Mellékpajzsmirigy alulműködés

Mellékpajzsmirigy alulműködés - Tartalom

Mi az a mellékpajzsmirigy alulműködés?

Mellékpajzsmirigy alulműködés tünetei

Mellékpajzsmirigy alulműködés okai

Mellékpajzsmirigy alulműködés kivizsgálása

Mellékpajzsmirigy alulműködés kezelése

Kezeletlen mellékpajzsmirigy alulműködés lehetséges szövődményei

Mi az a mellékpajzsmirigy alulműködés?

A mellékpajzsmirigy alulműködés (hypoparathyreosis vagy mellékpajzsmirigy elégtelenség) egy olyan állapot, amikor a mellékpajzsmirigy nem termel elegendő parathormont, vagy a termelt hormon nem megfelelően működik. A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy mellett található és szabályozza a vér kalciumszintjét.

A mellékpajzsmirigy fontos szerepet játszik a kalcium és a foszfor anyagcseréjében, és a parathormon segítségével szabályozza ezeknek a ásványi anyagoknak a szintjét a vérben. A parathormon segíti a kalcium kioldódását a csontokból, növeli a kalcium felszívódását az emésztőrendszerből, és csökkenti a vesékből való kalcium kiválasztását.

A mellékpajzsmirigy alulműködés következtében a kalciumszint a vérben csökken, és a foszfor szintje nőhet. Ez különböző tüneteket okozhat, például izomgörcsök, zsibbadás és bizsergés, idegrendszeri problémák, szívritmuszavarok és csonttörések lehetnek a következményei.

Mellékpajzsmirigy alulműködés tünetei

Mellékpajzsmirigy alulműködés (hypoparathyreosis) esetén a tünetek a kalciumszint csökkenése és a foszfor szintjének emelkedése miatt alakulnak ki a vérben. A mellékpajzsmirigyek normális működése szükséges a kalcium és foszfor megfelelő szinten tartásához a szervezetben. Az alábbiakban felsorolom a mellékpajzsmirigy alulműködés tipikus tüneteit:

Izomgörcsök és izomgyengeség: A kalciumszint csökkenése miatt az izmok nem tudnak megfelelően összehúzódni és elernyedni, ami izomgörcsökhöz és izomgyengeséghez vezethet.

Zsibbadás és bizsergés: A kalcium hiánya idegrendszeri tüneteket is okozhat, beleértve a végtagok zsibbadását és bizsergését.

Szorongás és hangulatzavarok: A kalcium szerepet játszik a neurotranszmitterek működésében, és hiánya szorongást, depressziót és hangulatzavarokat okozhat.

Idegtudatosság: Az alacsony kalciumszint idegrendszeri tüneteket is kiválthat, például ingerlékenységet, könnyen felbosszantódást és koncentrációs problémákat.

Tetany (izomgörcsroham): Súlyos esetekben az izomgörcsök súlyosabbá válhatnak, és tetanyt okozhatnak, ami az izmok hirtelen és tartós összehúzódását jelenti.

Szívritmuszavarok: A kalciumszint csökkenése befolyásolhatja a szívizom működését, és szívritmuszavarokat okozhat.

Csonttörések: A kalcium hiánya miatt a csontok törékenyebbé válnak, és könnyebben bekövetkezhetnek csonttörések.

Ezek a tünetek változhatnak az egyének között, és súlyosságuk is eltérő lehet. A mellékpajzsmirigy alulműködés különböző okokra vezethető vissza, például mellékpajzsmirigyek sérülése, autoimmun betegségek vagy egyéb endokrin rendellenességek. Ha valaki ezeket a tüneteket észleli, fontos az orvossal való konzultáció, a diagnózis felállítása és a megfelelő kezelés megkezdése érdekében.

Mellékpajzsmirigy alulműködés okai

A mellékpajzsmirigy alulműködés (hypoparathyreosis) többféle okra vezethető vissza, és az alábbiakban néhány lehetséges okot sorolok fel:

Mellékpajzsmirigyek eltávolítása (parathyroidectomy): A mellékpajzsmirigyek olyan kis mirigyek, amelyek a pajzsmirigy közelében találhatók, és a vér kalciumszintjét szabályozzák. Ha az összes vagy nagy része mellékpajzsmirigyeket eltávolítják egy műtét során (például pajzsmirigy-műtét során), az alulműködés kialakulhat.

