Életmódorvoslás

Az életmódorvoslás a bizonyítékokon alapuló orvostudomány egyik legújabb területe, ami - a betegségek kiváltó okait megcélozva - átfogó életmódváltást (táplálkozás, fizikai aktivitás, stressz-menedzsment, szociális támogatás és környezeti hatások befolyásolása) alkalmaz a krónikus betegségek kezelésében, gyógyításában, megelőzésében és a lefolyásuk lassításában. Az életmódorvoslás az életmódterápia részeként az életmód valamennyi összetevőinek, köztük az endokrinológiai betegségek javulását célozza meg.

Életmódorvoslás szükségessége

Életmódorvoslás összetevői

Életmódorvoslás és krónikus betegségek

Életmódorvoslás és táplálkozásterápia

Életmódorvoslás és mozgásterápia

Az életmódorvoslás szükségessége

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) adatai szerint világviszonylatban a halálozás 71%-áért a krónikus, nem fertőző megbetegedések a felelősek, úgymint a szív- és érrendszeri megbetegedések, daganatos megbetegedések, cukorbetegség, az inzulinrezisztencia, az elhízás, a krónikus tüdőbetegségek, stb. felelősek. A legfrissebb magyarországi adatok szerint a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek évenkénti száma 2001-2016 között 422.700 főről 743.800 főre emelkedett. A nem fertőző megbetegedések előfordulási gyakoriságáért leginkább a helytelen életmódbeli magatartásformák a felelősek, mint a dohányzás, a fizikai aktivitás hiánya, a nem megfelelő táplálkozás vagy akár a túlzott mértékű alkoholfogyasztás. Világszerte a halálozás és az egészségügyi költségek vezető okai az életmódból és környezeti tényezőkből eredő krónikus betegségek. Éppen ezért elengedhetetlen az életmódorvoslás alkalmazása a pácienseknél, ami hosszútávon növeli az egészségben eltöltött életévek számát.

Az életmódorvoslás összetevői

Az életmódorvoslás hat alappillérre épül:

Táplálkozásterápia: a megfelelő szempontok szerint kialakított, kiegyensúlyozott, változatos és személyre szabott táplálkozás bizonyítottan csökkenti a krónikus, nem fertőző megbetegedések kockázatát és segít mérsékelni a már kialakult betegség lefolyását, ezért az életmódorvoslás fontos eleme.
Mozgásterápia: a rendszeres testmozgás segíti a vércukor- és testsúlykontrollt, szerepet játszik a vérnyomás csökkentésében és fokozza a keringést, így igen nagy szerepet játszik a megfelelő életmódorvoslás megvalósításában.
Ártalomcsökkentés: a dohányzás és a túlzott mértékű alkoholfogyasztás igen nagy szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában és súlyosságának mértékében. Éppen ezért ezeknek elhagyása az életmódorvoslás egyik alapfeltétele, ami által javul az egyén egészségi állapota.
Stresszkezelés: az életmódorvoslás részeként alkalmazott megfelelő stresszkezelési módszerek segítenek megbirkózni a szorongással, a depresszióval, ami által javul az egyén közérzete.
Alvás: az életmódorvoslás által javasolt elegendő, napi legalább 7-8 óra kiegyensúlyozott a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében is egyaránt fontos szerepet játszik, különösen az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a depresszió tekintetében.
Egészséges társas kapcsolatok: a pozitív társas kapcsolatok szintén az életmódorvoslás elemei közé sorolandók, ugyanis nem csak a mentális és érzelmi, hanem a fizikai jóllétre is jótékony hatást gyakorolnak.

Életmódorvoslás az életmóddal összefüggő betegségek tükrében

Az életmóddal összefüggő betegségeket krónikus, nem fertőző megbetegedéseknek, illetve civilizációs betegségeknek is nevezik. Ezekre a betegségekre jellemző, hogy hosszú idő alatt alakulnak ki és a lefolyásuk lassú, ezáltal csökkentik az egyén egészségben eltöltött életéveinek számait. Az életmóddal összefüggő betegségek közé tartozik: a szív-érrendszeri megbetegedések, a daganatos megbetegedések, a krónikus légzőszervi megbetegedések, a cukorbetegség, valamint az inzulinrezisztencia, a túlsúly vagy elhízás, a csontritkulás, valamint a depresszió. Az életmódorvoslás ezeknek a megbetegedéseknek a megelőzésére és kezelésére fekteti a hangsúlyt.

