Mellékpajzsmirigy

Mellékpajzsmirigy

Módosítva: 2022.09.14 12:41

A négy mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy lebenyei mögött (mellett) helyezkedik el. Ritkán egy ötödik is van, ami többnyire a mediastinumban, ritkábban a thymusban található. Mellékpajzsmirigy által termelt hormon a parathormon, mely az élethez nélkülözhetetlen. Szerepe a szervezet kálcium és foszfát anyagcseréjének, ezáltal a vér kálciumszintjének, illetve a csontosodási folyamatoknak szabályozása. A parathormon fokozza a vesében a kálcium visszaszívását, a csontokból kálciumot juttat a vérbe. Fokozza a vese foszfátürítését. Emeli a D3 vitamin termelődését.

Mellékpajzsmirigy-túlműködés

A mellékpajzsmirigy-működése (hiperparatireózis) fokozott lehet elsődlegesen, másodlagosan vagy harmadlagosan.

Elsődleges túlműködés

Elsődleges, primer hiperparatireózisról beszélünk akkor, ha egy (esetleg több) mellékpajzsmirigy autonóm módon működik fokozottan, termel több hormont, mint ami a vér normális kálciumszinjéntek fenntartásához szükséges.

A túlműködés oka lehet egy mellékpajzsmirigy adenomája (80–90%), hyperplasiája (5–10%) vagy daganata (4–8%). Ritkán több adenomás mirigy is található. Primer hiperplázia a MEN 1 szindróma (ld. immuno-endokrinológia) része is lehet, ilyenkor mindegyik mirigy fokozottan működik.

A mellékpajzsmirigy-túlműködés mindig krónikus megbetegedés, de előfordulhat az ún. „viharos” forma (parathyreoid storm) is, ami igen jelentős kálcium szint emelkedéssel, hányással, kiszáradással, nemritkán akut hasat utánzó kórkép formájában jelenik meg. A szérum kálcium a primer hiperparatireózis minden formájában a normálisnál nagyobb, a -foszfát gyakran kisebb, a -parathormon nagy, de lényegesen nagyobb érték csak karcinóma (rosszindulatú daganat) esetén található.

Másodlagos túlműködés

Kapcsolódó cikkünk

Elhagyható-e valaha a pajzsmirigy gyógyszer?

A pajzsmirigy betegségben szenvedők nagy része gyógyszeres terápiára szorul, melynek hatását rendszeresen ellenőrizni kell. A pácienseknél gyakran felmerül a kérdés, hogy vajon életük végéig kell a tablettákat szedni, vagy egy idő után leállhatnak vele? A kérdést dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája válaszolja meg.
Másodlagos, szekunder hyperparathyreosisról beszélünk akkor, ha a túlműködés oka valamilyen, a vér kálciumszintjének csökkenése irányába ható inger, amit a mellékpajzsmirigy fokozott működéssel igyekszik kompenzálni. Veseelégtelenségben, valamint felszívódási zavarokban fordulhat elő. A szérum kálcium normális, illetve a normális alsó tartományában van. A szérumfoszfor az alapbetegségtől függ, veseelégtelenségben nagy, felszívódási zavarban kicsi. A szérum parathormon tartalma igen nagy, a normális sokszorosa.

Harmadlagos túlműködés

Harmadlagos, tercier hiperparatireózisról beszélünk akkor, ha a hosszú ideje fennálló másodlagos hiperparatireózisban az egyik mellékpajzsmirigy a kompenzáláshoz szükséges hormonnál is többet termel, és adenomásan átalakul. Ilyenkor a szérum kalcium a normálisnál magasabb, a szérumfoszfor (minthogy ez az állapot csaknem kizárólag krónikus veseelégtelenségben fordul elő) nagy, a -parathormon pedig igen nagy mértékben emelkedett.

Gyakoriság

A primer, adenomás hyperparathyreosis a diabetes mellitus és a pajzsmirigybetegségek után a leggyakoribb endokrinológiai betegség, nőknél 2-3-szor gyakoribb, mint férfiaknál. Általában a negyvenes életkor után jelentkezik, illetve ekkor ismerjük fel, kivéve a már sokkal korábban mutatkozó MEN 1 szindrómás eseteket.

