Pajzsmirigyvédő étrend

Pajzsmirigyvédő étrend

Módosítva: 2023.09.01 13:46

A pajzsmirigyvédő étrend célja a pajzsmirigy feladatának támogatása, mint a pajzsmirigy hormon termelése, amely szerepet játszik a szervezet anyagcseréjének szabályozásában, a növekedésben, a szexuális működésben, az agyi működésben. Éppen ezért fontos a változatos és kiegyensúlyozott, a pajzsmirigy hormontermelését támogató mikro- és makrotápanyagokban gazdag, személyre szabott pajzsmirigyvédő étrend folytatása, ami segíti az egészséges testsúly fenntartását. Az Endokrinközpont dietetikusai személyre szabott táplálkozásterápia keretében segítenek a pácienseknek a pajzsmirigybetegség enyhítésének és az állapotuk javulása érdekében.

Pajzsmirigyvédő étrend és jódbevitel

Pajzsmirigyvédő étrend és szelénbevitel

Pajzsmirigyvédő étrend és vasbevitel

Pajzsmirigyvédő étrend és D-vitamin bevitel

Gluténmentes étrend pajzsmirigybetegség esetén

Egészséges testsúly pajzsmirigybetegség esetén

 

Kapcsolódó cikkünk

Ezekre figyeljen, ha át szeretne térni a vegetáriánus étkezésre

Manapság egyre több ember tér át a vegetáriánus vagy vegán étkezésre, azonban sokan különösebb átgondolás nélkül kezdenek bele, ami komoly hiányokhoz vezethet. Hogy pontosan mi mindenre kell ügyelni, ha valaki el szeretné hagyni az állati eredetű élelmiszereket, arról Vajdovich Dorottya, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.

Az alábbiakra érdemes figyelni, ha a pajzsmirigy egészséges működését szeretné támogatni:

Jódbevitel pajzsmirigyvédő étrend követése során
Pajzsmirigyvédő étrend, egészséges étkezés

A pajzsmirigysejteknek jódra van szükségük a pajzsmirigyhormon előállításához. Ha nincs elég jód a szervezetben, nem tud elegendő pajzsmirigyhormont előállítani és a pajzsmirigy működése zavart szenvedhet. Pajzsmirigy alulműködés esetén a pajzsmirigy hormontermelése szenved zavart, ezért a hormontermeléshez szükséges jódot külső forrásokból szükséges pótolni (kivéve autoimmun pajzsmirigybetegség, pl. Hashimoto). Fontos arra figyelmet fordítani, hogy a túl kevés vagy a túl sok jód is káros lehet a pajzsmirigyre. A szakmai irányelvek szerint a naponta ajánlott jódbevitel felnőttek esetében 150 μg, amely várandósság esetén megnövekszik (250 μg/ nap).

A javaslatok alapján fontos, hogy ilyen esetben tartalmazzon a pajzsmirigyvédő étrend magas jódtartalmú élelmiszereket, mint halat és tengergyümölcseit, baromfi húst, tojást, tejterméket (akinél nem indokolt, hogy kerülje), jódtartalmú ásványvizeket vagy jódozott sót! Ezzel együtt a nyers, goitrogén (jód hasznosulását gátló) élelmiszereket, pl. brokkoli, káposzta, kelbimbó, szója nagy mennyiségben történő fogyasztásának kerülése is lényeges!

Szelénbevitel a pajzsmirigyvédő étrend részeként

A szelén különböző élelmiszerekben természetesen megtalálható ásványi anyag (mikrotápanyag), amely nélkülözhetetlen nyomelem a szervezet számára, ugyanis fontos a pajzsmirigyhormonok előállításához és a normális pajzsmirigyműködéshez, valamint antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással rendelkezik. A pajzsmirigy a legmagasabb szelén-tartalommal rendelkező szerv szövet grammonként.  A szervezetnek kis mennyiségben van rá szüksége, ami 55-75 μg-ot jelent naponta felnőttek esetében. Pajzsmirigybetegségnél, különösen autoimmun pajzsmirigy problémáknál (pl. Hashimoto) fontos, hogy a szelénellátottság megfelelő legyen. Hazánk szelén-hiányos régió, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani az étkezéseink szelén tartalmára. A szelénbevitelre jellemző, hogy mind a túl kevés, mind a túl sok szelén káros lehet a pajzsmirigyre nézve, ezért fontos a szelén élelmiszerekkel történő bevitele és csak szükség esetén alkalmazzunk étrend-kiegészítőket.