Életmódorvoslás szerepe a túlsúly és elhízás kezelésében

A túlsúly és az elhízás az egészségre káros, kóros mértékű testzsír felhalmozódását jelenti, ami az egészségre káros lehet, és később hozzájárulhat az inzulinrezisztencia, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. A WHO adatai szerint világszerte több mint évi 2,8 millió haláleset köthető túlsúly vagy elhízáshoz. Magyarországon a férfiak esetében a túlsúly 40%-ban, az elhízás 32%-ban, míg nők esetében mind a túlsúly, mind az elhízás 32%-ban van jelen. A túlsúly vagy az elhízás kialakulásért az elfogyasztott és a felhasznált kalóriák közötti energiaegyensúly hiánya a felelős. A túlsúly és az elhízás, valamint a hozzájuk kapcsolódó nem fertőző betegségek az életmódorvoslás segítségével, így a helyes életmódterápia kialakításával megelőzhetők és kezelhetők. A heti 0,5-1 kg-os fogyás biztonságos és hatékony módja lehet a testzsírtömeg tartós csökkentésének. Ezeknek tükrében fontos a magas zsírtartalmú és hozzáadott cukrot tartalmazó ételekből származó többlet energiabevitel kerülése, a zöldség- és gyümölcsbevitel növelése, valamint a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és az olajos magvak fogyasztásának előtérbe helyezése. Emellett fontos szempont a rendszeres testmozgás beiktatása, ami gyermekek esetében napi legalább 60 perc, felnőttek esetében 150 perc aerob jellegű fizikai aktivitás a hét folyamán legalább 3-5 alkalomra elosztva.

Életmódorvoslás szerepe az inzulinrezisztencia, PCOS kezelésében

Az inzulinrezisztencia olyan cukoranyagcsere-zavar, ahol a szervezetben az inzulin a sejtek szénhidrát-felvételét és –hasznosítását kevésbé növeli, mint az egészséges emberek esetében. Ha nem kezelik megfelelően táplálkozásterápiával, mint az inzulinrezisztencia diéta, illetve mozgásterápiával, könnyen 2-es típusú cukorbetegség lehet a következménye. Mindemellett a magas vércukorszint és a hiperinzulinémia különböző betegségek, pl. a PCOS (policisztás ovárium szindróma) kialakulásának kockázatát növeli. Az életmódorvoslás elsődleges szerepet tölt be az inzulinrezisztencia megelőzésében és kezelésében. A táplálkozásterápia, mint pl. a PCOS étrend esetében a fő hangsúly az étkezések rendszerezésén és a szénhidrátok megfelelő formában (lassan felszívódó szénhidrátok), mennyiségében és időben történő bevitelén van. A mozgásterápiát tekintetében több tanulmányban azt találták, hogy a kombinált edzés (aerob + rezisztencia edzés) pozitív hatást fejt ki az éhgyomri inzulinszint csökkentését tekintve. Az ajánlásban hetente 150 perc aerob jellegű fizikai aktivitás, valamint heti 1-2x alkalmazott erősítő edzés javasolt az inzulinrezisztencia, így a PCOS megelőzését és kezelését tekintve.

