Pajzsmirigy alulműködés étrend

A hypothyreosis (pajzsmirigy-alulműködés) olyan állapot, amely akkor alakul ki, amikor a pajzsmirigy nem termel elegendő mennyiségű pajzsmirigyhormont. Ennek következtében lelassul az anyagcsere, ami többek között akaratlan súlygyarapodáshoz és tartós fáradtsághoz, kimerültségérzethez vezethet.

Pajzsmirgiy alulműködés étrend
Javasolt élelmiszerek pajzsmirigy alulműködésben
Kerülendő élelmiszerek pajzsmirigy alulműködésben
Glutén és pajzsmirigy alulműködés
A jód szerepe pajzsmirigy alulműködésben
Mikrotápanyagok szerepe

Van speciális pajzsmirigy alulműködés étrend?

A pajzsmirigy-alulműködés gyakran nem önmagában jelentkezik, hanem más kórképekkel együtt is társulhat. Gyakrabban előfordulnak mellette szív- és érrendszeri betegségek, valamint a laboreredményekben emelkedett vérzsírértékek is megfigyelhetők, amelyek hosszú távon hozzájárulhatnak az érelmeszesedés kialakulásához. Az anyagcsere lassulása miatt fokozódhat az inzulinrezisztencia és a testsúlynövekedés kockázata is, amelyek később a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét is növelhetik. Pszichés társbetegségként depresszió is gyakrabban társulhat az állapothoz. 

A pajzsmirigy-alulműködéshez tehát nem létezik egyetlen, önállóan „speciális diéta”, amely önmagában képes lenne a betegséget rendezni vagy a hormonpótló kezelést kiváltani. Minden esetben a személyes paraméterekre, egyéni célokra épül, a társbetegségek figyelembevételével.

Mik a javasolt élelmiszerek pajzsmirigy alulműködés diétában?

A hangsúly a megfelelő minőségű energia- és tápanyagbevitel biztosításán, valamint a társuló metabolikus eltérések (pl. vérzsírok, inzulinérzékenység, testsúlyváltozás) kedvező befolyásolásán van.

Szénhidrátok tekintetében bár a pajzsmirigybetegség nem klasszikus szénhidrátanyagcsere-zavar, a hormonális egyensúlytalanság közvetetten hatással lehet a vércukor- és inzulinválaszra. Ezért előnyben részesítendők a lassabban felszívódó, komplex szénhidrátok, melyek magasabb rosttartalmuk révén segítik a vércukorszint stabilizálását és támogatják a bélflóra egyensúlyát, és növelik a teltségérzetet, fontos szerepet betöltve ezzel a testsúlycsökkentésben

Javasolt élelmiszerek:

• teljes értékű gabonák (pl. zab, barna rizs, teljes kiőrlésű gabonák, bulgur, hajdina)
• hüvelyesek (csicseriborsó, bab, borsó..)
• zöldségek: itt is fontos kiemelni, a naponta legalább 3 adag (=300 g) fogyasztását
• gyümölcsök: az Okostányér ajánlásának megfelelően, naponta 2 adag (=200g) fogyasztása

A zsírbevitel minősége kiemelten fontos, mivel befolyásolja a gyulladásos és hormonális folyamatokat, a lipidprofilt és a zsírban oldódó vitaminok felszívódását. A zsírok minősége szintén lényeges: előnyben részesítendők az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak, például az olívaolaj, a diófélék és a tengeri halak, amelyek omega-3 zsírsavtartalmuk révén gyulladáscsökkentő hatásúak lehetnek és támogathatják a szív-érrendszeri egészséget.

Előnyös források:

• olívaolaj, repceolaj
• olajos magvak (dió, lenmag)
• zsíros tengeri halak (pl. lazac, szardínia)

A jó minőségű és mennyiségű fehérjebevitel szintén kulcsfontosságú mert segíti a teltségérzet fenntartását és az izomtömeg megőrzését, mivel pajzsmirigy alulműködésben gyakran lassul az anyagcsere. Megfelelő fehérjebevitel nélkül romolhat a hormonális egyensúly és a testösszetétel.

Jó források:

• Zsírszegény állati eredetű fehérjék (húsok, halak, tojás, tejtermékek)
• Növényi fehérjeforrások (hüvelyesek, gabonák, olajos magvak)

A pajzsmirigybetegségek gyakran járnak testsúlyváltozással, ezért fontos cél az optimális testösszetétel (zsír–izom arány) helyreállítása és fenntartása. Ez egy egyénre szabott, kiegyensúlyozott étrenddel és életmóddal érhető el.

A megfelelő hidratáció szintén alapvető fontosságú. Elsődleges folyadékforrás a víz (csapvíz, ásványvíz, tisztított víz), valamint a cukrozatlan teák. A cukrozott üdítők és az alkohol fogyasztása kerülendő, mivel kedvezőtlenül befolyásolják az anyagcserét és a testsúlyszabályozást.