Tünetek

A vezető klinikai tünetek attól függnek, hogy a hiperparatireózis melyik formájáról van szó.

Primer hiperparatireózis

Primer hiperparatireózisban csonttal / vesével / idegrendszerrel / emésztőrendszerrel összefüggő dominanciájú megbetegedésről beszélhetünk, vagy a nagyon gyakori, un. kémiai hiperparatireózisról van szó.

Az csontrendszeri formában a csontelváltozások dominálnak. Leggyakoribb a diffúz mészszegénység, de találhatóak specifikus jelek is (bár sokkal ritkábban). Ezek közé tartoznak a csontciszták, a metacarpusok radiális oldalának kimélyülése, az acroosteolysis (például a claviculán), a gerincen, a csigolyákon a szklerotikus és mészszegény területek váltakozása (“rugger-jersey spine”). A koponyacsontokon általában nincs elváltozás, a körömpercek viszont gyakran felrostozódnak, ritkán felszívódnak. Ha valamennyi csontelváltozás megtalálható, akkor a ritka morbus von Recklinghausenról (az összes esetek kb. 4%-a) beszélünk.

A vese-dominanciájú formában leggyakoribb a vesekő: ez kétoldali és ismétlődő. Sokkal ritkább a vesefunkció romlását is eredményező nephrocalcinosis.

Az idegrendszeri formában a neurotikus tünetektől a valódi pszichózisig minden előfordulhat. Találhatunk autonóm vagy szenzoros neuropátiát vagy neuritist.

A ritka emésztőszervi formában nehezen gyógyuló fekélybetegséget, esetleg pancreatitist figyelhetünk meg.

Kémiai hiperparatireózisban a betegnek nincs se tünete, se panasza. A betegség tényét csak a rutinvizsgálatok között elvégzett kalcium és foszfor kóros volta, illetve az ezt követő parathormon-meghatározás alapján mondjuk ki. A csontok mészszegénységéről természetesen csak annak pontos, oszteodenzitometriás meghatározása alapján nyilatkozhatunk.

A betegségnek vannak általános tünetei is: émelygés, hányinger, fokozott vizeletürítés, fokozott szomjúság, rossz közérzet. A csontok – ha nem törnek el – nem fájdalmasak. Kémiai hiperparatireózisban rendszerint ezek a tünetek is hiányoznak.

A betegség – a ritka viharos formától eltekintve – nem halálos, de előbb-utóbb az életminőséget, sőt az életet is veszélyeztető komplikáció kialakulásához vezet, ezért még a kémiai formában is megfontolandó a műtéti megoldás.

Szekunder hiperparatireózis

Szekunder hiperparatireózisban valamilyen, a kálciumszint csökkentése irányába ható ingert a mellékpajzsmirigy fokozott működéssel kompenzál, megkísérli a normális kálciumszint helyreállítását. A szérum kalcium tehát nemhogy nem nagyobb a normálisnál, hanem annak alsó határa körüli. Leggyakoribb krónikus veseelégtelenségben, ahol viszonylag korán megjelenik. A dialíziskezelés a szekunder hiperparatireózist nem szünteti meg, a megnövekedett vesebetegség-tartam inkább súlyosbítja a tüneteket.

Ebben az állapotban a mellékpajzsmirigy fokozott működésére visszavezethető tünetek:

Csonttünetek, mint csontciszták, csúcsvégi csontfelszívódások (pl. a körömpercek felszívódása). Különösen gyakori a csigolyákon a szklerotikus zárólemezek és a mészszegény csigolyatestek váltakozásából adódó “csíkozottság” (rugger-jersey spine). További tünetek: anémia, viszketés, ideggyulladások, kóros helyen történő csontosodások.

Diagnosztika

A diagnosztikáról két szempont alapján beszélhetünk. Az egyik magának a betegségnek a felismerése, a másik pedig az elváltozás okának lokalizációja.

