A mellékvese a vese felső csúcsán foglal helyet. A veséhez hasonlóan páros szerv. A kérge a hormonális rendszerhez, míg velője inkább az idegrendszerhez tartozik. A mellékvesekéreg szteroidokat termel: anyagcsere szteroidokat, szexuál szteroidokat és vízháztartást szabályozó szteroidokat. Ennek megfelelően a mellékvesekéreg szabályozó hatással bír az anyagcsere, a nemi szervek és a vízháztartás működésére. A nemi szervek irányítását már magzati életkorban átveszik a nemi szervekben (petefészek, here) termelődő hormonok. A mellékvese kéreg működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll.
A mellékvesekéreg működésére jellemző laborparaméterek: kortizol, ACTH, aldoszteron. A belső szabályzó rendszer (hypothalamus-agyalapi mirigy-mellékvesekéreg) működésének vizsgálatára terheléses tesztek használatosak. Ilyenek a dexamethason-, az ACTH- és a CRH teszt.
A mellékvesekéreg túlműködése, elsősorban a kortizol (anabolikus szteroid) túltermelődése, illetve túlzottan magas szintje. Leggyakoribb oka a külső szteroid folyamatos és nagy dózisú bevitele. A Cushing szindróma belső oka lehet a mellékvesekéreg saját túlműködése (jótékony és rákos daganatok), az agyalapi mirigy illetve a hypothalamus túlzott működése (daganatok), illetve az un paraneoplasias szindróma (daganatok által más szövetekben termelt kortizol).
Általában jellemtelen. Fáradtság, teljesítő képesség csökkenése, gerinctáji fájdalom, fejfájás, testtömeg növekedés, hangulati változások, csontritkulás, menstruációs zavarok. Problémás bőr, pattanások, szőrnövekedési zavar, striák.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
Amennyiben az emelkedett kortizol szint nem mesterséges, külső bevitel következménye, úgy a kezelés műtéti: a mellékvesekéreg hormont termelő daganat eltávolítása.
A mellékvesekéreg alulműködésének oka általában autoimmun folyamat. Ritkán fertőzés, daganat.
Apátia, kedvetlenség, gyengeség, só utáni étvágy, szomjúság hiánya. Hiperpigmentáció (hajlatokban, tenyéren, talpon, hegekben), vitiligo, fogyás, alacsony vérnyomás, izomgyengeség.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
A hiányzó hormonok pótlása.
Aldoszteron (vízháztartást szabályozó szteroid) túltermelődése. Általában a mellékvesekéreg jó- vagy rosszindulatú daganata áll a háttérben.
Magasvérnyomás, fokozott vizeletürítés, fokozott szomjúság, fejfájás, izomgyengeség, átmeneti bénulások.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
A túltermelést okozó daganat műtéti eltávolítása.
Bejelentkezés endokrin szakorvosi vizsgálatra
Téma szakértői
Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.
FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".
Manapság egyre több pajzsmirigyrákot diagnosztizálnak, köszönhetően a több, korszerűbb szűrési módszereknek. Viszont több szakember is felhívja arra a figyelmet, hogy ezzel egyidejűleg megnőtt a túlkezelések száma is. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a pajzsmirigyrákról és annak megfelelő terápiás módjairól beszélt.