Mi számít alacsony testhőnek? Ez számos tényezőtől, állapottól és a vizsgált személy nemétől, korától is függ. A mindenki által ismert hőmérsékleti tartomány egy felnőtt esetében a 36-37 Celsius fok, de ez egyénenként eltérhet, akár néhány tizedet is.
Az étkezést követően az anyagcsere beindulását, gyorsulását jelezheti valamivel nagyobb hő, tehát ha étkezés után 20-30 perccel mérünk, tapasztalhatunk némi emelkedést a lázmérő skáláján. Gyermekkorban a gyors anyagcsere folyamatoknak köszönhetően a táplálékot, magasabb hőfokú energiává alakítjuk át, így a testhő is magasabb lehet. Az idősebbeknél jellemzően alacsonyabb testhőmérséklet sem jelent feltétlenül problémát.
Van különbség a bőrfelület és az úgynevezett maghőmérséklet mért adatok között is. Amennyiben fülben, szájban (a nyelv alatt) vagy végbélben mérünk (ahol közvetlenül a nyálkahártya hőmérsékletét tudjuk mérni) akár 0,5 fokkal is lehet magasabb az érték egy hónaljban mért adatnál.
Mutatjuk mi számít alacsony testhőnek és hol mérve:

Hipotermia, azaz a szervezet fokozott mértékű kihűlése komoly veszélyt, akár halált is okozhat, ezért a tartósan alacsony testhőmérsékletnél elkerülhetetlen a szakorvosi kivizsgálás.
A pajzsmirigy által termelt hormonok szabályozzák szervezetünk energiaháztartását. A T4 hormon, amely részben a pajzsmirigyben, valamint a testben átalakul T3 hormonná. Ez a két hormon együttesen számos testi funkcióért felel: szívverés, anyagcsere és a testhőmérséklet. Gyakori a krónikussá vált alacsony testhőmérsékletnél a pajzsmirigy alulműködés, ezért mindenképp javasoljuk már az előzetes tűneteknél az alapos kivizsgálást!
Foglaljon minél előbb időpontot egy alapos kivizsgálásra, szakértő orvosainkhoz!
Nem „egyszerű” elhízás, hanem kortizol túltermelés okozza a jellegzetes, törzsön lerakódott plusz kilókat, a holdvilágarcot, a lilás striákat, a szőrösödést, a terméketlenséget, akár a depressziót. A Cushing-szindróma lehetséges okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa mutatta be.
Az szinte minden pár számára egyértelmű, hogy ha nem érkezik meg a kívánt gyermekáldás, előbb-utóbb orvoshoz fordulnak az okok kiderítéséért. Arra viszont talán kevesebben gondolnak, milyen mértékben befolyásolja a sikertelenséget, sőt, akár az emögött meghúzódó állapotokat – inzulinrezisztenciát, PCOS-t, pajzsmirigyzavarokat – az életmód. Dr. Fülöp Viktor, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogyan segíthet meddőség esetén az életmód rendezés és az orvosi kezelés kombinációja.
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.