Pajzsmirigy
Pajzsmirigy anatómia és pajzsmirigy élettan: A pajzsmirigy a pajzsporc előtt, annak két oldalán, a nyakon található. Anatómiailag fontos, hogy a mirigyállományában szigetszerűen helyezkedik el a négy darab mellékpajzsmirigy. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigy hormon termelése. A pajzsmirigy hormon szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben. Szinte nincs olyan szerv, ami funkcióját ne befolyásolná a pajzsmirigy hormon. Termelődése szükséges az élethez. Ugyanakkor túltermelődése életveszély állapotot, sőt halált is eredményezhet. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll.
A pajzsmirigy betegség jelei
1. Fáradtság vagy álmatlanság
2. Súly-változások
3. Hangulati ingadozások
4. A magas koleszterinszint
5. Családi örökség
6. Menstruációs és termékenységi problémák
7. Bélpanaszok
8. Haj és bőrproblémák
9. Nyakfeszülés
10. Izom- és ízületi fájdalmak
Pajzsmirigy betegség jeleiről bővebben itt olvashat>>
Pajzsmirigy túlműködés - pajzsmirigy tünetek
Pajzsmirigy túlműködés tünetei:
- szapora szívverés,
- idegesség,
- álmatlanság,
- hasmenés,
- jelentős étkezés melletti fogyás,
- csökkent melegtűrés,
- fokozott izzadás,
- remegés,
- menstruációs zavarok.
Pajzsmirigy túlműködés további tünetei: Meleg, nedves bőr, vékony haj.
Tudjon meg többet a pajzsmirigy túlműködésről itt>>
Pajzsmirigy alulműködés - pajzsmirigy tünetek
Pajzsmirigy alulműködés tünetei:
- álmosság,
- székrekedés,
- hízás,
- depresszió,
- hidegintolerancia,
- menstruációs zavarok.
Pajzsmirigy alulműködés további tünetei: Száraz, hideg bőr, töredező haj, alacsony szívfrekvencia, tompult reflexek, ödéma.
Tudjon meg többet a pajzsmirigy alulműködésről itt>>
Struma
Strumának nevezzük a pajzsmirigy megnagyobbodását. A pajzsmirigy megnagyobbodás - struma leggyakoribb oka a jódhiány, de hátterében állhat M. Basedow, daganat, pajzsmirigy-gyulladás. A pajzsmirigy megnagyobbodás lehet diffúz vagy csomós. Utóbbi esetben egyszeres csomó igen gyakran daganatot jelent, míg a többszörös csomó inkább adenomát.
Tudjon meg többet a strumáról itt>>
Pajzsmirigy ciszták
Egyedi pajzsmirigy ciszták vagy spontán, vagy valamilyen trauma miatt bevérzést követően alakulnak ki. Többszörös ciszták általában göbös pajzsmirigy betegségnél (struma nodosa) alakul ki.
Tudjon meg többet a pajzsmirigy cisztákról itt>>
Pajzsmirigy daganat
A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pedig a göbök túlnyomó többsége ártalmatlan, kis részük csak az, amelyik szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak bizonyul. A göb képződés annál gyakoribb, minél idősebb valaki és a lakóhely jódellátottsága is befolyásolja a folyamatot.
A göbök megjelenése jelezhet pajzsmirigy túlműködést is.
Pajzsmirigy daganatok legtöbbször tünetmentesek. Tünetek lehetnek a nyak megnagyobbodása, esetleg a pajzsmirigy túlműködése miatti panaszok. A pajzsmirigy daganat kezelése műtét, valamint kiegészítő radiojód és gyógyszeres terápia.
A pajzsmirigy daganatok 5 éves túlélése fajtától függően 10-90% között változik.
További pajzsmirígy betegségekről itt olvashat.
Diagnosztika
Pajzsmirigy tünetek jelentkezésekor legáltalánosabb és legegyszerűbb diagnosztikus módszer a pajzsmirigy működésének megítélésére a vérvétel. A vérből könnyen megállapítható a vérben lévő hormonok mennyisége, erre különböző labor paramétereket alkalmaznak. Ezen felül létezik még számos vizsgálati módszer is a minél pontosabb diagnózis felállítást segítendő.
- Laborparaméterek: TSH, T3, T4
- Laborparaméterek: TRH
- Laborparaméterek: pajzsmirigy ellenes antitest
- Pajzsmirigy ultrahang vizsgálat
- Pajzsmirigy szcintigráfia
- Pajzsmirigy aspirációs citológia
- Képalkotó eljárások: röntgen, CT, MR
Ezekről bővebben a ide kattintva olvashat.
Pajzsmirigy betegségek kezelése
Műtétek
Sebészi eljárás során a pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása. Pajzsmirigy daganat esetében szükséges a teljes pajzsmirigy eltávolítása, egyéb esetekben elégséges szokott lenni a részleges műtét.
Műtétet tehet szükségessé:
- rosszindulatú pajzsmirigy daganat;
- bizonytalan eredményű aspirációs citológiai vizsgálat;
- helyi szövődménnyel (pl. nyelőcső kompresszió) járó pajzsmirigy-megnagyobbodás;
- gyógyszeres kezelés eredménytelensége.
A műtét viszonylag egyszerű, rutin műtétnek tekinthető. Amire vigyázni kell műtét során: mellékpajzsmirigyekre, a pajzsmirigy környezetében futó fontos idegekre és erekre.
A műtét komplikációi lehetnek: a hangszalagok működését szabályozó idegszál sérülése miatti hangszalagbénulás, a mellékpajzsmirigyek véletlen eltávolítása miatti kálcium anyagcserezavar, utánvérzés, pajzsmirigy alulműködés. Amennyiben a pajzsmirigy betegség túlműködéssel jár, úgy a műtétet megelőzően hasznos a túlműködést gyógyszeresen elnyomni, csökkentve annak veszélyét, hogy a műtét során a pajzsmirigyből túlzott mennyiségű hormon szabaduljon fel.
Pajzsmirigy göböket már nem csak feltáró műtéttel tudnak az orvosok eltávolítani, létezik egy rádiófrekvenciás eljárás is, melynek során ambuláns keretek között altatás nélkül, de még is fájdalom nélkül tudják kezelni és megszüntetni a pajzsmirigy göböket.
Az eljárásról bővebbe itt olvashat.
Radiojód kezelés
Radioaktív jóddal történő kezelés. A kezelés lényege, hogy a jódot, így a radioaktívat is a szervezetben kizárólag a pajzsmirigy veszi fel. A felvett radioaktív jód a sugárzása révén szétroncsolja a környezetében lévő szövetet – jelesül a pajzsmirigy szövetet. A kezelést csak fekvőbeteg intézetben, speciális előkészítést követően lehet megejteni. Eredményes lehet túlműködés, M. Basedow esetén, illetve bizonyos pajzsmirigy daganatok utókezeléseként.
Bejelentkezés pajzsmirigy kivizsgálásra és kezelésre a Budai Endokrinközpontba:
+36 70 431 9728
