Pajzsmirigy

A pajzsmirigy feladata

Pajzsmirigy problémák előfordulása

A pajzsmirigy betegség jelei

A pajzsmirigy betegségei

Pajzsmirigy betegségek diagnosztikája

Pajzsmirigy betegségek kezelése

Milyen feladatot lát el a pajzsmirigy?

A pajzsmirigy egy fontos belső elválasztású mirigy. A pajzsmirigy élettani feladata a pajzsmirigy hormon termelése. A pajzsmirigy hormon szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben. Szinte nincs olyan szerv, ami funkcióját ne befolyásolná a pajzsmirigy hormon. Termelődése szükséges az élethez. Ugyanakkor túltermelődése életveszély állapotot, sőt halált is eredményezhet.

A pajzsmirigy a következő hormonokat termeli és bocsátja ki:

• Tiroxin (T4): Ez a pajzsmirigy által termelt és kiválasztott legfontosabb hormon. Bár a pajzsmirigy ennek a hormonnak a legnagyobb részét termeli, az anyagcserére gyakorolt hatása csekély. Miután a pajzsmirigy a T4-et a véráramba bocsátja, az egy deiodináció nevű folyamat során T3-á alakulhat át.
• Trijód-tironin (T3): A pajzsmirigy kevesebb T3-at termel, mint T4-et, de az anyagcserére sokkal nagyobb hatással van, mint a T4.
• Revers trijód-tironin (RT3): A pajzsmirigy nagyon kis mennyiségű RT3-at termel, amely a T3 hatását semlegesíti.
• Kalcitonin: Ez a hormon segít szabályozni a vér kalciumszintjét.

A pajzsmirigyhormonok előállításához a pajzsmirigynek jódra van szüksége, amely az ételekben (leggyakrabban a jóddal dúsított konyhasóban) és a vízben található. A pajzsmirigy megköti a jódot, és pajzsmirigyhormonokká alakítja át. Ha túl kevés vagy túl sok jód van a szervezetben, az befolyásolhatja a pajzsmirigy által termelt és kibocsátott hormonok szintjét.

A pajzsmirigy hormonok a következő testfunkciókat befolyásolják:

-Pulzusszám, légzés, emésztés, testhőmérséklet, az agy fejlődése, szellemi tevékenység, bőr és a csontok karbantartása, termékenység.

Mennyire gyakoriak a pajzsmirigy megbetegedések?

Legújabb vizsgálatok szerint a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban nézve az alulműködés 4,4%-ban, a túlzott működése 1,4%-ban fordul elő. Sok esetben nem kerül időben diganosztizálásra a probléma, mert a tünetei sokszor enyhék, nehezen felismerhetőek. 

Endokrinközpont szolgáltatásai pajzsmirigy betegségeinek gyógyítására

• Endokrinológiai szakorvosi vizit a pajzsmirigy betegség kezelésére
• Labor vizsgálatok a pajzsmirigy állapotának vizsgálatára
• Labor vizsgálat a AntiTPO szint ellenőrzésére
• Labor vizsgálat a TSH szint ellenőrzésére
• Dietetikai szolgáltatás a pajzsmirigy betegség esetén
• Holisztikus szemléletű endokrin gyógyítás
• Pajzsmirigy ultrahang
• Pajzsmirigy aspirációs citológia | mintavétel és szövettan

Melyek a pajzsmirigy betegség jelei?

Számos tünet utalhat problémára a pajzsmirigy működéssel kapcsolatba, de a leginkább jellemzőbbek az alábbiak:

1. fáradtság vagy álmatlanság
2. súly-változások
3. hangulati ingadozások, koncentrációs zavar
4. magas koleszterinszint
5. családi öröklött pajzsmirigy betegség
6. menstruációs és termékenységi problémák
7. bélpanaszok
8. haj és bőrproblémák
9. nyakfeszülés
10. gombócérzet a torokban
11. izom- és ízületi fájdalmak

A pajzsmirigy betegség jeleiről részletesebben itt olvashat.

Milyen betegségei lehetnek a pajzsmirigynek?

Számos különböző típusú pajzsmirigybetegség létezik. A pajzsmirigybetegségeket két típusra osztják: elsődleges és másodlagos betegségekre. Az elsődleges pajzsmirigybetegségeknél a betegség a pajzsmirigyben ered. A másodlagos pajzsmirigybetegségek esetében a betegség az agyalapi mirigyben ered. Például, ha a pajzsmirigyen van egy csomó, amely túlzott mennyiségű pajzsmirigy hormont bocsát ki, ezt elsődleges hyperthyreosisnak nevezik. Ha az agyalapi mirigyében lévő daganat túlzott mennyiségű pajzsmirigy-stimuláló hormont (TSH) bocsát ki, amely ezután a pajzsmirigyét túlzott pajzsmirigy hormontermelésre ösztönzi, ezt másodlagos hyperthyreosisnak nevezik.

