Az agyalapi mirigy a legfontosabb belső elválasztású mirigyünk, mely bár igen apró méretű, mégis jelentős szerepet játszik a hormonális folyamatok működésében. Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa az agyalapi mirigy funkcióját és betegségeit ismerteti.
Az agyalapi mirigy (hipofízis) az ún. töröklebenyben lévő, borsónagyságú szerv, mely elülső és hátsó lebenyből áll, melyet egy keskeny rész köt össze. Területei más-más hormonok termelődéséért felelnek, és ezen hormonok által irányítják a belső elválasztású mirigyek többségét.
Elülső lebeny által termelt hormonok: növekedési hormon, prolaktin, LH, FSH, ACTH, TSH, MSH
Hátsó lebeny által termelt hormonok: oxitocin, vazopresszin
Látható tehát, hogy az agyalapi mirigy igen sokféle hormont termel, melyek különböző területeket szabályoznak. A növekedési hormon elsősorban a növekedésért, csontok fejlődéséért, a stresszreakciókért, zsírelosztásért felelős, a prolaktin a tejelválasztásért, az LH a sárgatest/tesztoszteron képződéséért, az FSH a tüszőérlelésért, a spermiumképződésért, a TSH a pajzsmirigyhormonok (t3, t4) normál termelődéséért. Az MSH melanin képződését befolyásolja, az ACTH pedig a mellékvesekéreg működését szabályozza. A hátsó lebenyben képződő oxitocin szülés során a méhösszehúzódásokért felelős, míg a vazopresszin a vesékben a vízvisszaszívást irányítja.
Mivel az agyalapi mirigy által termelt hormonok más belső elválasztású mirigyek működésére komoly hatással vannak, így nem csoda, hogy számtalan tünetben megnyilvánulhatnak zavarai (attól függően, melyik hormon termelődését befolyásolja). A leggyakoribb tünetek, melyeket okozhat az agyalapi mirigy zavara:
Ezeken kívül még számtalan tüneteket okozhat, attól függően, mely belső elválasztású mirigyet érinti a probléma.
Az agyalapi mirigy hormontermelési zavarait leggyakrabban az itt létrejövő daganat okozza. Ez rendszerint jóindulatú (adenoma), ám ennek ellenére kezelést igényel, mivel sokszor fokozza egy-egy hormon termelődését. Az agyalapi mirigy daganata gyakran okoz pl. prolaktinómát, mely túl magas prolaktin szintet eredményez, de a gigantizmus, végtagok túlzott növekedésének hátterében is gyakran fellelhető. A Cushing-szindróma, mely túl nagy mennyiségű kortizolt eredményez, szintén az agyalapi mirigy adenómájának hatása- mondja dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Hogy a mirigy daganata vagy más okozza a tüneteket, kóros állapotokat, arról képalkotó vizsgálatokkal lehet megbizonyosodni (pl.CT, MRI)
Az agyalapi mirigy zavarainak további lehetséges okai
Az agyalapi mirigy zavarait legtöbbször daganat okozza, így gyakran műtéti beavatkozásra van szükség, ezzel lehetőségünk adódik a kiváltó ok megszűntetésére. Ezen kívül szükség lehet még gyógyszeres kezelésre, a hiányzó hormonok pótlására is.
Véleményeket Dr. Polyák Annamáriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekVégre olyan orvoshoz kerültem, aki ért ahhoz is, hogyan kell a beteggel beszélni. Pozitív csalódás volt!
A magas prolaktin-szint igen kellemetlen tünetekkel járhat, mint például tejcsorgás, menstruációs problémák a nőknél, merevedési zavar, ritkuló szőrzet a férfiaknál. A vér magas prolaktin-szintjét az esetek kis részében az agyalapimirigy daganata okozza, nagyobb részben azonban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Mi a teendő ilyen esetben? A kérdést Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa válaszolta meg.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.