A megfelelő szelénbevitel érdekében fontos, hogy a pajzsmirigyvédő étrend tartalmazzon szeléntartalmú élelmiszereket, mint brazil diót, zabpelyhet, csirkemellet, csiperkegombát, tonhalat, tojást, barna rizst, stb. Kiemelkedően magas szeléntartalommal rendelkezik pl. a brazil dió 1920 μg/ 100 g), amiből napi 2-3 szem elfogyasztása fedezi a napi szelénszükségletet.

Vasbevitel fontossága a pajzsmirigyvédő étrend folytatásakor

A szervezet nem megfelelő vasellátottsága rontja a jód hasznosulását. A pajzsmirigybetegségek, különösen a pajzsmirigy alulműködés összefüggésben áll a vashiányos vérszegénységgel. Vashiányos vérszegénység esetén kiemelt jelentőségű a jól hasznosuló vas pótlása a pajzsmirigyvéfő étrend folytatása során. Autoimmun pajzsmirigybetegségeknél a vérképben a tartósan alacsony vasszint utalhat cöliakia (autoimmun gluténérzékenység) jelenlétére, ezért lényeges szempont ennek kivizsgálása. A naponta szükséges vasszükséglet felnőtt férfiak esetében 8 mg, nők esetében 18 mg.

A vas jobban hasznosul állati eredetű élelmiszerekből, mint pl. a vörös húsok, belsőségek, de a növényi eredetű élelmiszerek, mint a hüvelyesek (pl. lencse), a spenót vagy a cékla is vasban gazdagok. Fontos megemlíteni, hogy a vas megfelelő felszívódásához és hasznosulásához elengedhetetlen a C-vitaminban gazdag élelmiszerek (pl. citrusfélék, paprika) jelenléte az étrendben. Vashiányos vérszegénység esetén azonban szóba kerülhet a vastartalmú étrend-kiegészítők alkalmazása.

D-vitamin bevitel a pajzsmirigyvédő étrend folytatásakor

A D3-vitamin olyan zsírban oldódó vitamin, ami a napfény UVB sugárzásának hatására keletkezik a bőrben. Ha nem termelődik megfelelő mennyiségű D-vitamin, fokozódik az autoimmun pajzsmirigybetegségek (pl. Hashimoto) kialakulásának kockázata, és a vérben az alacsony D-vitaminszint összefüggést mutat a pajzsmirigydaganatok kialakulásának kockázatával. Éppen ezért a pajzsmirigyvédő étrend figyelmet fordít a D-vitamin hiány megelőzésére.

A D-vitamint élelmiszerekből (pl. halmájolaj, tojássárgája, tejszín) csak minimális mennyiségben tudjuk bevinni, ezért fontos a napfény hiányos időszakban (októbertől márciusig) a D-vitamin étrend-kiegészítő formájában történő pótlása (pl. cseppes formátum). A naponta szükséges D-vitamin beviteli mennyisége minimum 2000 NE felnőttek esetében. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) ajánlása szerint a márciustól októberig tartó időszakban naponta 20 perc napon töltött idő javasolt a végtagokat és az arcot szabadon hagyva. A naptej használata a D-vitamin termelődését korlátozza.

Gluténmentes étrend pajzsmirigybetegség esetén

Krónikus autoimmun pajzsmirigybetegség (pl. Hashimoto) esetén a cöliakia (autoimmun gluténérzékenység) hozzávetőlegesen 2 - 7,8%-ban fordul elő, ezért ilyen esetben elengedhetetlen a gluténmentes étrend tartása, a gluténtartalmú gabonafélék (pl. búza, rozs, árpa) és azok félkész- és késztermékeinek kizárásával, figyelembe véve az élelmiszercímkét, ahol a glutén kötelezően jelölendő allergénként van feltüntetve. Egyes tanulmányok azt találták, hogy sok esetben akkor is érdemes autoimmun pajzsmirigy problémával élőknek gluténmentes vagy gluténszegény étrendet követni, akiknél nem diagnosztizáltak cöliákiát. Olyan esetben lehet szerepe a gluténmentes étrendnek, ha a gluténtartalmú élelmiszerek elfogyasztását követően hasi puffadás, fejfájás, ízületi fájdalom jelenik meg.