A pajzsmirigyet érintő négy fő betegség a következő:

• Hypothyreosis (pajzsmirigy alulműködés)
• Hyperthyreosis (pajzsmirigy túlműködés)
• Struma (pajzsmirigy megnagyobbodás)
• Pajzsmirigy ciszták
• Pajzsmirigyrák.

Pajzsmirigy alulműködés 

 Fő tünetek:

• gyengeség, fáradékonyság,
• székrekedés,
• hízás,
• depresszió,
• ingerültség,
• hidegintolerancia,
• menstruációs zavarok.

Pajzsmirigy alulműködés további tünetei: száraz, hideg bőr, töredező haj, alacsony szívfrekvencia, tompult reflexek, ödéma.

Pajzsmirigy túlműködés 

Fő tünetek:

• szapora szívverés
• idegesség
• álmatlanság
• hasmenés
• jelentős étkezés melletti fogyás
• csökkent melegtűrés
• fokozott izzadás
• remegés
• menstruációs zavarok

Pajzsmirigy túlműködés további tünetei: meleg, nedves bőr, vékony haj.

Strúma

Strúmának nevezzük a pajzsmirigy megnagyobbodását. A pajzsmirigy megnagyobbodás - strúma leggyakoribb oka a jódhiány, de hátterében állhat M. Basedow, daganat, pajzsmirigy-gyulladás. A pajzsmirigy megnagyobbodás lehet diffúz vagy csomós. Utóbbi esetben egyszeres csomó igen gyakran daganatot jelent, míg a többszörös csomó inkább adenomát.

Pajzsmirigy ciszták

Egyedi pajzsmirigy ciszták vagy spontán, vagy valamilyen trauma miatt bevérzést követően alakulnak ki. Többszörös ciszták általában göbös pajzsmirigy betegségnél (strúma nodosa) alakul ki.

Pajzsmirigy daganat

A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pedig a göbök túlnyomó többsége ártalmatlan, kis részük csak az, amelyik szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak bizonyul. A göb képződés annál gyakoribb, minél idősebb valaki és a lakóhely jódellátottsága is befolyásolja a folyamatot.

A göbök megjelenése jelezhet pajzsmirigy túlműködést is.

Pajzsmirigy daganatok legtöbbször tünetmentesek. Tünetek lehetnek a nyak megnagyobbodása, esetleg a pajzsmirigy túlműködése miatti panaszok. A pajzsmirigy daganat kezelése műtét, valamint kiegészítő radiojód és gyógyszeres terápia.

A pajzsmirigy daganatok 5 éves túlélése fajtától függően 10-90% között változik.

További pajzsmirigy betegségekről itt olvashat.

Hogyan diagnosztizálhatók a pajzsmirigy betegségek?

Pajzsmirigy tünetek jelentkezésekor legáltalánosabb és legegyszerűbb diagnosztikus módszer a pajzsmirigy működésének megítélésére a vérvétel. A vérből könnyen megállapítható a vérben lévő hormonok mennyisége, erre különböző labor paramétereket alkalmaznak. Ezen felül létezik még számos vizsgálati módszer is a minél pontosabb diagnózis felállítást segítendő.

• laborparaméterek: TSH, T3, T4
• laborparaméterek: TRH
• laborparaméterek: pajzsmirigy ellenes antitest
• pajzsmirigy ultrahang vizsgálat
• pajzsmirigy szcintigráfia
• pajzsmirigy aspirációs citológia
• képalkotó eljárások: röntgen, CT, MR

Ezekről bővebben a ide kattintva olvashat.

Hogyan kezelhetők a pajzsmirigy betegségek?

Gyógyszeres kezelés

A pajzsmirigybetegségek kezelésének alapja legtöbb esetben a gyógyszeres terápia. Pajzsmirigy-alulműködésben hormonpótlás történik, leggyakrabban levotiroxin tartalmú készítménnyel, amely a hiányzó hormont pótolja, és helyreállítja a szervezet normál működését. A dózis egyénre szabott beállítást igényel, rendszeres laboratóriumi kontroll (TSH, szabad T4) mellett.

Pajzsmirigy-túlműködés esetén a kezelés célja a túlzott hormontermelés csökkentése. Ennek eszközei lehetnek a pajzsmirigy hormontermelését gátló gyógyszerek, bizonyos esetekben béta-blokkolók a tünetek enyhítésére, valamint szükség esetén definitív megoldások (radiojód vagy műtét).

