Az, hogy kinek mennyi ideig van szüksége a gyógyszeres kezelésre, az egyéntől függ, és a szakorvosi konzultációk alkalmával dől el. Sok esetben élethosszig tartó terápiára van szükség, ám vannak kivételek. Dr. Békési Gábor PhD-val, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistájával vettük sorba a lehetséges kivételeket.
A pajzsmirigy betegségek egyik csoportját az autoimmun zavarok alkotják, amelyek alul-és túlműködéssel is járhatnak. Ide tartozik a Hashimoto thyreoiditis, valamint a Basedow-kór is. Ez utóbbi hátterében a pajzsmirigy sejteken található, működésüket fokozó TSH receptorok elleni antitest termelődése áll, amely a receptorok ingerlésével pajzsmirigy túlműködést eredményez. Leggyakrabban a fiatal nőket érinti.
Kezelésében nagy szerepet kap a gyógyszeres terápia, ám előfordulhat, hogy izotópkezelésre is szorul a beteg, amelynek lényege, hogy a jódizotóp sugárzó hatása révén elpusztítja az őt felvevő pajzsmirigy sejtet, így megszünteti a túlműködést. Súlyos esetben – jelentős pajzsmirigy megnagyobbodáskor, strúma esetén – sajnos műtétre van szükség. Az ilyen autoimmun pajzsmirigy túlműködéskor van esély a gyógyszeres kezelés bizonyos idő után történő elhagyására, ez kb. 1-1,5 év, ám utána is gyakori szakorvosi ellenőrzés javasolt, mivel a betegség könnyen kiújulhat.
A pajzsmirigy átmeneti gyulladásánál a magasabb hormonszinteket nem szükséges hormontermelést gátló gyógyszerrel kezelni, mert ilyenkor nem túlműködésről van szó, hanem arról, hogy a gyulladás miatt a pajzsmirigysejtekben raktározódó hormonok kiürülnek a vérbe. Ez egy idő múlva megszűnik. Amennyiben a szívműködés túl szapora, a szív tehermentesítésére Propranolol adandó a szakorvossal megbeszélt ideig – tanácsolja Dr. Békési Gábor.
A szülés utáni pajzsmirigyzavar (postpartum thyreoditis) nem csak túlműködésben, hanem alulműködésben is megnyilvánulhat. A kezdeti szakaszban az átmeneti magas hormonszint tüneteit kell kezelni, majd a pajzsmirigyhormon pótlása következik. A probléma 1-1,5 év múlva rendeződik, spontán gyógyul, ám ha nem, akkor sajnos élethosszig kell alkalmazni a hormonpótlást.
Minden esetben az adott kezelés és kontroll eredménye befolyásolja a gyógyszeres terápia módosítását, esetleges elhagyását, a szakorvossal egyeztetve!
Forrás: Budai Endokrinközpont
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.