Mi számít alacsony testhőnek? Ez számos tényezőtől, állapottól és a vizsgált személy nemétől, korától is függ. A mindenki által ismert hőmérsékleti tartomány egy felnőtt esetében a 36-37 Celsius fok, de ez egyénenként eltérhet, akár néhány tizedet is.
Az étkezést követően az anyagcsere beindulását, gyorsulását jelezheti valamivel nagyobb hő, tehát ha étkezés után 20-30 perccel mérünk, tapasztalhatunk némi emelkedést a lázmérő skáláján. Gyermekkorban a gyors anyagcsere folyamatoknak köszönhetően a táplálékot, magasabb hőfokú energiává alakítjuk át, így a testhő is magasabb lehet. Az idősebbeknél jellemzően alacsonyabb testhőmérséklet sem jelent feltétlenül problémát.
Van különbség a bőrfelület és az úgynevezett maghőmérséklet mért adatok között is. Amennyiben fülben, szájban (a nyelv alatt) vagy végbélben mérünk (ahol közvetlenül a nyálkahártya hőmérsékletét tudjuk mérni) akár 0,5 fokkal is lehet magasabb az érték egy hónaljban mért adatnál.
Mutatjuk mi számít alacsony testhőnek és hol mérve:

Hipotermia, azaz a szervezet fokozott mértékű kihűlése komoly veszélyt, akár halált is okozhat, ezért a tartósan alacsony testhőmérsékletnél elkerülhetetlen a szakorvosi kivizsgálás.
A pajzsmirigy által termelt hormonok szabályozzák szervezetünk energiaháztartását. A T4 hormon, amely részben a pajzsmirigyben, valamint a testben átalakul T3 hormonná. Ez a két hormon együttesen számos testi funkcióért felel: szívverés, anyagcsere és a testhőmérséklet. Gyakori a krónikussá vált alacsony testhőmérsékletnél a pajzsmirigy alulműködés, ezért mindenképp javasoljuk már az előzetes tűneteknél az alapos kivizsgálást!
Foglaljon minél előbb időpontot egy alapos kivizsgálásra, szakértő orvosainkhoz!
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.