A mellékvese a vese felső csúcsán foglal helyet, páros szerv. A kérge a hormonális rendszerhez, míg velője inkább az idegrendszerhez tartozik. A mellékvesekéreg szteroidokat termel: anyagcsere szteroidokat, szexuál szteroidokat és vízháztartást szabályozó szteroidokat. Ennek megfelelően a mellékvesekéreg szabályozó hatással bír az anyagcsere, a nemi szervek és a vízháztartás működésére. A nemi szervek irányítását már magzati életkorban átveszik a nemi szervekben (petefészek, here) termelődő hormonok. A mellékvese kéreg működését az agyalapi mirigy szabályozza, ami pedig az agy (hypothalamus) irányítása alatt áll.
A mellékvesekéreg működésére jellemző laborparaméterek: kortizol, ACTH, aldoszteron. A belső szabályzó rendszer (hypothalamus-agyalapi mirigy-mellékvesekéreg) működésének vizsgálatára terheléses tesztek használatosak. Ilyenek a dexamethason-, az ACTH- és a CRH teszt.
A mellékvesekéreg túlműködése, elsősorban a kortizol (anabolikus szteroid) túltermelődése, illetve túlzottan magas szintje. Leggyakoribb oka a külső szteroid folyamatos és nagy dózisú bevitele. A Cushing szindróma belső oka lehet a mellékvesekéreg saját túlműködése (jótékony és rákos daganatok), az agyalapi mirigy illetve a hypothalamus túlzott működése (daganatok), illetve az un paraneoplasias szindróma (daganatok által más szövetekben termelt kortizol).
Általában jellemtelen. Fáradtság, teljesítő képesség csökkenése, gerinctáji fájdalom, fejfájás, testtömeg növekedés, hangulati változások, csontritkulás, menstruációs zavarok. Problémás bőr, pattanások, szőrnövekedési zavar, striák.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
Amennyiben az emelkedett kortizol szint nem mesterséges, külső bevitel következménye, úgy a kezelés műtéti: a mellékvesekéreg hormont termelő daganat eltávolítása.
A mellékvesekéreg alulműködésének oka általában autoimmun folyamat. Ritkán fertőzés, daganat.
Apátia, kedvetlenség, gyengeség, só utáni étvágy, szomjúság hiánya. Hiperpigmentáció (hajlatokban, tenyéren, talpon, hegekben), vitiligo, fogyás, alacsony vérnyomás, izomgyengeség.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
A hiányzó hormonok pótlása.
Aldoszteron (vízháztartást szabályozó szteroid) túltermelődése. Általában a mellékvesekéreg jó- vagy rosszindulatú daganata áll a háttérben.
Magasvérnyomás, fokozott vizeletürítés, fokozott szomjúság, fejfájás, izomgyengeség, átmeneti bénulások.
A mellékvesekéreg betegségeinek elsődleges vizsgálati módszerei a nyugalmi és terheléses laborvizsgálatok. A háttérben meghúzódó betegség azonosítására használatos az ultrahang, a CT, az MR.
A túltermelést okozó daganat műtéti eltávolítása.
Bejelentkezés endokrin szakorvosi vizsgálatra
Téma szakértői
A pajzsmirigy alulműködése és túlműködése – elsősorban autoimmun betegsége – is rontja a teherbeesés esélyét, emellett vetélést, koraszülést, fejlődési rendellenességeket is okozhatnak. Ezért fontos a pajzsmirigy-értékek ellenőrzése a tervezett várandósság előtt, meddőség esetén és a várandósság alatt is – hangsúlyozza dr. Skurdenka Beatrix belgyógyász, endokrinológus, az Endokrinközpont meddőség- és pajzsmirigy-specialistája.
A pajzsmirigybetegségek számos szerv működésére kedvezőtlenül hathatnak. A tünetekből nem mindig egyértelmű, hogy pajzsmirigyproblémák állnak-e a háttérben, ezért is nélkülözhetetlen sokszor a pajzsmirigy vizsgálata, amire többféle módszer létezik. A pajzsmirigybetegségek diagnosztikájáról dr. Békési Gábor, PHD, endokrinológus, belgyógyász, egyetemi docens, az Endokrinközpont pajzsmirigybetegségek specialistája ad tájékoztatást.
A stressz a mindennapi életünk szerves részét képezi, éppen ezért fontos, hogy megtanuljuk a megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítását, hiszen, ha az idegeskedés és a feszült hangulat állandósul, akkor az nem csak a mentális egészségünkre van hatással, hanem a fizikaira is. Hogy milyen változásokat idéz elő sok stressz a hormonrendszerünkben, azt dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa magyarázta el.