Összességében a javasolt étrend egy mediterrán jellegű, teljes értékű, rostban gazdag, jó minőségű fehérjéket és zsírokat tartalmazó, mikro- és makrotápanyagokban kiegyensúlyozott étrend.

Online Bejelentkezés

Kuffa Bianka

+36 30 294 9327

Ostrom utcai rendelő - Életmód Orvosi Központ - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. II. em. 6-os rendelő

Vannak-e kerülendő élelmiszerek a pajzsmirigy alulműködés étrendben?

A keresztesvirágú zöldségek (karfiol, brokkoli, káposzta, kelkáposzta, karalábé, retek vagy rukkola..) úgynevezett goitrogén vegyületeket (glükozinolátokat) tartalmaznak, amelyek nyers formában nagyobb mennyiségben befolyásolhatják a jód pajzsmirigybe történő felvételét. Fontos azonban tudni, hogy hőkezelés (főzés, párolás) hatására ezek az anyagok jelentős mértékben lebomlanak, így a zöldségek mérsékelt, hőkezelt formában történő fogyasztása biztonságosnak tekinthető, és kifejezetten előnyös is.

A szója és szójatermékek szintén gyakran kerülnek a fókuszba. Egyrészt enyhe goitrogén hatással rendelkeznek, másrészt az izoflavonok befolyásolhatják a pajzsmirigyhormonok hasznosulását, illetve gátolhatják a pajzsmirigy-peroxidáz (TPO) enzimet, amely a hormontermelésben játszik szerepet. Ugyanakkor a jelenlegi szakmai álláspont alapján a szója mérsékelt fogyasztása nem indokolja a teljes kerülést. Irányadóként napi körülbelül 25 g szójafehérje (ami nagyjából 300 g tofunak vagy 800 ml szójaitalnak felel meg) biztonságos mennyiségnek tekinthető.

A túlzott jódbevitel, különösen autoimmun pajzsmirigybetegségekben, kedvezőtlen hatású lehet, ezért kerülendő az indokolatlan, nagy dózisú pótlás.

Kerülni kell a glutént vagy a tejtermékeket pajzsmirigy alulműködésben?

Hashimoto-thyreoiditis esetén gyakran felmerül a gluténmentes étrend kérdése is. A Hashimoto-thyreoiditis – amely autoimmun eredetű pajzsmirigy-alulműködés – ugyanabba a betegségcsoportba tartozik, mint a cöliákia, mivel mindkettő autoimmun mechanizmusok mentén alakul ki. Ismert jelenség, hogy autoimmun betegségek esetén megnő annak az esélye, hogy egy másik autoimmun kórkép is társuljon a meglévőhöz.

Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az autoimmun betegségek gyakrabban fordulnak elő együtt, ez azonban nem jelent ok-okozati összefüggést, és nem törvényszerű, hogy egyik a másikból következik. Éppen ezért, különösen gyanú esetén, indokolt lehet a célzott kivizsgálás annak érdekében, hogy az esetleges társuló gluténérzékenység minél korábban felismerésre kerüljön.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden pajzsmirigy alulműködéssel élő betegnek automatikusan gluténmentes étrendet kellene követnie. Sőt, fontos hangsúlyozni, hogy a diagnosztikai vizsgálatok megbízhatóságát a gluténmentes étrend megkezdése ronthatja, és álnegatív eredményekhez vezethet.

Kerülni kell a jódot pajzsmirigy alulműködés esetén?

A jód alapvető szerepet játszik a pajzsmirigyhormonok képződésében, mivel a tirozin nevű aminosavhoz kapcsolódva hozza létre az aktív hormonokat. Így alakul ki a trijód-tironin (T3), amely három jódatomot, illetve a tiroxin (T4), amely négy jódatomot tartalmaz. Az emberi szervezet nem tud jódot előállítani, ezért azt kizárólag táplálkozás útján szükséges biztosítani. Az élelmiszerek jódtartalma nagyban függ a termőtalaj jódellátottságától, ebből a szempontból Magyarország jódhiányos területnek számít, ezért különösen fontos a jódtartalmú és dúsított élelmiszerek fogyasztása. Az ajánlott napi jódbevitel körülbelül 150-300 mikrogramm.

Jódtartalmú élelmiszerek közé tartoznak többek között:

• tőkehal, tengeri halak,
• tengeri algák (pl: algalap),
• tej és tejtermékek,
• tojás,
• gabonafélék,
• jódozott só.

Bár a jód elengedhetetlen a hormonok előállításához, de fontos kiemelni, hogy nem minden esetben segít a bevitelének növelése, és bizonyos helyzetekben akár kedvezőtlen hatású is lehet. A túlzott jódbevitel ugyanis gátolhatja vagy felboríthatja a pajzsmirigy működését, ezért nem javasolt rutinszerűen jód-kiegészítés pajzsmirigy alulműködésben.

