Strúma – szükséges-e műtét a leggyakoribb pajzsmirigy betegségnél?

Normális működésű strúmától a tapintható mirigyig

A pajzsmirigy nem gyulladásos, nem rosszindulatú megnagyobbodása normális hormontermelés mellett az úgynevezett strúma, vagy ahogyan sokan ismerik, a golyva. A strúmás esetek a pajzsmirigy betegségek több mint 90%-át teszik ki, a leggyakoribb endokrin megbetegedésről van szó.
Jódhiányos területeken, mint például az Alpok vidéke, Németország, kisebb mértékben Magyarország nyugati része, az előfordulás elérte a 30%-ot. Amióta a széleskörű jódpótlást bevezették (elsősorban a jódozott konyhasó által), az előfordulás jóval ritkább. A diffúz strúma az esetek jelentős részében göbös, általában többgöbű strúmává alakul.
A strúmának több fokozatát különítik el a szakorvosok:

• A 0. fokozatban a pajzsmirigy nagyobbodás nem tapintható, nem látható. A diagnózis ezért ultrahang vizsgálattal állítható fel akkor, ha a pajzsmirigy nagyobb, mint 18 ml (nőknél), illetve nagyobb, mint 25 ml (férfiaknál).
• Az 1. fokozatnál a megnagyobbodott pajzsmirigy a nyakon nem tűnik ki, de már tapintható.
• 2. fokozatról akkor lehet beszélni, ha a megnagyobbodott mirigy látható és tapintható.

A strúma szövődményei miatt jelenhetnek meg a tünetek

A strúma vagy golyva jelenléte sokáig teljesen észrevétlen maradhat, ám a folyamat előrehaladása bizonyos szövődményeket hozhat létre, amelyek már tünetekkel járnak. A szövődmények az alábbiak lehetnek:

• Légcső szövődmények, amelynek két fokozata van

Az első fokozatban a strúma a légcsövet eltolja, de nem szűkíti, a második fokozatban viszont már összenyomja, ami következményes nehézlégzéssel jár - ez természetesen súlyosabb probléma.

• Pajzsmirigy túlműködés

További szövődmény lehet az ún. pajzsmirigy autonómia kifejlődése. Ez azt jelenti, hogy a pajzsmirigy egyes részei az élettani szabályozó mechanizmusokból kiszabadulva túl sok pajzsmirigy hormont termelnek, előidézve a pajzsmirigy túlműködését.

• „Hideg” csomók kifejlődése

A strúmából úgy alakulhatnak ki „hideg” csomók, hogy a képlet bizonyos területei nem vesznek fel technécium vagy jód izotópot. Elsősorban ezeknél a csomóknál vetődhet fel a rosszindulatú elfajulás kockázata.
- A szövődmények megléte befolyásolja a tünetek jelentkezését, hiszen míg egészen enyhe esetben semmilyen tünet nem merül fel, addig a strúma növekedésével egyre jellegzetesebb panaszok jelentkezhetnek – ismerteti dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens. – A páciensek jellemzően nyaki szorító érzésről, gombóc-érzésről, rekedtségről, nyelési nehézségről, köhögésről szoktak beszámolni.

A strúma kezelése a stádiumától függ

A strúma vizsgálata több összetevős, hiszen a tapintástól a fonendoszkóppal való ráhallgatásig történik fizikális vizsgálat, de szükség van ultrahangos vizsgálatra, laborvizsgálatra, és sokszor aspirációs citológiára is.
- Ha pontosan látjuk, milyen stádiumú a betegség, dönthetünk a kezelésről. Normális laborparaméterekkel járó – jódhiányos – strúma esetén a kezelés első lépcsője a jód pótlása – foglalja össze a tudnivalókat Békési professzor. - Ha a strúma kialakulásának oka pajzsmirigy alulműködés, akkor hormonpótlással szükséges kezelni, a növekedés bizonyos mértékig ezzel a módszerrel akár vissza is fordítható. Ha pajzsmirigy túlműködés diagnosztizálható, gyógyszeres, izotópos vagy műtéti kezelésre is lehetőség van – utóbbi jellemzően csak akkor, ha a golyva nyelési vagy légzési nehézséget okoz. Az esetek kis százalékában, amikor pajzsmirigydaganatra derül fény, azt az onkológiai protokoll szerint kell kezelni, gyógyszeresen, besugárzással vagy műtéttel.

Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)