Autoimmun eredetű betegségek, például Hashimoto-thyreoiditis vagy Graves-Basedow-kór esetén a kezelés mindig a klinikai állapothoz és a hormonális eltérésekhez igazodik.

Műtétek

Sebészi eljárás során a pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása. Pajzsmirigy daganat esetében szükséges a teljes pajzsmirigy eltávolítása, egyéb esetekben elégséges szokott lenni a részleges műtét.

Műtétet tehet szükségessé: 

• rosszindulatú pajzsmirigy daganat
• bizonytalan eredményű aspirációs citológiai vizsgálat 
• helyi szövődménnyel (pl. nyelőcső kompresszió) járó pajzsmirigy-megnagyobbodás 
• gyógyszeres kezelés eredménytelensége

A pajzsmirigy műtét viszonylag egyszerű, rutin műtétnek tekinthető. Amire vigyázni kell műtét során: mellékpajzsmirigyekre, a pajzsmirigy környezetében futó fontos idegekre és erekre.

A műtét komplikációi lehetnek: a hangszalagok működését szabályozó idegszál sérülése miatti hangszalagbénulás, a mellékpajzsmirigyek véletlen eltávolítása miatti kálcium anyagcserezavar, utánvérzés, pajzsmirigy alulműködés. Amennyiben a pajzsmirigy betegség túlműködéssel jár, úgy a műtétet megelőzően hasznos a túlműködést gyógyszeresen elnyomni, csökkentve annak veszélyét, hogy a műtét során a pajzsmirigyből túlzott mennyiségű hormon szabaduljon fel.

Pajzsmirigy göböket már nem csak feltáró műtéttel tudnak az orvosok eltávolítani, létezik egy rádiófrekvenciás eljárás is, melynek során ambuláns keretek között altatás nélkül, de még is fájdalom nélkül tudják kezelni és megszüntetni a pajzsmirigy göböket.

Az eljárásról bővebben itt olvashat.

Radiojód kezelés

Radioaktív jóddal történő kezelés. A kezelés lényege, hogy a jódot, így a radioaktívat is a szervezetben kizárólag a pajzsmirigy veszi fel. A felvett radioaktív jód a sugárzása révén szétroncsolja a környezetében lévő szövetet – jelesül a pajzsmirigy szövetet. A kezelést csak fekvőbeteg intézetben, speciális előkészítést követően lehet megejteni. Eredményes lehet túlműködés, M. Basedow esetén, illetve bizonyos pajzsmirigy daganatok utókezeléseként.

Diéta

A pajzsmirigy diéta elsődleges célja a pajzsmirigy feladatának - pajzsmirigy hormon termelésének - támogatása. A pajzsmirigybetegségek megelőzése és kezelése szempontjából fontos a pajzsmirigy hormontermelését támogató mikrotápanyagokban (pl. jód, szelén, vas, D-vitamin) és makrotápanyagokban gazdag, kiegyensúlyozott, változatos, ugyanakkor személyre szabott pajzsmirigyvédő étrend folytatása, ami segíti az egészséges testsúly fenntartását és támogatja az egészséges életmódot.

A pajzsmirigyvédő étrendről bővebben itt olvashat. 

Összegzés:

A pajzsmirigy egy belső elválasztású mirigy, amely hormonjai révén alapvetően szabályozza a szervezet anyagcseréjét és számos élettani folyamatot. A működés zavarai leggyakrabban alul- vagy túlműködés formájában jelentkeznek, amelyek hátterében többek között autoimmun betegségek vagy göbös elváltozások állhatnak. A tünetek sokszor nem specifikusak, ezért a pontos diagnózis laborvizsgálatokkal és orvosi kivizsgálással állítható fel. A kezelés a betegség típusától függően lehet gyógyszeres, radiojód terápia vagy műtéti beavatkozás. A megfelelő terápia mellett az életmód és a táplálkozás is fontos szerepet játszhat a szervezet egyensúlyának támogatásában.

Források:

-Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság. Pajzsmirigy betegségek diagnosztikája és kezelése. Orv Hetil. 2022;163(12):463–472.

-European Thyroid Association. 2021 ETA guideline on thyroid disorders. Eur Thyroid J. 2021

-American Thyroid Association. Guidelines for the treatment of hypothyroidism: prepared by the American Thyroid Association Task Force on Thyroid Hormone Replacement. Thyroid. 2014;24(12):1670–1751.

-European Thyroid Association. 2013 ETA guideline: Management of subclinical hypothyroidism. Eur Thyroid J. 2013;2(4):215–228.

-American Thyroid Association. (n.d.). Hyperthyroidism. American Thyroid Association.

-Mathew, P., Kaur, J., & Rawla, P. (2023). Hyperthyroidism.

-Mayo Clinic. (2022). Hyperthyroidism (overactive thyroid): Symptoms & causes.