Riedel-strúma

A pajzsmirigyről általánosságban

Mi az a strúma

A Riedel-strúma

Riedel-strúma tünetei

Riedel-strúma kialakulásának oka

Riedel-strúma diagnózis

Riedel-strúma kezelése

Veszélyes-e a Riedel strúma

Különbség a pajzsmirigy strúma és a Riedel-strúma között

Strúmával kapcsolatos szolgáltatásaink

Pajzsmirigy ultrahang
Pajzsmirigy aspirációs citológia
Laborparaméterek: TSH, T3, T4, TRH, pajzsmirigy ellenes antitest szint mérés

A pajzsmirigyről általánosságban

A pajzsmirigy egy kis endokrin mirigy, amely a nyak elülső részén található, a gége alatt. A pajzsmirigy két lebenyből áll, amelyek a pajzsmirigy középvonalán találkoznak, és egy keskeny köztük futó részt, a pajzsmirigyisthmuszt alkotják. Az emberi test legnagyobb endokrin mirigye.

A pajzsmirigy sejtei pajzsmirigy hormonokat termelnek, amelyek az anyagcserét szabályozzák, és fontos szerepet játszanak a test növekedésében és fejlődésében. A pajzsmirigy hormonok szintjének szabályozása a hipotalamusz és az agyalapi mirigy közötti összetett visszacsatolási rendszer része.

A pajzsmirigy a hormonokat trijódtironin (T3) és tiroxin (T4) formájában állítja elő. Ezek a hormonok fontosak az anyagcsere folyamatok, például a fehérje, szénhidrát és zsír anyagcseréjének szabályozásában. Az anyagcsere folyamatok befolyásolják a test hőtermelését, az energia felhasználást, a testtömeg szabályozását, az izomzat és a csontok egészségét.

Mi az a strúma

A strúma a pajzsmirigy megnagyobbodása, amely lehet egyszerűen csak megnövekedett méretű mirigy, vagy akár göbökkel, cisztákkal vagy daganatokkal is járhat. A strúmának számos oka lehet, például a pajzsmirigy hormontermelésének zavara, autoimmun betegségek, jódhiány, gyulladás vagy genetikai hajlam.

A strúma lehet továbbá pajzsmirigy-túlműködés vagy pajzsmirigy-alulműködés tünete is. Pajzsmirigy-túlműködés esetén a pajzsmirigy megnagyobbodása mellett a beteg többek között idegességet, izzadást, fogyást, szívritmuszavart és hasmenést tapasztalhat. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a beteg inkább állandó fáradtságot, hízást, hidegérzetet és depressziót tapasztalhat.

A strúma diagnosztizálása általában fizikai vizsgálattal és képalkotó vizsgálatokkal történik, például ultrahanggal vagy CT-vel. A kezelés a strúma okától függ, és magába foglalhatja a pajzsmirigy hormonok szedését, a műtétet, a sugárkezelést vagy a jódterápiát. Ha a strúma hormontermelő daganat miatt jött létre, akkor az eltávolítása vagy kezelése kiemelt fontosságú lehet az egészség megőrzése érdekében.

A Riedel-strúma

A Riedel-strúma (vagy Riedel thyroiditis) egy nagyon ritka autoimmun betegség, amely a pajzsmirigy kötőszövetének hegesedésével és szöveti infiltrációval jár. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy szövete helyett kötőszöveti sejtek nőnek benne, ami keményebbé és tapintásra kövessé teszi a szervet. A betegség leginkább középkorú nőket érint, de előfordulhat férfiaknál is.

A Riedel strúma pontos oka nem ismert, de úgy tűnik, hogy autoimmun betegség, amely során az immunrendszer megtámadja a pajzsmirigy szövetét és hegesedést okoz. A betegség nagyon ritka, és előfordulása kevesebb, mint egy eset 1 millió emberre vetítve.