Életmódorvoslás szerepe a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében

A cukorbetegség (diabétesz) egy olyan krónikus anyagcsere-betegség, amely akkor alakul ki, ha a hasnyálmirigy nem termel elegendő mennyiségű inzulint, illetve a szervezet nem tudja hatékonyan felhasználni az általa termelt inzulint. A WHO adatai szerint 2019-ben a cukorbetegség 1,5 millió haláleset közvetlen oka volt, és a cukorbetegség okozta halálesetek 48%-a 70 éves kor előtt következett be. Az életmódorvoslás alkalmazása a cukorbetegség megelőzésében és kezelésében is elsődleges. Az 1-es típusú cukorbetegség jelenleg ugyan nem megelőzhető, viszont a kimenetele nagymértékben függ az életmódbeli tényezők megvalósításától. Azt találták, hogy az életmódbeli beavatkozások 39-71%-ban előzhetik meg vagy késleltethetik a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását. Kimutatták, hogy a megfelelő étrenddel az 1-es típusú cukorbetegségnél akár 1,0-1,9%-os, míg a 2-es típusú cukorbetegségnél akár 0,3-2%-os csökkenés érhető el a HbA1c-értékben. Azt is bizonyították, hogy az életmódváltás önmagában elegendő a vércukorszint szabályozásához a betegek 70-85%-ánál a terhességi cukorbetegséggel diagnosztizált nők esetében.

Életmódorvoslás és táplálkozásterápia

Az életmódorvoslás egyik alappilléreként alkalmazott táplálkozásterápia alapját alkotja az egészséges és személyre szabott igények szerint összeállított étrend, amely az ideális testtömeg megtartásához szükséges minden fontos tápanyagot tartalmaz, mint az energiát adó tápanyagokat (fehérje, zsír, szénhidrát), vitaminokat, ásványi anyagokat, élelmi rostokat.

Az személyre szabott étrend alapjai:

rendszerezett, megfelelő időközönként történő étkezés a megfelelő vércukor- és inzulinszint érdekében
az ételek adagjának, az étkezés gyakoriságának, valamint a szénhidrátbevitelnek (mennyiség, lassan és gyorsan felszívódó szénhidrátok aránya) folyamatos ellenőrzése
növényi alapú, magas rosttartalmú étkezés előtérbe helyezése, mint a zöldségek, teljes értékű gabonafélék, hüvelyesek, olajos magvak, alacsonyabb cukortartalmú gyümölcsök (pl. piros bogyós gyümölcsök)
naponta legalább 4-5 adag (kb. 400-500 g) zöldség és gyümölcs fogyasztása
a növényi olajok előtérbe helyezése (pl. olívaolaj, magolajok, avokádó, repceolaj), a zsíros húsok, vaj, sajtok, kókuszzsír, fogyasztásának korlátozása
alacsony zsírtartalmú fehérjeforrások, pl. tejtermékek, húsok, halak fogyasztása
a hozzáadott cukortartalmú ételek és italok (pl. édességek, üdítőitalok, cukrozott péksütemények, stb.)
magas sóbevitel visszaszorítása
az alkoholfogyasztás korlátozása.

Életmódorvoslás és mozgásterápia

Az életmódorvoslás másik fő összetevője a mozgásterápia. A mozgás mennyisége és milyensége a nemzetközi ajánlások szerint az egészség hosszú távú megőrzéséhez heti 150 perc alacsony-közepes intenzitású kardio (aerob) mozgást, valamint legalább kétszer fél óra erősítő edzésformát jelent.

Közepes intenzitásúnak számít, ha a mozgás izzasztó és már lihegtető, azaz amikor teljes mondatot már nem tudunk mondani, de szavakat még igen.
Aerob jellegű mozgásnak számít a futás, a kocogás, a gyorsséta, a kerékpározás vagy akár az úszás, amelynek célja a testzsír csökkentése és a szervezet oxigénszállító és -hasznosító képességének javítása a vázizomzatban.
Erősítő edzésnek számít a saját testsúlyos, kis súlyos vagy szabadsúlyos terhelések ismétlései, amelyek a zsírmentes testtömeget (pl. izomtömeg) növelik.

A mozgás élettani hatásai:

Fokozza az izomsejtek inzulinérzékenységét, így szerepet játszik a vércukorkontrollban-
Növeli az erek rugalmasságát.
Segíti a szövetek oxigénnel, tápanyaggal való ellátását.
Fokozza az agy, a vese, a tüdő és a szív működését.
Endorfinokkal segíti a kedélyállapot egyensúlyának növelését.
Segíti az immunrendszer védekezőképességét.