A pajzsmirigy műtéti beavatkozása az esetek többségében egyszerre szolgálja egy adott elváltozás gyógyítását és a betegség kiújulásának megelőzését is.
A szükséges vizsgálatok elvégzése (a laboratóriumi-, az ultrahangos-, az izotóp- vizsgálatok, a sejtminta vétel, gégészeti vizsgálat, mellkas röntgen vizsgálat végzése) után kell elhatározni, hogy a műtét indokolt vagy sem.
A leletek áttekintése után mérlegelnie kell az orvosnak az adott beteg esetében a kockázat és haszon arányát. Nem szabad olyan beavatkozást végezni, amelyiknek a kockázata nagyobb, mint a várható haszna. Ezt csak a beteggel együtt, a beteg részletes tájékoztatása után lehet eldönteni.
Sebészi beavatkozás szükségességével kapcsolatban jelentkezzen be konzultációra sebész szakorvosunkhoz.
A pajzsmirigy műtétek fontos jellegzetessége a pajzsmirigy hormontermelő funkciójából következik. Szemben sok más viszonylag gyakori műtéti beavatkozással (vakbél-, epehólyag-, emlőműtét), ahol a műtét okozta csonkolás önmagában nem jár negatív szervi következményekkel, a pajzsmirigy műtét után fennáll a csökkent pajzsmirigyműködés, egy új betegség kialakulásának a veszélye.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Jelentkezzen be rendelésünkre!
Téma szakértői
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.