A Riedel strúma tünetei a pajzsmirigy megnagyobbodása és szöveteinek keménysége mellett a nyelési nehézség és a fulladásérzet is lehet. A betegség előrehaladása során a pajzsmirigy szövetei tovább hegesedhetnek, ami végül pajzsmirigy-alulműködéshez vezethet.

A diagnózis a fizikai vizsgálat, a pajzsmirigy ultrahang vizsgálata, valamint szövetmintavétel során történő szövettani vizsgálattal történik. A kezelés általában tartós gyulladáscsökkentő szerek, szteroidok és immunmodulátorok adása, de ritkább esetekben a pajzsmirigy műtéti eltávolítása is szükségessé válhat.

Bár a Riedel strúma nagyon ritka betegség, az érintettek számára súlyos tünetekkel járhat, és az időben történő diagnózis és kezelés nagyon fontos lehet az egészség megőrzése érdekében.

Riedel-strúma tünetei

A Riedel strúma (vagy Riedel thyroiditis) tünetei a pajzsmirigy kötőszövetének hegesedése és szöveti infiltrációja miatt jelentkeznek. A leggyakoribb tüneteket:

• Pajzsmirigy-megnagyobbodás: A pajzsmirigy megnagyobbodása a leggyakoribb tünet, amely akár az egész nyakat is elfoglalhatja. A megnagyobbodás miatt a nyak duzzadt lehet, és esetleg nyomást gyakorolhat a környező szövetekre és szervekre.
• Nyelési nehézség: Az elhelyezkedés miatt a megnagyobbodott pajzsmirigy nyomást gyakorolhat a nyelőcsőre, ami nehezítheti a nyelést. A nagyon nagy pajzsmirigyek esetében a légcsövet is szoríthatják, ami fulladás érzést okozhat.
• Fájdalom: A pajzsmirigy megnagyobbodása és a hegesedett szövetek a környező szövetekkel vagy az idegekkel való nyomás miatt fájdalmat okozhatnak.
• Súlyvesztés: Az érintett betegek súlycsökkenést tapasztalhatnak, bár a tünet nem mindig jelentkezik.
• Pajzsmirigy-alulműködés: A Riedel strúma előrehaladott állapotában a pajzsmirigyben található egészséges szövetek száma tovább csökkenhet, ami pajzsmirigy-alulműködéshez vezethet. A pajzsmirigy-alulműködés tünetei közé tartozik a fáradtság, a hidegérzet, a székrekedés, a hajhullás és a sápadt bőr.
• Hangszálak idegentest érzése: A nagy pajzsmirigy nyomást gyakorolhat a hangszálakra is, ami furcsa érzést vagy a hangváltozást okozhat.
• Izomgyengeség: Az érintett betegek izomgyengeséget, kimerültséget és általános rossz közérzetet is tapasztalhatnak.
• Hormonális problémák: A Riedel strúma néha hormonális problémákat is okozhat, amelyek hatással lehetnek az érintett betegek nemi szerveire, menstruációs ciklusukra és szexuális életükre.

Mivel a Riedel strúma egy nagyon ritka betegség, a tünetek nem specifikusak, és könnyen összetéveszthetők más pajzsmirigybetegségekkel. Ha bármilyen tünetet tapasztal, amely a pajzsmirigy megnagyobbodásával, nyelési nehézséggel vagy fájdalommal jár, forduljon orvoshoz, hogy megállapítsák a tünetek okát.

Riedel-strúma kialakulásának oka

A Riedel strúma kialakulásának pontos oka nem ismert, de feltételezik, hogy autoimmun folyamatok állnak a hátterében. Az autoimmun betegségek során az immunrendszer megtámadja a test saját sejtjeit és szöveteit, amelyeket idegennek érzékel.

A Riedel strúma esetében a pajzsmirigysejteket elárasztó fibrotikus szövetek megjelenése azt sugallja, hogy valamilyen autoimmun folyamat vezet az állapot kialakulásához. Az ismert autoimmun pajzsmirigybetegségek, mint például a Basedow-Graves-betegség és a Hashimoto-thyreoiditis, gyakran előfordulnak a Riedel strúmával rendelkező betegeknél.

