Mi számít alacsony testhőnek? Ez számos tényezőtől, állapottól és a vizsgált személy nemétől, korától is függ. A mindenki által ismert hőmérsékleti tartomány egy felnőtt esetében a 36-37 Celsius fok, de ez egyénenként eltérhet, akár néhány tizedet is.
Az étkezést követően az anyagcsere beindulását, gyorsulását jelezheti valamivel nagyobb hő, tehát ha étkezés után 20-30 perccel mérünk, tapasztalhatunk némi emelkedést a lázmérő skáláján. Gyermekkorban a gyors anyagcsere folyamatoknak köszönhetően a táplálékot, magasabb hőfokú energiává alakítjuk át, így a testhő is magasabb lehet. Az idősebbeknél jellemzően alacsonyabb testhőmérséklet sem jelent feltétlenül problémát.
Van különbség a bőrfelület és az úgynevezett maghőmérséklet mért adatok között is. Amennyiben fülben, szájban (a nyelv alatt) vagy végbélben mérünk (ahol közvetlenül a nyálkahártya hőmérsékletét tudjuk mérni) akár 0,5 fokkal is lehet magasabb az érték egy hónaljban mért adatnál.
Mutatjuk mi számít alacsony testhőnek és hol mérve:
Hipotermia, azaz a szervezet fokozott mértékű kihűlése komoly veszélyt, akár halált is okozhat, ezért a tartósan alacsony testhőmérsékletnél elkerülhetetlen a szakorvosi kivizsgálás.
A pajzsmirigy által termelt hormonok szabályozzák szervezetünk energiaháztartását. A T4 hormon, amely részben a pajzsmirigyben, valamint a testben átalakul T3 hormonná. Ez a két hormon együttesen számos testi funkcióért felel: szívverés, anyagcsere és a testhőmérséklet. Gyakori a krónikussá vált alacsony testhőmérsékletnél a pajzsmirigy alulműködés, ezért mindenképp javasoljuk már az előzetes tűneteknél az alapos kivizsgálást!
Foglaljon minél előbb időpontot egy alapos kivizsgálásra, szakértő orvosainkhoz!
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.