (t3, t4) normál termelődéséért. Az MSH melanin képződését befolyásolja, az ACTH pedig a mellékvesekéreg működését szabályozza. A hátsó lebenyben képződő oxitocin szülés során a méhösszehúzódásokért felelős, míg a vazopresszin a vesékben a vízvisszaszívást irányítja.
Mivel az agyalapi mirigy által termelt hormonok más belső elválasztású mirigyek működésére komoly hatással vannak, így nem csoda, hogy számtalan tünetben megnyilvánulhatnak zavarai (attól függően, melyik hormon termelődését befolyásolja). A leggyakoribb tünetek, melyeket okozhat az agyalapi mirigy zavara:
Ezeken kívül még számtalan tüneteket okozhat, attól függően, mely belső elválasztású mirigyet érinti a probléma.
Az agyalapi mirigy hormontermelési zavarait leggyakrabban az itt létrejövő daganat okozza. Ez rendszerint jóindulatú (adenoma), ám ennek ellenére kezelést igényel, mivel sokszor fokozza egy-egy hormon termelődését. Az agyalapi mirigy daganata gyakran okoz pl. prolaktinómát, mely túl magas prolaktin szintet eredményez, de a gigantizmus, végtagok túlzott növekedésének hátterében is gyakran fellelhető. A Cushing-szindróma, mely túl nagy mennyiségű kortizolt eredményez, szintén az agyalapi mirigy adenómájának hatása- mondja dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Hogy a mirigy daganata vagy más okozza a tüneteket, kóros állapotokat, arról képalkotó vizsgálatokkal lehet megbizonyosodni (pl.CT, MRI)
Az agyalapi mirigy zavarainak további lehetséges okai
Az agyalapi mirigy zavarait legtöbbször daganat okozza, így gyakran műtéti beavatkozásra van szükség, ezzel lehetőségünk adódik a kiváltó ok megszűntetésére. Ezen kívül szükség lehet még gyógyszeres kezelésre, a hiányzó hormonok pótlására is.
Véleményeket Dr. Polyák Annamáriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekPolyák Annamária doktornő nagyon alapos és kedves volt velem a konzultáció alatt. Köszönet érte!
Amikor egy nő azt veszi észre, hogy sötét szőrszálak nőttek a mellbimbója körül, az állán, a bajusz területén, meglehetősen kellemetlennek találhatja azt, hiszen ezek klasszikusan férfias megjelenésre utalnak. Azonban mielőtt bárki úgy gondolná, elég csak kitépkedni a zavaró szőrszálakat, érdemes utánajárni, mi okozhatja ezt a jelenséget. Dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus beszélt a lehetséges okokról.
A vércukorszint jelentős ingadozásainak kivédése rendkívül fontos a cukorbetegek számára, akik szélsőséges esetben a ketoacidózis és/vagy a súlyos hipoglikémia felé is sodródhatnak. De vajon mi lehet az oka annak, ha nehéz beállítani a vércukorszintet, mi minden befolyásolja a hatékony kontrollt és miért fontos annyira az egyensúly beállítása? Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista adta meg a válaszokat.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.