Mellékpajzsmirigy alulműködés
A mellékpajzsmirigy alulműködése számos okból eredhet és súlyos következményekkel is járhat.
Mellékpajzsmirigy alulműködés - Tartalom
Mi az a mellékpajzsmirigy alulműködés?
Mellékpajzsmirigy alulműködés tünetei
Mellékpajzsmirigy alulműködés okai
Mellékpajzsmirigy alulműködés kivizsgálása
Mellékpajzsmirigy alulműködés kezelése
Kezeletlen mellékpajzsmirigy alulműködés lehetséges szövődményei
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
ONLINE
bejelentkezés
Mi az a mellékpajzsmirigy alulműködés?
A mellékpajzsmirigy alulműködés (hypoparathyreosis vagy mellékpajzsmirigy elégtelenség) egy olyan állapot, amikor a mellékpajzsmirigy nem termel elegendő parathormont, vagy a termelt hormon nem megfelelően működik. A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy mellett található és szabályozza a vér kalciumszintjét.
A mellékpajzsmirigy fontos szerepet játszik a kalcium és a foszfor anyagcseréjében, és a parathormon segítségével szabályozza ezeknek a ásványi anyagoknak a szintjét a vérben. A parathormon segíti a kalcium kioldódását a csontokból, növeli a kalcium felszívódását az emésztőrendszerből, és csökkenti a vesékből való kalcium kiválasztását.
A mellékpajzsmirigy alulműködés következtében a kalciumszint a vérben csökken, és a foszfor szintje nőhet. Ez különböző tüneteket okozhat, például izomgörcsök, zsibbadás és bizsergés, idegrendszeri problémák, szívritmuszavarok és csonttörések lehetnek a következményei.
Mellékpajzsmirigy alulműködés tünetei
Mellékpajzsmirigy alulműködés (hypoparathyreosis) esetén a tünetek a kalciumszint csökkenése és a foszfor szintjének emelkedése miatt alakulnak ki a vérben. A mellékpajzsmirigyek normális működése szükséges a kalcium és foszfor megfelelő szinten tartásához a szervezetben. Az alábbiakban felsorolom a mellékpajzsmirigy alulműködés tipikus tüneteit:
Izomgörcsök és izomgyengeség: A kalciumszint csökkenése miatt az izmok nem tudnak megfelelően összehúzódni és elernyedni, ami izomgörcsökhöz és izomgyengeséghez vezethet.
Zsibbadás és bizsergés: A kalcium hiánya idegrendszeri tüneteket is okozhat, beleértve a végtagok zsibbadását és bizsergését.
Szorongás és hangulatzavarok: A kalcium szerepet játszik a neurotranszmitterek működésében, és hiánya szorongást, depressziót és hangulatzavarokat okozhat.
Idegtudatosság: Az alacsony kalciumszint idegrendszeri tüneteket is kiválthat, például ingerlékenységet, könnyen felbosszantódást és koncentrációs problémákat.
Tetany (izomgörcsroham): Súlyos esetekben az izomgörcsök súlyosabbá válhatnak, és tetanyt okozhatnak, ami az izmok hirtelen és tartós összehúzódását jelenti.
Szívritmuszavarok: A kalciumszint csökkenése befolyásolhatja a szívizom működését, és szívritmuszavarokat okozhat.
Csonttörések: A kalcium hiánya miatt a csontok törékenyebbé válnak, és könnyebben bekövetkezhetnek csonttörések.
Ezek a tünetek változhatnak az egyének között, és súlyosságuk is eltérő lehet. A mellékpajzsmirigy alulműködés különböző okokra vezethető vissza, például mellékpajzsmirigyek sérülése, autoimmun betegségek vagy egyéb endokrin rendellenességek. Ha valaki ezeket a tüneteket észleli, fontos az orvossal való konzultáció, a diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés megkezdése érdekében.
Hazánk a közepesen jódhiányos területek közé tartozik, amely magában hordozza a pajzsmirigy betegségek kialakulásának kockázatát. A kevés jód fogyasztása sok esetben önmagában is kiválthatja a pajzsmirigy megnagyobbodását. Az elváltozás hosszú ideig lappanghat, mire a konkrét panaszok megjelennek. Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb tüneteket, melyek a pajzsmirigy rendellenes működésére utalhatnak.
