Hormonális elhízás

Mit jelent a hormonális elhízás?
Milyen hormonok játszanak szerepet a hormonális elhízás létrejöttében?
Mik a hormonális elhízás tünetei?
Mikor jöhet létre hormonális elhízás?
Előfordulhat, hogy a hormonális elhízás valamilyen betegség tünete?
Hogyan vizsgálható ki a hormonális elhízás?
Hogyan kezelhető a hormonális elhízás?

Kapcsolódó szolgáltatásaink az Endokrin Központban

• Szakorvosi kivizsgálás
• hormonális kivizsgálás
• elhízás kezelése
• dietetikai tanácsadás

Mit jelent a hormonális elhízás?

A hormonális elhízás olyan állapotot jelent, amikor a súlygyarapodás vagy az elhízás hátterében hormonális egyensúlyzavar azonosítható. Ez azt jelenti, hogy a szervezet bizonyos hormonjai – például az inzulin, a pajzsmirigyhormonok, a kortizol, az ösztrogén vagy a tesztoszteron – mennyiségében vagy működésében lépnek be változások, ami megzavarja az anyagcsere-folyamatokat és súlygyarapodást okoz. Ilyen esetekben az elhízás nem pusztán a táplálkozási vagy életmódbeli tényezőkből adódik, hanem a hormonok szabályozásában bekövetkező zavarokból is fakad. Éppen ezért gyakori hormonális elhízás esetén, hogy minden diétás és életmódbeli ajánlás segítségével sem sikerül a kívánt fogyás. A hormonális elhízás esetén a fő feladat megtalálni a hormonális egyensúlyhiány okát és helyreállítani az alapbetegséget. Ezek után táplálkozási és életmódbeli tényezőkkel elérhetővé válik a fogyás és az ideális testsúly.

A hormonális elhízás mindkét nemet érinti, de a zsír eloszlása eltérő a nők és a férfiak között. A férfiak általában hasi jellegű elhízást tapasztalnak, és alma alakú testalkat jön létre. Ez azt jelenti, hogy vastagabb a derekuk és a testsúly jelentős részét a has körül hordozzák. Számos tanulmány kimutatta, hogy a has körüli felesleges testzsír növeli az inzulinrezisztencia kockázatát, ami pedig a metabolikus szindróma kialakulásához vezethet. Ezzel szembe állítható a körte alakú testalkat, ami keskenyebb derékkal és a testsúly jelentős részének a csípő és a combok körüli megoszlásával jellemezhető. A körte alakú testalkat egészségesebbnek mondható, és nem növeli a cukorbetegség, a szívbetegség és a metabolikus szindróma egyéb szövődményeinek kockázatát. A nők körében gyakoribb a körte alakú elhízás, azonban a posztmenopauzális nők a férfiakhoz hasonlóan a has tájékán híznak.

Milyen hormonok játszanak szerepet a hormonális elhízás létrejöttében?

A hormonális elhízás hátterében számtalan hormon egyensúlyának felborulása állhat. A hormonális elhízás létrejöttéhez az olyan hormonszintek megváltozása vezethet, amik az étvágyat, a teltségérzetet, az anyagcserét és a testzsír eloszlását szabályozzák. Ezek a következő hormonok:

