Csontritkulás

Csontritkulás

Létrehozva: 2016.05.17 08:26 | Módosítva: 2019.10.03 14:00

A csontritkulás (osteoporosis) a csont mennyiségének, minőségének és működésének romlása, illetve csökkenése, mely sorozatos csonttöréssel jár. Elsősorban a nőket érinti klimaxot követő évektől kezdődően. Időskorban a nők egy harmada, a férfiak egy hatoda szenved csípőtörésben.

Kialakulásának okai

A csontritkulás (osteoporosis) kialakulását két tényező befolyásolja: az élet első 40 éve során megvalósuló csont-felépülés, valamint az ezt követő csont leépülés mértéke. A csontszövetben mind fiatal mind idős korban folyamatos épülés és lebomlás zajlik. A csont ilyen szintű anyagcseréjével alkalmazkodik a környezeti megterheléshez, újítja meg időről időre szöveti felépítését. A csontritkulás akkor kezdődik, amikor a csont lebontása nagyobb mértékű, mint a csont-építés.

A csontanyagcsere nem azonos szintű a két féle csontállományban: a szivacsos állományban nagyobb mértékű, a kompakt állományban alacsonyabb. Ennek megfelelően a csontritkulás tünetei (csontsűrűség csökkenése, csonttörések) először azon csontokban jelentkeznek, ahol nagyobb a szivacsos csont állománya: csukló, gerinccsigolyák, combcsont.

A csontátépülésben megfigyelhető arányváltozás – lebomlás előtérbe kerülése – mögött elsősorban a klimaxszal összefüggő endokrinológiai változások, elsősorban az ösztrogén szint jelentős csökkenése áll. Az ösztrogén ugyanis a csont épülését fokozza.

Másodlagos csontritkulást idézhet elő: anorexia nervosa, hiperprolaktinémia, pajzsmirigy működési zavar, mellékpajzsmirigy működési zavar, mellékvesekéreg túlműködés, emésztési és felszívódási zavarok, csontvelő betegségek, autoimmun betegségek, alkoholizmus, reumatoid artritis, mozgásképesség elvesztése, szteroid-kezelés.

Megelőzés

A csontritkulás kialakulását megelőzni elsősorban a csontépülés fokozásával lehetséges. A csontépülést segíteni lehet rendszeres fizikai aktivitással, megfelelő táplálkozással (kálcium és fehérje bevitele).

Tünetek

A csontritkulásnak (osteoporosis) nincsenek tünetei. A betegség első érzékelhető jelei a csonttörések. Ekkor azonban a csonttömeg legalább 30%-a már eltűnt. Leggyakoribb csonttörések: csuklótörés, csigolyatörések, csípőtörés.

„Sajnálatos” módon a csigolyatörések szintén tünetmentesek tudnak lenni. Így sokszor a beteg nem is tud arról, hogy csonttörése volt, sőt a vizsgáló orvos sem észleli. Igen gyakran fordul elő, hogy csak a törési jeleket külön kereső röntgen orvos találja meg a törés(ek) nyomait.

A betegség előre haladtával, a sorozatos csigolyatörésekkel a testmagasság folyamatosan csökken, a gerinc előre hajlik, a mellkas és a hasi rész összenyomódik. Ez hátfájdalommal, emésztési és légzési panaszokkal jár.

Diagnosztika

Csontsűrűség

A csontritkulás (osteoporosis) diagnózisának alapja a csontsűrűség mérése. A csont sűrűségének mérése során gyakorlatilag a csont kálcium tartalmát mérjük. A csontsűrűségre nem létezik abszolút viszonyítási szám. A mérés során kapott eredményt minden esetben az illető nemének, életkorának megfelelő „egészségesekben” mért átlagértékhez viszonyítjuk, és az átlagtól való eltérés mértékében adjuk meg.

A csontsűrűség mérésének legpontosabb módja az ún. DEXA, azaz a röntgen sugarak elnyelődésén alapuló mérés. Leggyakrabban mért régiók a szivacsos csontállományban gazdag területek, mint a csukló, a csigolyák és a csípő. Gyors és szűréshez alkalmas a sarokcsont sűrűségét mérő ultrahangos készülék.

