A pajzsmirigyzavarok esetén gyakran hallani, hogy hátterében jódhiány áll, így kezelésében nagy szerepe van az ásványi anyag fokozott bevitelének. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája azonban mindenkit figyelmeztet, hogy csakis szakorvosi javallatra szedjen jódtartalmú táplálékkiegészítőt, ugyanis vannak olyan állapotok, amikor a problémán ezzel csak ronthat!
A jód szerepe a pajzsmirigy működésében
A jód a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen nyomelem, ugyanis a mirigy hormonjainak alkotórésze, és képződésükhöz nagy mennyiségű jódra van szükség. Érdekesség, hogy a szervezetünkön belül egyedül a pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen, ám hiányában az egész rendszer működése felborul. Sajnos Magyarország még mindig erősen jódhiányos területnek számít mind az ételek, mind az ivóvíz tekintetében, éppen ezért népbetegség a jódhiány okozta pajzsmirigy megnagyobbodás, a golyva (ugyanis így próbál a szervezet kompenzálni), valamint a pajzsmirigy alulműködés.
A felnőttek jódszükséglete: 150-200 mikrogramm
Magas jódtartalmú ételek: tengeri halak/ sushi, jódozott só/ásványvizek, spirulina alga, körte, petrezselyem
Amennyiben valakinél jódhiány okozta pajzsmirigyzavart diagnosztizálnak, úgy gyakran ajánlják nekik a jódtartalmú táplálékkiegészítők fogyasztását, ám fontos, hogy ez nem minden esetben vezet eredményre, sőt, van, hogy csak ront az állapoton. Ilyen például az autoimmun pajzsmirigygyulladás, mivel fokozott jódbevitel hatására a gyulladás is fokozódhat, és ez az autoimmun reakciót súlyosbíthatja. Ráadásul sok pajzsmirigyproblémát nem is a jódhiány okoz, így külön bevitelük táplálékkiegészítő formában nem indokolt, sőt egyes esetekben akár a pajzsmirigy túlműködését is generálhatja.
Éppen ezért még mielőtt jódtartalmú táplálékkiegészítőhöz nyúlna, vérvizsgálattal bizonyosodjon meg arról, milyen mennyiségben van belőle jelen a szervezetében, valamint célszerű a témában érdeklődnie a kezelőorvosánál is, aki hasznos tanácsokkal szolgálhat ezzel kapcsolatban.
„Érdemes továbbá tudni, hogy jód bevitellel, például jód tartalmú kontrasztanyag alkalmazásával, pajzsmirigy túlműködést lehet provokálni. Ráadásul egy, a kardiológiában használatos, jódtartalmú gyógyszer ugyanakkor nem csak pajzsmirigy túlműködést, hanem alulműködést is okozhat. A jód hatása tehát bonyolult, sokrétű folyamat, függ az alkalmazott mennyiségtől és az alkalmazás módjától is, így pajzsmirigyzavar esetén mindenképp célszerű szakorvos tanácsát kikérni”- figyelmeztet dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
További vélemények"Türelmesen elmagyarázta a betegségem lényegét, hogy én is értsem. Ami nagyon fontos a számomra, hogy megnyugtatott és minden kérdésemre válaszolt. (A recepción a hölgyek mosolygósak és barátságosak.)"
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.