A pajzsmirigybetegségek számos szerv működésére kedvezőtlenül hathatnak. A tünetekből nem mindig egyértelmű, hogy pajzsmirigyproblémák állnak-e a háttérben, ezért is nélkülözhetetlen sokszor a pajzsmirigy vizsgálata, amire többféle módszer létezik. A pajzsmirigybetegségek diagnosztikájáról dr. Békési Gábor, PHD, endokrinológus, belgyógyász, egyetemi docens, az Endokrinközpont pajzsmirigybetegségek specialistája ad tájékoztatást.
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
A pajzsmirigy a nyakban található apró szerv, ami fontos szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, az agyi és a szexuális működésben. Alig van olyan szervünk, amelynek a funkcióját ne befolyásolnák a pajzsmirigyhormonok (T3, T4). Ha tehát a pajzsmirigy nem működik megfelelően, az általa termelt hormonok nem termelődnek kellő mennyiségben és áramlanak ki a szervezetbe, az sok szervünk funkciójában okozhat problémát.
A pajzsmirigyproblémák sokféle tünetet okozhatnak, amelyek akár egészen más betegségekre utalhatnak.
A panaszok okának tisztázására, a pajzsmirigy működési zavarának kizárására vagy megerősítésére többféle vizsgálat is szóba jöhet, ezekről minden esetben a kezelőorvos és/vagy az endokrinológus dönt. Amilyen sokrétűek lehetnek ugyanis a pajzsmirigyproblémák, olyan összetett feladat a kivizsgálásuk – mondja dr. Békési Gábor, PHD.
A pajzsmirigybetegségek kivizsgálásának legáltalánosabb és legegyszerűbb diagnosztikus módszere a vérvizsgálat. A vérből könnyen megállapítható a vérben lévő hormonok mennyisége, erre különböző laborparamétereket alkalmaznak.
A laborvizsgálatok során a következő paramétereket ellenőrzik: TSH, T3, T4 (ritkábban TRH és AntiTPO). A TSH (thyreoidea stimuláló hormon, tehát pajzsmirigyserkentő hormon) az agyalapi mirigyben termelődik. A TSH emelkedett szintje pajzsmirigy alulműködésre, míg csökkent szintje túlműködésre utal. A normál TSH-érték 0,4-4,2 mIU/l között mozog.
A TSH a pajzsmirigyet T3 és a T4 hormonok termelésére serkenti. A termelődő T3 és T4 hormonok pedig visszahatnak az agy TSH termelésére. Ezzel a serkentő-gátló szabályozási körrel biztosítja a szervezet a stabil, egyenletes hormonszintet.
A TRH (tyreoidea releasing hormon, a TSH felszabadulását szabályozó hormon) vizsgálata ritkább diagnosztikus eljárás, ami a pajzsmirigy önjáró működéséről ad tájékoztatást.
AntiTPO (ATPO) a tireoperoxidáz ellenes ellenanyag. A tireoperoxidáz a pajzsmirigy működéséhez szükséges fehérje, amely a pajzsmirigyhormonok szintézisében játszik fontos szerepet, így az ellene termelt antitest befolyásolja a hormonokat, pajzsmirigy alulműködést okozva.
A pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatával ellenőrzik a mirigyállomány nagyságát, felépítését, az esetleges elváltozásokat (ciszták, szöveti szaporulatok) és gyulladásokat. Az eljárással vizsgálható a pajzsmirigyet ellátó artériák áramlása, falának rugalmassága is.
Az eljárás során vékony tűvel mintát vesznek a pajzsmirigyből, miközben ultrahanggal ellenőrzi a műveletet. Erre akkor van szükség, ha az alap ultrahangvizsgálat során göböt vagy egyéb elváltozást észlelt az orvos, amelyet szövettani vizsgálatnak kell alávetni. Ez a leggyorsabb, legegyszerűbb és a leginkább betegkímélő módszer a pajzsmirigygöbök vizsgálatára. Az ultrahangvezérelt vékonytűs mintavétel (aspirációs citológia) segíthet eldönteni, szükség van-e műtétre.
Jellemzően a pajzsmirigygöbök típusának meghatározására alkalmazott vizsgálati módszer. Az eljárás során intravénásan radioaktív izotópot adnak be a páciensnek, majd egy speciális kamerán keresztül figyelik, hogy a pajzsmirigyben ez hol, milyen színű képet mutat. A pajzsmirigy ugyanis az aktivitásával arányos mértékben veszi fel az izotópot. A fokozott működésűek élénk színűek (meleg göbök), az alulműködők világos göbök is (hideg göbök).
Ezeknek a képalkotó eljárásoknak a használata inkább az egyéb betegségek kizárására, esetleg a pajzsmirigy-megnagyobbodás kiterjedtségének megítélése és a szövődmények felderítése esetén lehet indokolt.
Véleményeket Dr. Békési Gáborról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.