A pajzsmirigy túlműködés az anyagcsere fokozásával járó állapot, mely olyan tüneteket produkál, melyek összhangban vannak a szervezet fokozott üzemmódra kapcsolásával. Ezért a hyperthyreosis jellemzően normál étkezés melletti fogyással, hasmenéssel, szapora pulzussal, fokozott verejtékezéssel és csökkent melegtűréssel jár. A panaszok miatt igen könnyű összekeverni az enyhébb pánikbetegséggel, illetve egy-egy stresszes időszakkal. Ezeken kívül jelentkezhet még hajhullás, menstruációs panaszok és meddőség is.
A kivizsgálás a fenti panaszok esetén mindenképp indokolt. Először a legfontosabb és legegyszerűbb a TSH szint ellenőrzése, amennyiben az csökkent, akkor célszerű a T4 és a T3 értékeket is ellenőriztetni! A laborvizsgálat után javasolt a szerv ultrahangos vizsgálata, illetve szükség szerint FNAB (finomtű biopszia) elvégzése szükséges, hogy tisztázni lehessen a probléma okát. Ez lehet a mirigyben esetlegesen kifejlődött hormontermelő göb, vagy a mirigy diffúz megnagyobbodásával járó strúma, golyva. Az alapbetegség felderítésére izotópos vizsgálat, pajzsmirigy scintigraphia elvégzése is indokolt lehet.
A pajzsmirigy túlműködés kezelése részben oki, részben tüneti. A leggyakoribb okok az autoimmun hyperthyreosis (Graves-Basedow-kór), mely elsősorban a fiatalabb korosztályt érinti, és lényege a szervezet által termelt és a pajzsmirigy sejtjeihez kötődő, azok fokozott működését okozó ellenanyagok. Ennek elsőszámú terápiás módja a gyógyszeres kezelés, mellyel kordában lehet tartani az értékeket a hormontermelés gátlásával.
Ha azonban a pajzsmirigy mérete összességében meghaladja az 50 ml-t, vagy az egyébként normális méretű mirigyállományban 3 cm-nél nagyobb göb, vagy többszörös göbök igazolódnak, a műtét jelentheti a végleges kezelést.
A másik fontos kezelési forma a jódizotópos kezelés. Ekkor izotópot adnak a páciensnek, amit a pajzsmirigyszövet felvesz fel, így az anyag azt elpusztítja.
A hyperthyreosis további gyakori formái idősebb korosztályban jelentkezhetnek inkább. Ez lehet többszörösen göbös golyva pajzsmirigy-túlműködéssel, illetve az egy vagy többgócú autonóm adenoma.
Az oki terápia mellett fontos a kísérő tünetek - például a szívpanaszok, magas koleszterin szint - megfelelő kezelése, például pulzusszabályozó, koleszterinszint csökkentő gyógyszerekkel és a megfelelő vitamin és ásványi anyag pótlása is.
Sikertelen gyógyszeres, vagy jódizotópos kezelés esetén, vagy amikor eleve nem is érdemes elkezdeni a konzervatív terápiát, akkor a műtét hozhat tartós javulást. A szükséges vizsgálatok elvégzése után kell elhatározni, hogy a műtét indokolt vagy sem. A beavatkozás során a pajzsmirigy egy részét - vagy annak egészét- eltávolítják (lobectomia, near-total thyroidectomia), ezzel visszaszorítva a szerv hormontermelését. Érdemes tudni, hogy a mirigy teljes eltávolítása esetén az illetőnek élete végéig pajzsmirigy hormonokat kell szednie! A leletek áttekintése után mérlegelnie kell az illetőnél a kockázat és haszon arányát. Ugyanis nem szabad olyan beavatkozást végezni, amelyiknek a kockázata nagyobb, mint a várható haszna. Ezt csak a beteggel együtt, a beteg részletes tájékoztatása után lehet eldönteni - mondja dr. Tihanyi Balázs, a Budai Endokrinközpont sebésze.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.