A Riedel strúma  kialakulásának pontos mechanizmusa további kutatást igényel.

Riedel-strúma diagnózisa

A Riedel strúma diagnózisa általában a következő lépésekből áll:

• Anamnézis és fizikális vizsgálat: Az orvos a beteggel való beszélgetés során kikérdezi a tüneteiről, a családi és az egészségügyi előzményeiről. Ezután a beteget fizikai vizsgálatnak veti alá, amely során megvizsgálja a pajzsmirigyet, az állkapocscsontot és a nyakat.
• Ultrahang: Az ultrahangos vizsgálat során az orvos áttekinti a pajzsmirigy állapotát, méretét és szerkezetét. Az ultrahangos vizsgálat segítségével meg lehet különböztetni a Riedel strúmát más pajzsmirigybetegségektől.
• Biopszia: A pajzsmirigyben lévő szövetminták biopsziája a Riedel strúma diagnózisának megerősítésére szolgál. A biopszia során a pajzsmirigyben lévő szövetmintákat eltávolítják és laboratóriumi vizsgálatra küldik.
• Képalkotó vizsgálatok: A röntgen, a CT vagy az MRI vizsgálatok segíthetnek a pajzsmirigy megnagyobbodásának és a környező szövetek állapotának megítélésében.

  Kapcsolódó cikkünk

  Betegbiztonságot veszélyeztető visszaélés Vajdovich Dorottya dietetikusra utalással

  Fontos, a páciensek biztonságát veszélyeztető internetes visszaélésre hívja fel az Endokrinközpont minden páciens figyelmét.
  
   

  ---

Riedel-strúma kezelése

A Riedel strúma kezelése az érintett beteg tüneteitől és a betegség súlyosságától függ. Mivel a Riedel strúma egy ritka betegség, az optimális kezelés nem állapítható meg egyértelműen. Azonban az alábbi kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre:

• Gyulladáscsökkentő szerek: A Riedel strúmában szenvedő betegeknél a gyulladásos folyamatok és az ezzel járó duzzanatok csökkentése a cél. Ehhez a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), például az ibuprofén vagy az aszpirin, valamint a kortikoszteroidok használhatók. A kortikoszteroidok olyan hormonok, amelyeket a mellékvese termel, és amelyek gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Azonban a kortikoszteroidok hosszú távú használata mellékhatásokkal járhat, például cukorbetegséggel, magas vérnyomással és többek között fertőzésekkel.
• Pajzsmirigy hormonterápia: A pajzsmirigy hormonterápiát olyan betegeknél alkalmazzák, akiknek a Riedel strúmája a pajzsmirigy elégtelen működéséhez vezetett, amely pajzsmirigy hormonpótlást igényel. A pajzsmirigy hormonok pótlása általában jó hatással van a pajzsmirigy állapotára és enyhíti a tüneteket.
• Sebészi beavatkozás: A sebészeti beavatkozás akkor javasolt, ha a Riedel strúma nagy méretű és nyomást gyakorol a környező szervekre és szövetekre. A műtét során az érintett pajzsmirigy szövetek eltávolításra kerülnek, amelynek eredményeként a strúma mérete csökken. Azonban a sebészeti beavatkozás súlyos mellékhatásokkal járhat, mint például a vérzés, a fertőzés, a műtét utáni fájdalom és az átmeneti vagy tartós hangideg bénulás.
• Alternatív kezelések: Néhány beteg alternatív terápiákat, például akupunktúrát, masszázst vagy jóga gyakorlatokat is használhat a tünetek enyhítésére. Azonban az alternatív terápiák hatékonysága nem bizonyított, és az orvosok általában csak kiegészítő terápiaként javasolják őket.
• Radioaktív jód terápia: A radioaktív jód terápiát olyan esetekben alkalmazzák, amikor a pajzsmirigyben csomók találhatók. Az eljárás során radioaktív jód adagot kap a beteg, amely az érintett pajzsmirigysejtekbe kerül. A radioaktív sugárzás elpusztítja ezeket a sejteket, és csökkenti a pajzsmirigy méretét. A radioaktív jód terápia mellékhatásai közé tartozik a pajzsmirigy elégtelen működése és a sugárzás okozta szöveti károsodás, bár ezek a mellékhatások általában átmenetiek és enyhék.
• Tirozin-kináz inhibitorok: A tirozin-kináz inhibitorok olyan gyógyszerek, amelyek blokkolják a tirozin-kináz enzimet, amely részt vesz a pajzsmirigy sejtjeinek növekedésében és osztódásában. Ezek a gyógyszerek segíthetnek a Riedel strúma méretének csökkentésében és a tünetek enyhítésében. Azonban ezeknek a gyógyszereknek mellékhatásai lehetnek, például a hasi fájdalom, a hányinger, a bőrkiütések, a magas vérnyomás és a pajzsmirigy elégtelen működése.