A csontsűrűség elsősorban a kezeletlen csontrendszer állapotának felmérésére alkalmas. Kezelést követően már csak a kezelés eredményességére lehet következtetni a kiindulási értékekhez hasonlított változásokból.

Laborvizsgálatok

A csontritkulás diagnózisának felállításához, a pontos mértékének megállapításához elengedhetetlen a csontanyagcserére jellemző laborparaméterek meghatározása: szérum kálcium szint, szérum foszfát szint, parathormon szint.

Röntgen

A csontritkulás szövődményeinek felderítésére, súlyosságának megállapítására szolgál. Csonttörések, csigolyatest összeroppanások állapíthatók meg belőle.

Csonttörési rizikó megbecslése

A csontritkulás súlyosságának egyik fokmérője, hogy mekkora esélye van a betegnek csonttörés kialakulására a következő tíz évben. A WHO által kidolgozott becslési kérdőívet itt találja: FRAX (http://www.shef.ac.uk/FRAX/tool.jsp?locationValue=16)

Kezelés

A csontritkulás kezelése a megelőzéssel kezdődik. És itt nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres fizikai aktivitást, a mozgást. Amennyiben a vázizomrendszer igénybevétele csökken, a szervezet leépíti a „felesleget”. Ahogy a nem használt izmok sorvadnak (ld. gipsz viselése során eltűnő izmok), úgy ez az eltűnés igaz a nem használt, nem terhelt csontokra is. „Gyógyszeres” kezelés során a D vitamin és kálcium pótlás minden esetben kötelező.

Egyéb gyógyszeres kezelés során cél a csontállomány csökkenésének lassítása, megállítása, esetleg növelése. Erre alkalmas készítmények a női hormonpótlók, valamint a speciális csontritkulás ellenes készítmények, kalcitonin hormon, parathormon ellenes készítmény.

Hírek

Furcsa és szokatlan tünetek, melyek pajzsmirigyzavart jelezhetnek

Furcsa és szokatlan tünetek, melyek pajzsmirigyzavart jelezhetnek

Menstruációs zavarok, változások a testsúlyban, emésztési panaszok- pár tünet, melyek legtöbbször felvetik az orvosban és az érintettekben a pajzsmirigyzavar gyanúját. Igen ám, viszont vannak olyan panaszok, melyek szintén megjelenthetnek a hormonális rendellenesség esetén, ám sokan nem is gondolnak rá, hogy ezen apró szerv zavara állhat a háttérben. Hogy mely furcsa és szokatlan tünetek jelezhetnek pajzsmirigy problémát, arról dr. Skurdenka Beatrixot, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.

További részletek
Hormonzavarok diagnosztikája: ezek a legfontosabb vizsgálatok

Hormonzavarok diagnosztikája: ezek a legfontosabb vizsgálatok

Az endokrin rendszer zavarai igen gyakori problémának számítanak, és sokszor az igen jelentéktelennek tűnő panaszok mögött is valamilyen hormonzavar húzódik. Dr. Polyák Annamáriától, az Endokrinközpont endokrinológusától azt kérdeztük, vajon milyen vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy megtudjuk, fennáll-e nálunk valamilyen hormonális probléma, illetve, hogy milyen állapotban vannak endokrin szerveink.

További részletek
Elhízás- mikor van szükség gyógyszeres kiegészítésre?

Elhízás- mikor van szükség gyógyszeres kiegészítésre?

Az elhízás elleni harc sokaknál egy életen át tart. Sajnos igen gyakori, amikor az illető hamar feladja, és elkönyveli magának azt, hogy ő egyszerűen ilyen alkattal rendelkezik, nem tud mit tenni. Pedig ez a hozzáállás igen káros, hiszen már jól tudjuk, milyen krónikus és súlyos betegségeket idézhet elő a túlsúly. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, nem szabad legyinteni a súlyfeleslegre, és ha nem sikerül leadni a felesleges kilókat, ne adja fel, inkább kérjen orvosi segítséget, aki akár gyógyszerekkel is tudja támogatni a fogyást.

További részletek

Prima Medica Egészségközpontok