• Ösztrogén: Az ösztrogén a nők reproduktív ciklusát szabályozó hormon, de emellett más testrendszerekre is hatással van. A túl kevés vagy túl sok ösztrogén nem jelent közvetlen ok-okozati összefüggést a súlygyarapodással, de az ösztrogén kiegyensúlyozatlansága károsíthatja a szervezet anyagcseréjét, megváltoztathatja a testzsír eloszlását és gyulladást okozhat.
• Inzulin: Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon. Feladata, hogy segítse a sejteket a vérből származó glükóz felvételében, akiknek ez a fő energia forrásuk. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél általában inzulinrezisztencia alakul ki, vagyis nem tudják megfelelően hasznosítani a termelt inzulint, ami miatt a vércukorszint megemelkedik. Ha feleslegben van jelen vércukor, azt a szervezet zsír formájában tárolja, ami testsúlygyarapodáshoz vezethet.
• Leptin: A leptin a zsírsejtek által elválasztott hormon, ami elsősorban az agyban fejti ki hatását, a hipotalamuszra és az agytörzsre hat. A leptin segít az étvágy és a jóllakottság, vagyis a teltségérzet szabályozásában. Feladata, hogy figyelmeztesse az agyat, amikor a májban és a testzsírban lévő energiaraktárak csökkennek. Bár a leptin szintje a testzsír mennyiségével együtt nő, vannak bizonyítékok arra, hogy egyes elhízott emberek rezisztensek lehetnek a leptinnel szemben. Ez pedig befolyásolhatja a táplálékfelvételt, az energiafelhasználást és a testsúlyt.
• Kortizol: A kortizol a mellékvesék által termelt stresszhormon, ami segít emellett szabályozni a vércukorszintet, az anyagcserét, az alvási ciklusokat és a gyulladást. Ha a kortizol szintje tartósan magas marad valamilyen egészségügyi probléma vagy krónikus stressz miatt, a test úgy érzékeli, hogy veszély fenyeget és növelni próbálja a vércukorszintet. Ez megnyilvánulhat például az étvágy növekedésében vagy a szénhidrátok vagy cukor utáni sóvárgásban.
• Ghrelin: A gyakran „éhséghormonnak” nevezett ghrelin a gyomor-bélrendszerben termelődik. A ghrelin szintje jellemzően evés előtt és koplalási időszakokban emelkedik, amikor elősegíti az éhségérzetet, míg étkezés után csökken a szintje. Az elhízott emberek ghrelinszintje általában alacsonyabb, mint a soványaké, de érzékenyebbek lehetnek rá, ami túlfogyasztáshoz vezethet.

Mik a hormonális elhízás tünetei?

A hormonális elhízás változatos tüneteket okozhat attól függően, hogy melyik hormonról van szó, és hogy az adott hormon feleslegben vagy hiányban van-e. A következő tünetek jelentkeznek gyakran a hormonális elhízás mellett:

• Állandó fáradtság
• Szabálytalan menstruációs ciklus
• Nem csillapítható szomjúság
• Gyakori vizelési inger
• Székrekedés
• Szabálytalan szívverés
• Pattanások
• Gyakori izzadás és/vagy remegés
• Álmatlanság
• „Agyköd”
• Depresszió

  Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

  • Sehogy sem tudsz lefogyni? Ez lehet az oka
  • Tünetek, melyekről nem is gondolná, hogy pajzsmirigyzavar okozza
  • Ezért okoz hízást az inzulinrezisztencia
  • Mellrákot okozhat a magas inzulinszint
  • IR diéta koronavírus idején

  ---

Mikor jöhet létre hormonális elhízás?

A hormonális elhízás gyakoribb, mint gondolnánk. Az életkor előrehaladtával változnak testünkben a hormonszintek és ezek hatására súlygyarapodás is bekövetkezhet. A legegyszerűbb példa erre a menopauza, ami során sokan tapasztalják a hormonális elhízás tüneteit. Menopauza alatt csökken az ösztrogéntermelés, ez pedig olyan változásokat indíthat el, amelyek súlygyarapodáshoz vezetnek. Ennek ellenére nem szabad félvállról venni a hormonális elhízás tüneteit, hanem érdemes kivizsgáltatni. Amennyiben igazolódik valamilyen betegség a hormonális elhízás hátterében, az alapbetegség kezelésével meg állíthatjuk, sőt meg is fordíthatjuk a hízás folyamatát.

Előfordulhat, hogy a hormonális elhízás valamilyen betegség tünete?

Ahogy már említettük korábban a hormonális elhízás gyakran valamilyen hormonrendszert érintő, endokrin betegség tünete. Ilyen esetekben a hormonháztartás rendezését követően a testsúlyt is könnyebb lehet rendezni. A következő betegségek állhatnak a hormonális elhízás hátterében:

• Endometriózis: Endometriózis esetén a méhszövet a méhen kívül is megjelenik: foltok alakulhatnak ki a petefészekben, a petevezetékeken, a kismedencei területén, a húgyhólyagban vagy a belekben. A méhen kívüli szövetek ugyanúgy követik a menstruációs ciklust, és megduzzadnak, majd véreznek a menstruáció alatt. Az endometriózis erősen ösztrogénfüggő, a többlet ösztrogén pedig hasi puffadáshoz, fokozott étvágyhoz és folyadék visszatartáshoz vezethet.
• Fogamzásgátlók szedése: A kombinált fogamzásgátlók ösztrogént és progeszteront tartalmaznak, amik a fent leírt módon szintén súlygyarapodáshoz vezethetnek. Sokan tapasztalják a hormonális elhízás tüneteit fogamzásgátlók szedése mellett.  
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS): PCOS esetén a policisztás petefészkek mellett a női szervezet a normálisnál nagyobb mennyiségű férfi hormont termel, valamint inzulinrezisztencia is gyakran fellép. A hormonális elhízás hátterében PCOS esetén valószínűleg az inzulinrezisztencia tehető felelőssé.
• Pajzsmirigy alulműködés: A pajzsmirigy hormonok szabályozzák szervezetünk alapanyagcseréjét, ha tehát hiány lép fel ezekből a hormonokból, az az anyagcsere lassulását és hízást okozhat. A kutatások alapján valószínű, hogy a hormonális elhízás hátterében ilyen esetben a szervezet fokozott vízvisszatartása játszik szerepet.
• Álmatlanság: A hosszú távú álmatlanság, alvászavarok és rossz minőségű alvás súlygyarapodáshoz vezethet. Tartós alváshiány esetén inzulinrezisztencia léphet fel, alacsonyabbá válhat a leptin szint, míg a ghrelin és a gyulladásos markerek szintje magasabbá válhat.

  Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:

  Üdítőzik? A hozzáadott cukor jelentős hatással van a májra - Hepatológiai Központ
  Metabolikus szindróma - Cukorbeteg Központ
  Az elhízás vagy a pajzsmirigybetegség volt előbb? - Endokrin Központ
  Alma-típusú elhízásnál más veszély is fenyeget - Kardio Központ

Hogyan vizsgálható ki a hormonális elhízás?

A hormonális elhízás diagnosztizálása általában egy hosszabb folyamatot jelent, míg sikerül pontosan meghatározni a hormonális elhízás okát. Ebben sokat segíthet a kórelőzmény alapos felvétele, a páciens életmódjának megismerése és a fizikális vizsgálat. A hormonális problémák gyakran összefüggenek a stresszel, alváshiánnyal és életmódbeli tényezőkkel, így érdemes ezekre is részletesen kitérni. A hormonális egyensúly felmérésében a laboratóriumi vizsgálatok a legfontosabb eszközök. Érdemes vizsgálni a pajzsmirigyhormonok, kortizol, inzulin, vércukor, nemi hormononok és a leptin szintjét, kiegészítésképpen pedig a D-vitamin szintet. Ezek a vizsgálatok rámutatnak arra, hogy hol és milyen mértékben borult fel a hormonális egyensúly. Ha felmerül a gyanú, hogy a hormontermelő szervek (például a mellékvese vagy a pajzsmirigy) elváltozása okozza a problémát, ultrahang vagy MRI vizsgálatot is végezhetnek. Kiegészítő vizsgálatként sor kerülhet az alvási apnoé vizsgálatára vagy nőgyógyászati vizsgálatra.

Hogyan kezelhető a hormonális elhízás?

A hormonális elhízás kezelése a testsúlyt befolyásoló hormonális egyensúlyhiány megtalálásával kezdődik. Ha sikerül ezt, mint alapbetegséget kezelni, utána sokkal sikeresebbé válhatnak a testsúly csökkentésére tett kísérletek. Az alapbetegségtől függően különböző hormonális, gyógyszeres készítményeket javasolhat az orvos, például inzulint, levothyroxint vagy fogamzásgátlókat. Az optimális testsúly eléréséhez emellett arra is szükség van, hogy egészséges életmódot alakítson ki a páciens, ami a következőket foglalhatja magában:

• Az étrend megváltoztatása a kalóriák csökkentése érdekében
• Naponta végzett testmozgás
• Megfelelő mennyiségű és minőségű éjszakai alvás

  Téma szakértői

  

  Dr. Skurdenka Beatrix

  endokrinológus, belgyógyász

  

  Prof. Dr. Góth Miklós PhD

  endokrinológus, az MTA doktora

  

  Varga Dóra

  vezető dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc

  ---