Éppen ezért a jódban gazdag élelmiszerek célzott növelése vagy kiegészítése csak orvosi javaslatra történjen, különösen akkor, ha pajzsmirigybetegség ismert vagy kezelés alatt áll!

Mely étrend kiegészítők javasoltak pajzsmirigy alulműködésben?

Mikrotápanyagok közül kiemelt jelentőségű a szelén, a cink, a vas és a D-vitamin megfelelő bevitele, mivel ezek részt vesznek a pajzsmirigyhormonok átalakításában, szintézisében és az immunfolyamatok szabályozásában. Ezeket elsősorban nem izoláltan, hanem változatos étrenden keresztül érdemes biztosítani, és csak igazolt hiány esetén indokolt a célzott pótlás.

A legjelentősebb természetes szelénforrás a brazil dió, amely rendkívül magas koncentrációban tartalmazza ezt az elemet, ugyanakkor a tartalom erősen függ a termőtalaj szeléntartalmától is. A napi szükséglet felnőttek esetében általában 55–70 µg, míg a tartósan túlzott bevitel (kb. 300–400 µg/nap felett) már negatív hatásokkal járhat, pl.: hajhullással, körömtöredezés, fáradtság, fokhagymaszagú lehellet). Ezt mindenképpen érdemes hangsúlyozni, mert a „több jobb” elv itt nem érvényesül.

Autoimmun pajzsmirigybetegségekben gyakran megfigyelhető alacsony D-vitamin-szint. A D-vitamin immunmoduláló hatású, és egyes vizsgálatok szerint összefüggést mutathat az autoantitestek (például anti-TPO) szintjével. A pajzsmirigysejteken található D-vitamin-receptorok arra utalnak, hogy a D-vitamin közvetlenül is befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. A laboratóriumi referencia-tartomány általában 75–125 nmol/l között van, ennek fenntartásához gyakran napi 2000 NE D3-vitamin bevitel szükséges, egyéni szükséglethez igazítva. Bár bizonyos élelmiszerek, például zsíros tengeri halak (lazac, makréla, hering, szardínia), tojássárgája vagy máj tartalmaznak D-vitamint, a megfelelő szint fenntartásához sok esetben étrend-kiegészítés is indokolt lehet, különösen az őszi és téli hónapokban.

A vas szintén mikrotápanyag, mivel a pajzsmirigy-peroxidáz (TPO) enzim működéséhez szükséges kofaktor. Ez az enzim nélkülözhetetlen a pajzsmirigyhormonok szintéziséhez, így vashiány esetén a hormontermelés hatékonysága csökkenhet. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vas pótlása kizárólag igazolt hiány esetén javasolt.

Az omega-3 zsírsavak elsősorban nem a hormontermelésre hatnak közvetlenül, hanem a társuló kockázati tényezők befolyásolásán keresztül támogatják az egészséget. Pajzsmirigy-alulműködésben gyakran emelkedett koleszterinszint figyelhető meg, amelyet az omega-3 zsírsavak kedvezően befolyásolhatnak. Emellett gyulladáscsökkentő hatásuk révén az autoimmun folyamatokra is hatással lehetnek, és egyes esetekben a depressziós tünetek enyhítésében is szerepet játszhatnak.

Összegzés

A pajzsmirigy alulműködés kezelésének alapja a hormonpótlás, amelyet az étrendi és életmódbeli tényezők kiegészítenek. Kiemelt szerepet kap a rendszeres, változatos táplálkozás, amely biztosítja a fehérjék, teljes értékű szénhidrátok és egészséges zsírok megfelelő arányát az anyagcsere támogatására. Fontos a feldolgozott élelmiszerek és a szélsőséges diéták kerülése, mert ezek hosszú távon ronthatják az energiaszintet és a hormonális egyensúlyt.

Források: 

-Galanty, A., Grudzińska, M., Paździora, W., Służały, P., & Paśko, P. (2024). Do Brassica Vegetables Affect Thyroid Function?—A Comprehensive Systematic Review. International Journal of Molecular Sciences, 25(7), 3988.

-Elaheh Rabbani, Fatemeh Golgiri, Leila Janani, Nariman Moradi, Soudabeh Fallah, Behnaz Abiri & Mohammadreza Vafa (2021.), andomized Study of the Effects of Zinc, Vitamin A, and Magnesium Co‑supplementation on Thyroid Function, Oxidative Stress, and hs‑CRP in Patients with Hypothyroidism.

-Piticchio, T., Frasca, F., Malandrino, P., Trimboli, P., Carrubba, N., Tumminia, A., Vinciguerra, F., & Frittitta, L. (2025). Effects of Gluten‑Free Diet in Non‑Celiac Hashimoto’s Thyroiditis: A Systematic Review and Meta‑Analysis. Nutrients, 17(21), 3437

-Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Táplálkozási Akadémia hírlevél 2025. június: Pajzsmirigybetegségek diétája. Budapest: MDOSZ; 2025