A gluténmentes étrend folytatása során fontos a gluténtartalmú gabonafélék kizárása és a glutént nem tartalmazó gabonafélék (pl. rizs, barnarizs, köles, kukorica, cirok) és álgabonák (pl. hajdna, quinoa, amaránt) jelenléte az étrendben. Gluténmentes étrend folytatása során fontos figyelmet fordítani a rostbevitelre, így lényeges a zöldség- és gyümölcsbevitel növelése, valamint olyan gluténmentes termékek választása, amelyek összetevőjének listájában valamilyen rostra utaló összetevő (pl. útifűmaghéj, bambuszrost, almarost, stb.) fordul elő. Gluténmentes pékáruk választásakor a rosttartalom min. 6 g/100 g legyen!

Gluténtartalmú gabonafélék és köretek Gluténmentes gabonafélék és álgabonák és köretek
búza, teljes kiőrlésű búza, tönkölybúza, durumbúza, ősbúza, alakor, bulgur, kuszkusz, árpa, árpamaláta, rozs, kamut rizs, barnarizs, basmati rizs, vörös rizs, vadrizs, köles, cirok,  hajdina, quinoa, amaránt

A gluténmentes étrendről bővebben itt olvashat.

Egészséges testsúly elérése pajzsmirigybetegség esetén

Pajzsmirigybetegségeknél az egészséges testsúly elérése mindig egy fontos szempont. Míg pajzsmirigy túlműködés esetében a cél a testsúly növelése, testsúlycsökkenés megakadályozása, addig pajzsmirigy alulműködésnél, a testsúly csökkentése, ugyanis az alapanyagcsere csökkenése miatt gyakori probléma a nem kívánt súlygyarapodás. Mindkét esetben fontos az egészségtudatos, változatos, személyre szabott és megfelelő energiatartalmú pajzsmirigyvédő étrend folytatása, aminek összeállításában dietetikus szakember tud segítséget nyújtani.

Teljes értékű gabonafélék és egyéb lassan felszívódó szénhidrátforrások bevitele

A lassan felszívódó, magas rosttartalmú szénhidrátforrások, mint a teljes értékű gabonafélék (pl. barna rizs, köles, hajdina, quinoa), a hüvelyesek és a zöldségek bevitele fontos részét képezik a pajzsmirigyvédő étrendnek, ugyanis ezek biztosítják a tápanyagok (pl. szénhidrát) egyenletesebb felszívódását, így a vércukorszint- és az inzulinszint egyenletesebbé tételét. Emiatt a pajzsmirigybetegségek esetén gyakran előforduló inzulinrezisztencia kezelésében is lényeges szempont ezeknek az élelmiszereknek az előtérbe helyezése.

Nagy mennyiségű zöldség- és gyümölcsbevitel a pajzsmirigyvédő étrend folytatásakor

A pajzsmirigyvédő étrend folytatásakor nem szabad elfeledkezni a nagy mennyiségű zöldség- és gyümölcsbevitelről sem. A rendszeres, nagy mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás szükséges a napi rost-, folyadék, vitamin- és ásványi anyag szükséglet fedezése céljából. Fontos ezért naponta legalább 400-500 g zöldséget-gyümölcsöt elfogyasztása figyelembe véve a goitrogén (jód hasznosulását gátló) zöldségeket (pl. káposztafélék), amelyek rendszeres, nagy mennyiségben, nyersen történő elfogyasztása pajzsmirigy alulműködés esetén súlyosbíthatja az állapotot.