Kapcsolódó cikkünk
10 jel, mely pajzsmirigy betegségre utalhat
Mellékpajzsmirigy alulműködés okai
A mellékpajzsmirigy alulműködés (hypoparathyreosis) többféle okra vezethető vissza, és az alábbiakban néhány lehetséges okot sorolok fel:
Mellékpajzsmirigyek eltávolítása (parathyroidectomy): A mellékpajzsmirigyek olyan kis mirigyek, amelyek a pajzsmirigy közelében találhatók, és a vér kalciumszintjét szabályozzák. Ha az összes vagy nagy része mellékpajzsmirigyeket eltávolítják egy műtét során (például pajzsmirigy-műtét során), az alulműködés kialakulhat.
Mellékpajzsmirigyek sérülése: A mellékpajzsmirigyek sérülhetnek a pajzsmirigy-műtét vagy más fej-nyak területi műtétek során. Sérülés esetén a mellékpajzsmirigyek képtelenek megfelelő mennyiségű parathormont termelni.
Autoimmun betegségek: Az autoimmun betegségek során az immunrendszer megtámadja saját sejtjeit és szerveit. Az autoimmun pajzsmirigybetegségek, például a Hashimoto-thyreoiditis és a pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis), gyakran társulhatnak mellékpajzsmirigy alulműködéssel.
Genetikai tényezők: Bizonyos genetikai rendellenességek vagy családi hajlam is szerepet játszhatnak a mellékpajzsmirigy alulműködés kialakulásában.
Mellékpajzsmirigyek károsodása egyéb okokból: A mellékpajzsmirigyek károsodhatnak egyéb okokból, például a mellékpajzsmirigyeket ellátó véredények károsodása vagy azok trombózisa miatt.
Kongenitális (születési) mellékpajzsmirigy alulműködés: Ritka esetekben a mellékpajzsmirigyek nem fejlődnek ki megfelelően a magzat fejlődése során, ami a születéskor alacsony parathormon szinttel és mellékpajzsmirigy alulműködéssel jár.
Fontos megjegyezni, hogy az okok változatosak lehetnek, és egyéni eltérések vannak az egyes esetekben. Az orvosok általában a páciens kórtörténetét, fizikai vizsgálatot, laboratóriumi vizsgálatokat és képalkotó eljárásokat is felhasználnak a mellékpajzsmirigy alulműködés okának azonosítására. A megfelelő kezelést a kiváltó okoktól függően határozzák meg.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mellékpajzsmirigy alulműködés kivizsgálása
A mellékpajzsmirigy alulműködés kivizsgálása általában szakorvosi felügyeletet igényel, és magában foglalhatja a következő lépéseket:
- Orvosi anamnézis:
- Az orvos részletesen megkérdezi a betegtől a tüneteiről, azok kezdeti időpontjáról, súlyosságáról, esetleges kiváltó tényezőkről, korábbi műtétekről vagy pajzsmirigybetegségekről. Az életmódbeli tényezők, a genetikai hajlam és a gyógyszerek szedése is fontos információ lehet.
- Fizikális vizsgálat:
- Az orvos megvizsgálja a beteget, beleértve a nyak és a mellkas területét, ahol a mellékpajzsmirigyek találhatók. Észlelhetők lehetnek az esetleges duzzanatok vagy elváltozások.
- Laboratóriumi vizsgálatok:
- A vérkép és a kémiai vérvizsgálatok segítségével meghatározzák a kalcium, foszfor és parathormon szintjét a vérben. A mellékpajzsmirigy alulműködés esetén a kalciumszint csökken, a foszfor szint emelkedhet, és a parathormon szint alacsony vagy nem mutatható ki.
- Képalkotó vizsgálatok:
- Ultrahangvizsgálat vagy más képalkotó eljárások segíthetnek a mellékpajzsmirigyek elváltozásainak vagy sérüléseinek azonosításában. A mellékpajzsmirigyeket gyakran az ultrahang segítségével vizsgálják meg.
- Genetikai tesztek:
- Ha genetikai hajlamra gyanakszanak, genetikai tesztek segíthetnek a specifikus genetikai rendellenességek azonosításában.
- Csontsűrűségmérés (DXA):
- Ez a vizsgálat segít a csontok állapotának és sűrűségének meghatározásában, amelyek befolyásolhatják a mellékpajzsmirigy működését.
- Egyéb speciális vizsgálatok:
- A betegség kivizsgálása során az orvos más speciális vizsgálatokat is elrendelhet az okok pontosabb meghatározásához, például pajzsmirigy- vagy mellékpajzsmirigy-szcintigráfia, CT-vizsgálat vagy MRI.
A kivizsgálás eredményeitől függően az orvos képes lesz a mellékpajzsmirigy alulműködés okainak és súlyosságának azonosítására. A kezelési tervet ezután az okoktól és a tünetektől függően alakítják ki. Fontos, hogy a kivizsgálás és a kezelés során a beteg szorosan együttműködjön az orvossal.