Mellékpajzsmirigyek sérülése: A mellékpajzsmirigyek sérülhetnek a pajzsmirigy-műtét vagy más fej-nyak területi műtétek során. Sérülés esetén a mellékpajzsmirigyek képtelenek megfelelő mennyiségű parathormont termelni.

Autoimmun betegségek: Az autoimmun betegségek során az immunrendszer megtámadja saját sejtjeit és szerveit. Az autoimmun pajzsmirigybetegségek, például a Hashimoto-thyreoiditis és a pajzsmirigy-alulműködés (hypothyreosis), gyakran társulhatnak mellékpajzsmirigy alulműködéssel.

Genetikai tényezők: Bizonyos genetikai rendellenességek vagy családi hajlam is szerepet játszhatnak a mellékpajzsmirigy alulműködés kialakulásában.

Mellékpajzsmirigyek károsodása egyéb okokból: A mellékpajzsmirigyek károsodhatnak egyéb okokból, például a mellékpajzsmirigyeket ellátó véredények károsodása vagy azok trombózisa miatt.

Kongenitális (születési) mellékpajzsmirigy alulműködés: Ritka esetekben a mellékpajzsmirigyek nem fejlődnek ki megfelelően a magzat fejlődése során, ami a születéskor alacsony parathormon szinttel és mellékpajzsmirigy alulműködéssel jár.

Fontos megjegyezni, hogy az okok változatosak lehetnek, és egyéni eltérések vannak az egyes esetekben. Az orvosok általában a páciens kórtörténetét, fizikai vizsgálatot, laboratóriumi vizsgálatokat és képalkotó eljárásokat is felhasználnak a mellékpajzsmirigy alulműködés okának azonosítására. A megfelelő kezelést a kiváltó okoktól függően határozzák meg.

Mellékpajzsmirigy alulműködés kivizsgálása

A mellékpajzsmirigy alulműködés kivizsgálása általában szakorvosi felügyeletet igényel, és magában foglalhatja a következő lépéseket:

1. Orvosi anamnézis:
   • Az orvos részletesen megkérdezi a betegtől a tüneteiről, azok kezdeti időpontjáról, súlyosságáról, esetleges kiváltó tényezőkről, korábbi műtétekről vagy pajzsmirigybetegségekről. Az életmódbeli tényezők, a genetikai hajlam és a gyógyszerek szedése is fontos információ lehet.
2. Fizikális vizsgálat:
   • Az orvos megvizsgálja a beteget, beleértve a nyak és a mellkas területét, ahol a mellékpajzsmirigyek találhatók. Észlelhetők lehetnek az esetleges duzzanatok vagy elváltozások.
3. Laboratóriumi vizsgálatok:
   • A vérkép és a kémiai vérvizsgálatok segítségével meghatározzák a kalcium, foszfor és parathormon szintjét a vérben. A mellékpajzsmirigy alulműködés esetén a kalciumszint csökken, a foszfor szint emelkedhet, és a parathormon szint alacsony vagy nem mutatható ki.
4. Képalkotó vizsgálatok:
   • Ultrahangvizsgálat vagy más képalkotó eljárások segíthetnek a mellékpajzsmirigyek elváltozásainak vagy sérüléseinek azonosításában. A mellékpajzsmirigyeket gyakran az ultrahang segítségével vizsgálják meg.
5. Genetikai tesztek:
   • Ha genetikai hajlamra gyanakszanak, genetikai tesztek segíthetnek a specifikus genetikai rendellenességek azonosításában.
6. Csontsűrűségmérés (DXA):
   • Ez a vizsgálat segít a csontok állapotának és sűrűségének meghatározásában, amelyek befolyásolhatják a mellékpajzsmirigy működését.
7. Egyéb speciális vizsgálatok:
   • A betegség kivizsgálása során az orvos más speciális vizsgálatokat is elrendelhet az okok pontosabb meghatározásához, például pajzsmirigy- vagy mellékpajzsmirigy-szcintigráfia, CT-vizsgálat vagy MRI.

A kivizsgálás eredményeitől függően az orvos képes lesz a mellékpajzsmirigy alulműködés okainak és súlyosságának azonosítására. A kezelési tervet ezután az okoktól és a tünetektől függően alakítják ki. Fontos, hogy a kivizsgálás és a kezelés során a beteg szorosan együttműködjön az orvossal.