Laborvizsgálatok

Kálcium, foszfor, kreatinin, albumin, parathormon.

Képalkotó vizsgálatok

A mellékpajzsmirigy állapotának vizsgálatához izotópos vizsgálat, CT, MR. Csontok állapotának megítéléséhez röntgenfelvétel, csontsűrűség-mérés. A vesék állapotának vizsgálatához UH, röntgen.

Kezelés 

Primer paratireózis

A kémiai hiperparatireozist kivéve minden elsődleges esetben műtéti megoldás ajánlott, ha nagyon jelentős ellenjavallat nincs. A műtéti megoldás lehet hagyományos (mind a négy mellékpajzsmirigy felkeresése és az adenoma eltávolítása), vagy célzott mikrokirurgia. Ez utóbbi esetén tanácsos a műtét közben a szérumparathormon koncentrációjának gyors meghatározása (sikeres esetben a szérumparathormon szintje legalább 50%-kal csökken).

Kémiai hyperparathyreosis esetén a várakozás megengedett, de a statust rögzíteni kell (különösen a csontok és a vese állapotát). Rosszabbodás esetén műtét ajánlott.

Szekunder paratireózis

Szekunder hyperparathyreosisban valamennyi mellékpajzsmirigy túlműködik. Az állapot kezelésére azonban általában csak a dialízis idején van szükség.

Harmadlagos hiperparatireózis

Az autonóm adenóma műtéti eltávolítása.

Mellékpajzsmirigy alulműködés

Mellékpajzsmirigy alulműködés szinte kizárólag a pajzsmirigy-pajzsporc-mellékpajzsmirigy műtétek következményeként, szövődményeként alakul ki.

Tünetek

Érzészavarok, ideg-izom jelátvitel illetve izom működés zavarai miatt izomgörcs, hiperélénk reflexek, tetánia.

Kezelés

Kálcium és D vitamin pótlása előnyös lehet, ám minden esetben konzultáljon kezelőorvosával.

Téma szakértői

Dr. Polyák Annamária

Dr. Polyák Annamária

endokrinológus, belgyógyász, diabetológus
Dr. Koppány Viktória

Dr. Koppány Viktória

endokrinológus, belgyógyász, klinikai farmakológus
Dr. Lőrincz Ildikó

Dr. Lőrincz Ildikó

endokrinológus, szülész-nőgyógyász

Hírek

A pajzsmirigy betegségek hatása a spermaképre

A pajzsmirigy betegségek hatása a spermaképre

A pajzsmirigy betegségek igen negatív hatással vannak a családalapításra, hiszen mindkét nem esetén olyan folyamatokat generálnak, melyek nagyban rontják a fogamzókészséget. Hogy miként befolyásolja a férfiak spermaképét a pajzsmirigy alul-és túlműködés, azt dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája osztotta meg.                                                                                                                

További részletek
Lipidológia- mit takar az elnevezés?

Lipidológia- mit takar az elnevezés?

Az egészségügyben, orvoslásban olykor találkozni olyan elnevezésekkel, illetve szakterületekkel, melyeket sokan nem ismernek, nem tudják, vajon mit is takarnak. Ilyen például a lipidológia is. Hogy pontosan mit is jelent, mivel foglalkozik a lipidológus, azt Prof. Dr. Somogyi Anikótól, az Endokrinközpont belgyógyász-endokrinológusától, lipidológusától kérdeztük meg.

További részletek
Ilyen bőrproblémákat okozhatnak a hormonzavarok

Ilyen bőrproblémákat okozhatnak a hormonzavarok

A hormonzavarok tünetei kapcsán leggyakrabban a hajhullás, a menstruációs problémák és a meddőség kerülnek szóba, ám számos olyan bőrön jelentkező panasz van, melyek felhívják a figyelmet különböző endokrin problémákra. Hogy melyek lehetnek jelzésértékűek, azt dr. Bérczy Judittól, az Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológusától kérdeztük meg.

További részletek

Prima Medica Egészségközpontok