Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizol hiány tünetei.
Szervezetünkben a mellékvese termeli az anti-stressz hormonként is ismert kortizolt. Tartós leterheltség, a folytonos stressz hatására a mellékvese kimerülhet, és megjelennek a kortizol hiány tünetei.
Stresszes szituációkban, például egy veszélyes közlekedési helyzetben gyors reakcióra van szükségünk, hogy a súlyos következményeket megelőzzük, testi épségünket megóvjuk. Ebben két, a mellékvese által termelt hormon van segítségünkre. A mellékvese páros szerv, melynek velőállománya az adrenalint, külső része, a kéreg többek közt a kortizol nevű hormont is termeli – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, az Endokrinközpont orvosa. A stresszhelyzetek kezelése e két hormon összehangolt működésének köszönhető: az adrenalin megemeli a pulzust, így a szív gyorsabban dobog, több vér jut az izmokhoz, nagyobb erő kifejtésére leszünk képesek. Az ehhez szükséges energiát a kortizol biztosítja: növeli a cukrok szintjét a vérben, fokozza az agy glükózfelhasználását, és növeli a szövetek helyreállításához szükséges anyagok mennyiségét.
Ha a stressz az életünk, mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A tartós magánéleti konfliktusok, vagy munkahelyi stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stressz hormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizol szint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a beteg szervezete így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.
A kortizol szint csökkenésének első jele a fáradtság. Az érintettek reggel is nehezen ébrednek, napközben is nyomottabbak, lehangoltabbak lehetnek. Romlik a stressztűrő képességük, szorongás, ingerlékenység, alvászavarok jelentkezhetnek. Nők esetében a kortizol hiány a teherbeesés elmaradásához is vezethet. A megtermékenyített petesejt beágyazódását, megmaradását a progeszteron hormon biztosítja. Kortizol hiány esetén azonban a szervezet minden energiát – a progeszteron termelés rovására is - a hiányzó hormon előállítására fordít, így nem ritka, hogy a betegség diagnózisára a gyermekáldás elmaradásának vizsgálata során derül fény.
A felsorolt panaszok esetén érdemes laborvizsgálatot végeztetni. Fontos hangsúlyozni, hogy a laborérték önmagában kevés a diagnózishoz, azt mindig a beteg panaszaival, tüneteivel összhangban kell értelmezni. A kortizol értéke napszakonként is eltérő, hajnalban-kora reggel a legmagasabb, éjfél körül a legalacsonyabb. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a tüneteket az alacsony kortizol szint okozta, a hiányzó hormon adásával van lehetőség kezelésre.
A mellékvese kéreg kimerülésével összefüggő betegség az Addison-kór. A viszonylag ritka- 1 millió emberből 5-nél jelentkező – elváltozás elsősorban fiatal, vagy középkorban jelentkezik. Az esetek többségében autoimmun eredetű folyamat tünetei hosszú lappangási idő alatt alakul ki: apátia, gyengeség, hiperpigmentáció – a bőr sötét elszíneződése - a tenyereken és a hajlatokban, alacsony vérnyomás, izomgyengeség jelezheti. A hormon meghatározás során reggel mért alacsony kortizol szint és jelentősen emelkedett ACTH – a mellékvesekéreg hormontermelését szabályozó hormon - észlelhető. A betegség kezelése a hiányzó hormonok pótlásával lehetséges.
Szinte mindenki számára ismerős, hogy egy bőséges lakmározás után álmosság, fáradtság lesz rajta úrrá, és fellép az ún. “kajakóma”. Ez egyszer-egyszer előfordulhat, ám ha gyakran jelentkezik, akkor dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, érdemes utánajárni, mi is okozza a problémát, ugyanis nagyon gyakran IR (inzulinrezisztencia) áll a hátterében.
A mellékvese egy igen fontos endokrin szervünk, melynek zavarai több problémát is okozhatnak. Az egyik ilyen az ún. Addison-kór, mely alacsony vérnyomást, depressziót és fokozott pigmentációt eredményezhet. Hogy miket érdemes tudni a betegségről, azt dr. Polyák Annamáriától, az Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.
A pajzsmirigybetegségek legnagyobb része gyógyszeresen eredményesen kezelhető, ám vannak olyan esetek, amikor javulást csakis a műtéti beavatkozástól lehet várni. Dr. Békési Gábort, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját arról kérdeztük, vajon mikor indokolt a műtét, és mire lehet utána számítani?