A mélyvénás trombózisnak számos oka lehet, ennek ellenére kevesen gondolnak arra, hogy pajzsmirigy túlműködés is állhat a probléma hátterében. Hogy milyen tünetek esetén érdemes a betegségre gyanakodni, arról dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Bár pajzsmirigy túlműködést általában nem tartják számon a trombózis rizikófaktorai közt, egy New Zealand-i tanulmányban a kettő közt mégis némi összefüggést feltételeznek.
A két betegség közti kapcsolatot már többször vizsgálták, és azt találták, hogy a pajzsmirigy túlműködés 10-szer nagyobb kockázatot jelent trombózis terén, így érdemes lenne nekik nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre. Dr. J. Debeij, a holland Leiden University Medical Center munkatársa arra is rávilágított, hogy a diagnózis utáni első évben a legmagasabb a mélyvénás trombózis esélye.
„A pajzsmirigy zavarai az egész szervezet működésére hatással vannak, így igen változatos tüneteket produkál az, aki alul, vagy túlműködésben szenved. Utóbbi esetre jellemző, hogy a beteg testsúlya csökken, annak ellenére, hogy ugyanúgy étkezik, mint máskor, ami főleg a felgyorsult anyagcserének köszönhető. További gyanúra ad okot, ha az illető heves szívdobogásról, magas vérnyomásról, remegésről, izzadásról, illetve szűnni nem akaró hőemelkedésről számol be. A pajzsmirigy túlműködés viszont nem csak fizikai, de lelki tünetekben is megmutatkozhat, ugyanis a benne szenvedő gyakran ingerlékeny, depressziós, vagy feszült.”- mondja dr. Koppány Viktória, a Trombózisközpont endokrinológusa.
Természetesen a diagnózist csakis orvosi szakvélemény alapján állítható fel, előzetes vérvétel, illetve ultrahangos vizsgálat után.
Amennyiben bebizonyosodott a pajzsmirigy túlműködés ténye, úgy a kezelőorvos javallatára gyógyszeres kezeléssel és megfelelő életmóddal könnyen kordában tarthatja állapotát, így csökkentheti a trombózis és többi, lehetséges szövődmény kialakulásának esélyét. Nagy ritkán, de előfordulhat, hogy műtétre van szükség.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.