Mellékpajzsmirigy alulműködés kezelése

A mellékpajzsmirigy alulműködés kezelése a betegség okától, súlyosságától és a tünetektől függ. Az alábbiakban ismertetem a mellékpajzsmirigy alulműködés kezelésének lehetséges módjait:

Parathormon pótlása: A legfontosabb terápia a hiányzó parathormon pótlása. Ezt parathormon-injekciók formájában lehet végezni. A kezelés célja a vér kalciumszintjének szabályozása és a tünetek enyhítése.

Kalcium- és D-vitamin-kiegészítők: A kalcium- és D-vitamin-kiegészítők szintén fontosak a kalciumszint megfelelő szinten tartásában és a csontok egészségének támogatásában. Ezeket gyakran orális formában szedik a betegek.

Laboratóriumi ellenőrzés: Rendszeres laboratóriumi vizsgálatokra van szükség a vér kalcium- és foszfor-szintek ellenőrzése érdekében. Ezeknek a vizsgálatoknak a segítségével az orvos beállíthatja a parathormon-pótlás és a kalcium-kiegészítők optimális dózisát.

Dietetikus tanácsadás: Dietetikus segíthet az olyan étrend kialakításában, amely támogatja a megfelelő kalcium- és foszforbevitelt. Fontos, hogy a betegek kerüljék a kalciumot kötő élelmiszereket, például tejtermékeket, egyes zöldségeket és gabonaféléket.

Egyéb kezelések: Súlyos esetekben, amikor a tünetek nehezen kezelhetők, az orvos más terápiás megközelítéseket is megfontolhat, például kalciumszülő gyógyszerek alkalmazását.

Szoros orvosi ellenőrzés: A betegeknek rendszeres orvosi ellenőrzésekre van szükségük a kalciumszint és a parathormon-szint monitorozásához. Az orvosnak figyelemmel kell kísérnie a beteg állapotát, és szükség esetén módosítania kell a kezelési tervet.

Megelőzés és életmódváltás: Az életmódváltás, például a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás és az egészséges életmódra való törekvés segíthet a betegség kialakulásának és kezelésének támogatásában.

Fontos, hogy a mellékpajzsmirigy alulműködés kezelését személyre szabottan végezzék el, és az orvos rendszeresen kövesse a beteg állapotát. A betegeknek szorosan együtt kell működniük az orvossal, és szigorúan követniük kell az előírt kezelési tervet és életmódbeli ajánlásokat.

Kezeletlen mellékpajzsmirigy alulműködés lehetséges szövődményei

A mellékpajzsmirigy alulműködés (hypoparathyreosis) kezelés nélkül komoly szövődményekhez vezethet. A legfontosabb funkciója a mellékpajzsmirigynek a kalcium- és foszfor-háztartás szabályozása, és ha a parathormon hiánya miatt ez a szabályozás nem működik megfelelően, akkor különböző problémák alakulhatnak ki. Néhány lehetséges szövődmény:

Hypokalcémia: A leggyakoribb szövődmény a kalciumszint csökkenése a vérben (hypokalcémia). Ez számos tünetet okozhat, mint például izomgörcsök, zsibbadás, bizsergés, szorongás, hangulati változások és fáradtság.

Tetany: Súlyos hypokalcémia esetén kialakulhat tetany, ami a végtagok és más izmok hirtelen és tartós görcsökhöz vezet.

Csontproblémák: A kalcium- és foszforhiány csontproblémákhoz vezethet, például csonttörésekhez vagy csontszövet változásaihoz.

Neuropszichiátriai problémák: A hypokalcémia neuropszichiátriai problémákat is okozhat, mint például memóriazavarok, koncentrációs nehézségek, depresszió és pszichés zavarok.

Szemészeti problémák: A szövődmények között szerepelhet a kalcium lerakódása a szemben, ami szemészeti problémákat okozhat.

Veseproblémák: A hypokalcémia növelheti a vesekövek kialakulásának kockázatát.

Kardiovaszkuláris problémák: A kalcium és foszfor egyensúlyának hiánya szívritmuszavarokhoz és egyéb kardiovaszkuláris problémákhoz vezethet.

Téma szakértői

Dr. Békési Gábor PhD

endokrinológus, belgyógyász, egyetemi docens

Prof. Dr. Góth Miklós PhD

endokrinológus, az MTA doktora

Dr. Mutnéfalvy Zoltán

endokrinológus, belgyógyász

---