Általában a kezelés célja a tünetek enyhítése, a pajzsmirigy állapotának javítása és a normális méretű pajzsmirigy visszaállítása

Veszélyes-e a Riedel strúma

A Riedel strúma általában nem veszélyes, és csak akkor okoz problémát, ha a pajzsmirigy mérete olyan nagyra nő, hogy nyomást gyakorol a szomszédos szervekre, például a légcsőre, nyelőcsőre, idegekre vagy érre. Ez a nyomás számos tünetet okozhat, például nehézlégzést, fulladást, rekedtséget, nyelési nehézségeket, fájdalmat és duzzanatot a nyakban. Ha a Riedel strúma a légcsőre gyakorol nyomást, az súlyos légzési nehézségeket okozhat, ami életveszélyes állapotot eredményezhet.

Ráadásul a Riedel strúma a pajzsmirigy elégtelen működését is okozhatja, ami a pajzsmirigyhormonok szintjének csökkenéséhez vezethet. Ennek eredményeként a beteg tünetei súlyosbodhatnak, például fáradtság, hidegérzet, súlygyarapodás, székrekedés és depresszió jelentkezhet.

Bár a Riedel strúma általában jóindulatú, nagyon ritka esetekben a pajzsmirigy rosszindulatú daganatának megjelenésével társulhat. Ezért fontos, hogy a Riedel strúmás betegeket rendszeresen ellenőrizzék, és ha szükséges, az orvos további vizsgálatokat és kezelést javasoljon.

Különbség a pajzsmirigy strúma és a Riedel-strúma között

A pajzsmirigy strúma általánosan a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, ami lehet diffúz (egész pajzsmirigyben eloszló) vagy göbös (egy vagy több göb képződése a pajzsmirigyben).

A Riedel strúma (vagy Riedel-thyroiditis) azonban egy ritka és súlyos betegség, amelyben a pajzsmirigy szöveteihez hasonlóan a környező szövetek is infiltrálódnak és beszűrődnek. Ez a folyamat kemény, heges szövetképződést okoz, amely miatt a pajzsmirigy és a környező szövetek tapintása nagyon kemény és tapadós lehet. A Riedel strúma tünetei közé tartozik a nyak merevsége, a nyelési nehézség, a légzési nehézségek és a hang rekedtsége. A betegség okát nem teljesen értik, de feltehetően autoimmun vagy gyulladásos folyamatok állnak mögötte.

Összefoglalva, a normál pajzsmirigy strúma általánosan a pajzsmirigy megnagyobbodását jelenti, míg a Riedel strúma egy ritka és súlyos betegség, amelyben a pajzsmirigy kemény, heges szövetképződése következik be, amely környező szöveteket is érinti.

Téma szakértői

Dr. Skurdenka Beatrix

endokrinológus, belgyógyász

Dr. Koppány Viktória

endokrinológus, belgyógyász, klinikai farmakológus

Dr. Békési Gábor PhD

endokrinológus, belgyógyász, egyetemi docens

---