Mellékpajzsmirigy alulműködés kezelése
A mellékpajzsmirigy alulműködés kezelése a betegség okától, súlyosságától és a tünetektől függ. Az alábbiakban ismertetem a mellékpajzsmirigy alulműködés kezelésének lehetséges módjait:
Parathormon pótlása: A legfontosabb terápia a hiányzó parathormon pótlása. Ezt parathormon-injekciók formájában lehet végezni. A kezelés célja a vér kalciumszintjének szabályozása és a tünetek enyhítése.
Kalcium- és D-vitamin-kiegészítők: A kalcium- és D-vitamin-kiegészítők szintén fontosak a kalciumszint megfelelő szinten tartásában és a csontok egészségének támogatásában. Ezeket gyakran orális formában szedik a betegek.
Laboratóriumi ellenőrzés: Rendszeres laboratóriumi vizsgálatokra van szükség a vér kalcium- és foszfor-szintek ellenőrzése érdekében. Ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével az orvos beállíthatja a parathormon-pótlás és a kalcium-kiegészítők optimális dózisát.
Dietetikus tanácsadás: Dietetikus segíthet az olyan étrend kialakításában, amely támogatja a megfelelő kalcium- és foszforbevitelt. Fontos, hogy a betegek kerüljék a kalciumot kötő élelmiszereket, például tejtermékeket, egyes zöldségeket és gabonaféléket.
Egyéb kezelések: Súlyos esetekben, amikor a tünetek nehezen kezelhetők, az orvos más terápiás megközelítéseket is megfontolhat, például kalciumszülő gyógyszerek alkalmazását.
Szoros orvosi ellenőrzés: A betegeknek rendszeres orvosi ellenőrzésekre van szükségük a kalciumszint és a parathormon-szint monitorozásához. Az orvosnak figyelemmel kell kísérnie a beteg állapotát, és szükség esetén módosítania kell a kezelési tervet.
Megelőzés és életmódváltás: Az életmódváltás, például a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az egészséges életmódra való törekvés segíthet a betegség kialakulásának és kezelésének támogatásában.
Fontos, hogy a mellékpajzsmirigy alulműködés kezelését személyre szabottan végezzék el, és az orvos rendszeresen kövesse a beteg állapotát. A betegeknek szorosan együtt kell működniük az orvossal, és szigorúan követniük kell az előírt kezelési tervet és életmódbeli ajánlásokat.
Kezeletlen mellékpajzsmirigy alulműködés lehetséges szövődményei
A mellékpajzsmirigy alulműködés (hypoparathyreosis) kezelés nélkül komoly szövődményekhez vezethet. A legfontosabb funkciója a mellékpajzsmirigynek a kalcium- és foszfor-háztartás szabályozása, és ha a parathormon hiánya miatt ez a szabályozás nem működik megfelelően, akkor különböző problémák alakulhatnak ki. Néhány lehetséges szövődmény:
Hypokalcémia: A leggyakoribb szövődmény a kalciumszint csökkenése a vérben (hypokalcémia). Ez számos tünetet okozhat, mint például izomgörcsök, zsibbadás, bizsergés, szorongás, hangulati változások és fáradtság.
Tetany: Súlyos hypokalcémia esetén kialakulhat tetany, ami a végtagok és más izmok hirtelen és tartós görcsökhöz vezet.
Csontproblémák: A kalcium- és foszforhiány csontproblémákhoz vezethet, például csonttörésekhez vagy csontszövet változásaihoz.
Neuropszichiátriai problémák: A hypokalcémia neuropszichiátriai problémákat is okozhat, mint például memóriazavarok, koncentrációs nehézségek, depresszió és pszichés zavarok.
Szemészeti problémák: A szövődmények között szerepelhet a kalcium lerakódása a szemben, ami szemészeti problémákat okozhat.
Veseproblémák: A hypokalcémia növelheti a vesekövek kialakulásának kockázatát.
Kardiovaszkuláris problémák: A kalcium és foszfor egyensúlyának hiánya szívritmuszavarokhoz és egyéb kardiovaszkuláris problémákhoz vezethet.
Gyakori vesekőképzödést is okozhat a mellékpajzsmirigy zavara - Endokrin Központ Mellékpajzsmirigy - Endokrin Központ Pajzsmirigy - Endokrin Központ
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői
Dr. Mutnéfalvy Zoltán
endokrinológus, belgyógyász
Dr. Skurdenka Beatrix
endokrinológus, belgyógyász
Prof. Dr. Góth Miklós PhD
endokrinológus