Növényi olajok bevitele a pajzsmirigyvédő étrend részeként

A pajzsmirigyvédő étrendben fontos a telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok, pl. olívaolaj, lenmagolaj, tökmagolaj, repceolaj és az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri halak (pl. lazac, makréla, hering) bevitele az állati eredetű zsiradékokkal szemben, ugyanis a növényi olajok szerepet játszanak a vérzsírértékek (pl. magas koleszterinszint) csökkentésében, ami gyakran problémát jelenthet pajzsmirigy alulműködés esetén. Ennek értelmében fontos a zsíros, állati eredetű élelmiszerek (pl. zsíros húsok, sajtos, bő zsírban sült ételek, stb.) csökkentése az étrendedben. A zsírok bevitele amiatt is fontos, hogy a szénhidrát felszívódás egyenletes legyen. Ezzel együtt fontos a mértékletes zsírbevitel, ugyanis a zsírok és olajok energiatartalma magas.

Fehérjebevitel a pajzsmirigyvédő étrend folytatásánál

A fehérjeforrások rendszeres bevitele nem csak az izomzat fenntartása és regenerációja miatt fontos, hanem az alapanyagcsere gyorsítása, valamint a szénhidrátok felszívódásának lassítása miatt is. A pajzsmirigyvédő étrend részeként szóba jöhet a zsírszegény húsfélék (pl. csirkemell, pulykamell), a tojás, a tej és tejtermékek (akiknél nem ajánlott a fogyasztásuk kerülése), valamint a növényi eredetű fehérjeforrások (pl. hüvelyesek, teljes értékű gabonafélék, olajos magvak) fogyasztása. A növényi eredetű fehérjeforrások esetében kerülendők a szójatartalmú élelmiszerek, ugyanis a szója gátolhatja a jód hasznosulását.

Folyadékbevitel fontossága a pajzsmirigyvédő étrendben

A pajzsmirigyvédő étrend naponta legalább 2-2,5 liter folyadékbevitelt javasol tiszta víz (pajzsmirigy alulműködés esetén jóddal dúsított víz), gyümölcstea, esetleg citromos víz formájában. A folyadékbevitel szempontjából kerülendők a cukrozott üdítőitalok fogyasztása! Emellett az alkoholbevitel, különösen a magas cukortartalmú koktélok, valamint a rövid italok csökkentése kiemelt jelentőségű. A megfelelő folyadékbevitel és az alkoholbevitel kerülése az anyagcsere működésének támogatása szempontjából elengedhetetlen.

Téma szakértői

Varga Dóra

Varga Dóra

vezető dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc
Vajdovich Dorottya

Vajdovich Dorottya

dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc
Szkladányi - Szabó Lucia

Szkladányi - Szabó Lucia

holisztikus dietetikus

Hírek

Az elhízással küzdő férfiakat gyakrabban érinti az inzulinrezisztencia

Az elhízással küzdő férfiakat gyakrabban érinti az inzulinrezisztencia

A legújabb kutatások szerint a zsírszövetek inzulinra adott válaszreakcióinak különbsége lehet az oka annak, hogy az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség gyakoribb az elhízással élő férfiaknál a nőkhöz képest. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, diabetológus elmagyarázta az eredményeket és a komplex kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.

További részletek
Betegbiztonságot veszélyeztető visszaélés dr. Egyed-Fekete Ágnes endokrinológus és Drégely Anikó dietetikus nevével

Betegbiztonságot veszélyeztető visszaélés dr. Egyed-Fekete Ágnes endokrinológus és Drégely Anikó dietetikus nevével

Az elmúlt hetekben terjedt el a világhálón egy hirdetés dr. Egyed-Fekete Ágnes és Drégely Anikó nevével, amelyben egy fogyókúrás termék vásárlására buzdítják az olvasókat – megtévesztő módon még egy ismert weboldal megjelenését is imitálva. Személyüket és szakmai ismertségüket felhasználva, őket a cikkben szakértőként jelölve próbálja meggyőzni a potenciális vásárlókat a termék hitelességéről.

További részletek
A pajzsmirigy túlműködés gyakran félreértett tünetei

A pajzsmirigy túlműködés gyakran félreértett tünetei

Ha a pajzsmirigy valamilyen ok miatt a kelleténél több hormont termel, túlműködésről beszélünk. Sokan csak a fogyás és a szapora pulzus kapcsán gondolnak erre a lehetőségre, holott a hipertireózis sokszor kevésbé egyértelmű tüneteket is okoz. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, diabetológus ezekre a tünetekre, és a kivizsgálás jelentőségére hívta fel a figyelmet.

További részletek

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK