Az életmódorvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legújabb területe, ami - a betegségek kiváltó okait megcélozva - átfogó életmódváltást (táplálkozás, fizikai aktivitás, stressz-menedzsment, szociális támogatás és környezeti hatások befolyásolása) alkalmaz a krónikus betegségek kezelésében, gyógyításában, megelőzésében és a lefolyásuk lassításában. Az életmódorvoslás az életmódterápia részeként az életmód valamennyi összetevőinek, köztük az endokrinológiai betegségek javulását célozza meg.
Életmódorvoslás és krónikus betegségek
Életmódorvoslás és táplálkozásterápia
Életmódorvoslás és mozgásterápia
Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) adatai szerint világviszonylatban a halálozás 71%-áért a krónikus, nem fertőző megbetegedések a felelősek, úgymint a szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések, cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, az elhízás, a krónikus tüdőbetegségek, stb. felelősek. A legfrissebb magyarországi adatok szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek évenkénti száma 2001-2016 között 422.700 főről 743.800 főre emelkedett. A nem fertőző megbetegedések előfordulási gyakoriságáért leginkább a helytelen életmódbeli magatartásformák a felelősek, mint a dohányzás, a fizikai aktivitás hiánya, a nem megfelelő táplálkozás vagy akár a túlzott mértékű alkoholfogyasztás. Világszerte a halálozás és az egészségügyi költségek vezető okai az életmódból és környezeti tényezőkből eredő krónikus betegségek. Éppen ezért elengedhetetlen az életmódorvoslás alkalmazása a pácienseknél, ami hosszútávon növeli az egészségben eltöltött életévek számát.
Az életmódorvoslás hat alappillérre épül:
Az életmóddal összefüggő betegségeket krónikus, nem fertőző megbetegedéseknek, illetve civilizációs betegségeknek is nevezik. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy hosszú idő alatt alakulnak ki és a lefolyásuk lassú, ezáltal csökkentik az egyén egészségben eltöltött életéveinek számait. Az életmóddal összefüggő betegségek közé tartozik: a szív-érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a krónikus légzőszervi megbetegedések, a cukorbetegség, valamint az inzulinrezisztencia, a túlsúly vagy elhízás, a csontritkulás, valamint a depresszió. Az életmódorvoslás ezeknek a megbetegedéseknek a megelőzésére és kezelésére fekteti a hangsúlyt.
A túlsúly és az elhízás az egészségre káros, kóros mértékű testzsír felhalmozódását jelenti, ami az egészségre káros lehet, és később hozzájárulhat az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. A WHO adatai szerint világszerte több mint évi 2,8 millió haláleset köthető túlsúly vagy elhízáshoz. Magyarországon a férfiak esetében a túlsúly 40%-ban, az elhízás 32%-ban, míg nők esetében mind a túlsúly, mind az elhízás 32%-ban van jelen. A túlsúly vagy az elhízás kialakulásért az elfogyasztott és a felhasznált kalóriák közötti energiaegyensúly hiánya a felelős. A túlsúly és az elhízás, valamint a hozzájuk kapcsolódó nem fertőző betegségek az életmódorvoslás segítségével, így a helyes életmódterápia kialakításával megelőzhetők és kezelhetők. A heti 0,5-1 kg-os fogyás biztonságos és hatékony módja lehet a testzsírtömeg tartós csökkentésének. Ezeknek tükrében fontos a magas zsírtartalmú és hozzáadott cukrot tartalmazó ételekből származó többlet energiabevitel kerülése, a zöldség- és gyümölcsbevitel növelése, valamint a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és az olajos magvak fogyasztásának előtérbe helyezése. Emellett fontos szempont a rendszeres testmozgás beiktatása, ami gyermekek esetében napi legalább 60 perc, felnőttek esetében 150 perc aerob jellegű fizikai aktivitás a hét folyamán legalább 3-5 alkalomra elosztva.
Az inzulinrezisztencia olyan cukoranyagcsere-zavar, ahol a szervezetben az inzulin a sejtek szénhidrát-felvételét és –hasznosítását kevésbé növeli, mint az egészséges emberek esetében. Ha nem kezelik megfelelően táplálkozásterápiával, mint az inzulinrezisztencia diéta, illetve mozgásterápiával, könnyen 2-es típusú cukorbetegség lehet a következménye. Mindemellett a magas vércukorszint és a hiperinzulinémia különböző betegségek, pl. a PCOS (policisztás ovárium szindróma) kialakulásának kockázatát növeli. Az életmódorvoslás elsődleges szerepet tölt be az inzulinrezisztencia megelőzésében és kezelésében. A táplálkozásterápia, mint pl. a PCOS étrend esetében a fő hangsúly az étkezések rendszerezésén és a szénhidrátok megfelelő formában (lassan felszívódó szénhidrátok), mennyiségében és időben történő bevitelén van. A mozgásterápiát tekintetében több tanulmányban azt találták, hogy a kombinált edzés (aerob + rezisztencia edzés) pozitív hatást fejt ki az éhgyomri inzulinszint csökkentését tekintve. Az ajánlásban hetente 150 perc aerob jellegű fizikai aktivitás, valamint heti 1-2x alkalmazott erősítő edzés javasolt az inzulinrezisztencia, így a PCOS megelőzését és kezelését tekintve.
A cukorbetegség (diabétesz) egy olyan krónikus anyagcsere-betegség, amely akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő mennyiségű inzulint, illetve a szervezet nem tudja hatékonyan felhasználni az általa termelt inzulint. A WHO adatai szerint 2019-ben a cukorbetegség 1,5 millió haláleset közvetlen oka volt, és a cukorbetegség okozta halálesetek 48%-a 70 éves kor előtt következett be. Az életmódorvoslás alkalmazása a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében is elsődleges. Az 1-es típusú cukorbetegség jelenleg ugyan nem megelőzhető, viszont a kimenetele nagymértékben függ az életmódbeli tényezők megvalósításától. Azt találták, hogy az életmódbeli beavatkozások 39-71%-ban előzhetik meg vagy késleltethetik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Kimutatták, hogy a megfelelő étrenddel az 1-es típusú cukorbetegségnél akár 1,0-1,9%-os, míg a 2-es típusú cukorbetegségnél akár 0,3-2%-os csökkenés érhető el a HbA1c-értékben. Azt is bizonyították, hogy az életmódváltás önmagában elegendő a vércukorszint szabályozásához a betegek 70-85%-ánál a terhességi cukorbetegséggel diagnosztizált nők esetében.
Az életmódorvoslás egyik alappilléreként alkalmazott táplálkozásterápia alapját alkotja az egészséges és személyre szabott igények szerint összeállított étrend, amely az ideális testtömeg megtartásához szükséges minden fontos tápanyagot tartalmaz, mint az energiát adó tápanyagokat (fehérje, zsír, szénhidrát), vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat.
Az személyre szabott étrend alapjai:
Az életmódorvoslás másik fő összetevője a mozgásterápia. A mozgás mennyisége és milyensége a nemzetközi ajánlások szerint az egészség hosszú távú megőrzéséhez heti 150 perc alacsony-közepes intenzitású kardio (aerob) mozgást, valamint legalább kétszer fél óra erősítő edzésformát jelent.
A mozgás élettani hatásai:
Téma szakértői
Aki pajzsmirigy túlműködéssel él, annak érdemes tudnia, hogy bizonyos élelmiszerek enyhíthetik a tüneteket, mások súlyosbíthatják, és vannak olyan is, amelyek hatással lehetnek a gyógyszerek működésére. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, diabetológus részletesebben kifejtette, hogyan is hat a táplálkozás a pajzsmirigy túlműködésre.
Amikor túl magas a vérben a kalcium szintje, hypercalcemiáról lehet beszélni, amely mögött leggyakrabban a mellékpajzsmirigy túlműködése áll. Ez az állapot enyhe esetben tünetmentes, de előrehaladottabb állapotban többek közt a csontok elgyengülését, vesekövet okozhat, a szív és az agyműködésre is hatással lehet. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus arról beszélt, mikor érdemes orvoshoz fordulni és hogyan lehet diagnosztizálni a hypercalcémiát.
Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.