A tavasz kezdetén sokan panaszkodnak enyhe depresszióra, fáradtságra. Azonban, ha a probléma tartósan fennáll, érdemes kortizol hiányra is gyanakodni, mely napjainkban egyre több embert érint. A betegségről, annak veszélyeiről és kezeléséről dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
A tavasz kezdetén sokan panaszkodnak enyhe depresszióra, fáradtságra. Azonban, ha a probléma tartósan fennáll, érdemes kortizol hiányra is gyanakodni, mely napjainkban egyre több embert érint. A betegségről, annak veszélyeiről és kezeléséről dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
A mellékvesekéreg által termelt kortizolt a legtöbben egyfajta stressz hormonként ismerik. Ennek oka, hogy bizonyos szituációkban az adrenalin mellett ennek a mennyisége is megnő, felkészítve minket a nehéz helyzetekre, méghozzá úgy, hogy aktiválja a szervezet energiaforrásait. Ekkor a pulzus, vérnyomás megnő, hogy az izomszövetekhez minél több friss oxigén és táplálék jusson. Miután ez a stresszes állapot lecseng, a kortizol szintje lecsökken.
Érdekesség: a kortizol hormon szintje napszaki ingadozást is mutat, vagyis mennyisége nem állandó (reggelente nagyobb).
Említettük, miszerint a kortizol mennyisége stressz esetén megnövekszik, majd elmúltával lecsökken. Igenám, de felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha tartós stresszben él az ember?
Folyamatos idegeskedés, túlhajszolt életmód esetén sajnos a hormon szintje tartósan megemelkedik, ami egy idő után kortizolhiányt eredményez, mivel a mellékvese kifárad. Tehát a kezdeti kortizol túltermelődést hiány fogja felváltani, ami az egész hormonrendszerre hatással lehet, ráadásul zavaró tünetekkel is járhat - mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
A tavaszi időszak elején sokan panaszkodnak fáradtságra, hiszen ekkorra a szervezet tartalékai kiürülhetnek, ami kimerültséggel jár. Amennyiben a panaszok rövid időn belül nem szűnnek, úgy érdemes kortizol hiányra gyanakodni, ugyanis az gyakran fáradtsággal, ingerültséggel jár. Ráadásul a kortizol hiány az egész hormonrendszert is felboríthatja, kialakulhat miatta progeszteronhiány, pajzsmirigy alulműködés, prolaktin túltermelődés is, ami akár meddőséghez is vezethet. Éppen ezért érdemes panaszok esetén mielőbb utánajárni a problémának- mondja a szakorvos.
A kortizol hiány vérvétellel könnyen megállapítható (ekkor figyelembe kell venni a napszaki ingadozást). Kezelése két alappilléren nyugszik: az egyik az életmódváltás, melybe elsősorban a megfelelő stresszkezelés tartozik, amit a legkönnyebben rendszeres testmozgással, gyógynövényekkel, esetleg autogén tréninggel érhet el. A gyógyszeres kezelés hormonterápiát foglal magában, mely természetesen szakorvosi javallat esetén alkalmazható, szigorú ellenőrzés mellett!
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.