A Cushing szindróma egy olyan állapot, amelyet a kortizol hormon túl nagy mennyisége okoz a szervezetben. A felesleg kialakulhat gyógyszerek hatására, vagy azért, mert a szervezet túl sokat termel a hormonból. A Cushing szindróma nehezen elviselhető lehet. Gyengeséget, magas vérnyomást, fáradtságot és egyéb tüneteket okoz. A kezelések - beleértve a műtétet, a gyógyszereket, a sugárkezelést és a kemoterápiát – szintén kellemetlenek lehetnek. Megérik azonban, mert a megfelelő kezeléssel a Cushing szindróma gyógyítható.
A Cushing szindrómával kapcsolatos szolgáltatásaink
Mi az a Cushing szindróma?
Mi okozza a Cushing szindrómát?
Milyen tünetei vannak a Cushing szindrómának?
Hogyan diagnosztizálják a Cushing szindrómát?
Hogyan kezelik a Cushing szindrómát?
Hogy lehet csökkenteni a Cushing szindróma kockázatát, megelőzhető-e a Cushing szindróma?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
Hormonális kivizsgálás
Képalkotó vizsgálatok: pajzsmirigy ultrahang, aspirációs citológia
Kismedence ultrahang
A Cushing szindróma egy ritka állapot, amely akkor fordul elő, amikor a szervezetben túl sok a kortizol nevű hormon. A Cushing szindróma másik neve hiperkortizolizmus.
A kortizol egy szteroid hormon, "stresszhormonnak" is nevezik. A szervezet stresszhelyzetben extra kortizolt szabadít fel, ami megnöveli a szívritmust, emeli a vérnyomást, irányítja a vércukorszintet és a légzést, növeli az izomfeszültséget, valamint gyulladáscsökkentő hatású is. Továbbá fokozott stressz idején a kortizol átmenetileg leállítja azokat a rendszereket, amelyekre a szervezetnek nincs szüksége, például az emésztést és a szaporodást. A kortizolszint szabályozásában a mellékvesék, az agyalapi mirigy és a hipotalamusz vesz részt. Tehát a kortizol hormon elengedhetetlen testünk működésében, azonban a túl nagy mennyiség belőle káros. Ha valami miatt a kelleténél több kortizol halmozódik fel a szervezetben, az számos szövődményhez vezet. Ezt az állapotot hívjuk Cushing szindrómának.
A Cushing szindrómának két típusát különítjük el, az alapján, hogy a nagy mennyiségű kortizol honnan származik. Endogén (a szervezeten belülről származó) Cushing szindróma és exogén (külső forrásból származó, más betegségek kezelésére szedett gyógyszerek mellékhatásai miatt).
A túl sok kortizol hormon Cushing szindrómát okoz. A magas kortizolszintnek számos kiváltó oka lehet, többek között:
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A Cushing szindrómának van néhány egyedi tünete, ami alapján valószínű a kórkép:
A Cushing szindróma egyéb jelei és tünetei:
A Cushing szindrómát néha nehéz diagnosztizálni. Ha azt mondja a kezelőorvosának, hogy fáradékonyságot és súlygyarapodást tapasztal, nem biztos, hogy azonnal Cushing szindrómára gondol. Az ilyen típusú tünetek ugyanis sokféle betegségre jellemzőek. Így irányított kérdésekkel, a kórtörténet megnézésével, fizikális vizsgálattal, majd speciális laboratóriumi vizsgálatokkal lehet meggyőződni a Cushing szindrómáról.
A Cushing szindrómát néha összetévesztik a policisztás ovárium szindrómával vagy a metabolikus szindrómával. Emiatt egy kizárásos kivizsgálási folyamaton kell végigmenni, hogy kizárják a hasonló tüneteket okozó betegségeket.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Speciális vizsgálatok a Cushing szindróma diagnosztizálására:
Ha megállapították a Cushing szindrómát, a követkető lépés annak eldöntése, hogy mi okozta a betegséget. Gyakran gyógyszeres kezelés vagy tumor áll a háttérben. Ha glükokortikoidokat szed, valószínűleg ez az ok, és az orvos csökkenteni fogja az adagot. Ha nem szed glükokortikoidokat, az azt jelzi, hogy valószínűleg daganat van a mellékvesében, az agyalapi mirigyben vagy máshol. A daganat helyének megtalálására képalkotó vizsgálatokra lehet szükség:
A Cushing szindróma kezelésének típusa szintén attól függ, hogy mi váltotta ki a magas kortizolszintet. Azonban bizonyos gyógyszerek hozzáadásával csökkenthető a kortizol szint. Például a ketokonazol (alapvetően gombaellenes szer) lassítja a kortizol termelését.
Ha glükokortikoidokat szed valamilyen betegségre, az emeli a kortizol szintet, ezáltal Cushing szindrómát okozhat. A megoldás lehet ezen gyógyszer adagjának csökkentése vagy váltás más, nem glükokortikoid gyógyszerre.
Ha a Cushing szindróma hátterében daganat áll, úgy onkológiai kezeléssel megpróbálják eltávolítani. Erre számos különböző lehetőség áll fent, melyek közül az orvos és a beteg együtt döntenek a legjobb terápiáról.
Állandóan fáradt, stresszes? Tüneteit kortizol hiány is okozhatja - Endokrin Központ
Magas vérnyomás - Kardio Központ
Merevedési zavar - Urológiai Központ
Mi minden okozhat fokozott szőrnövekedést? - Endokrin Központ
A szervezetnek folyamatosan szüksége van kortizolra. Testünk működéséhez és a stresszhelyzetekkel való megbírkozáshoz elengedhetetlen a szerepe. Irányítja a légzést, energiává alakítja az ételt, szabályozza a vércukorszintet, emeli a vérnyomást, csökkenti a gyulladásokat a szervezetben. A kortizol hormon nem a testünk ellensége, szükségünk van rá. Se a túl sok kortizol hormon káros lehet a szervezetünk számára a fent leírt módokon. Éppen ezért az egyensúlyt kell megtalálni az optimális kortizolszintben, ami igencsak nagy kihívás az orvosok számára. Aki szteroidokat, glükokortikoidot szed, fontos, hogy rendszeres kontroll vizsgálatokra járjon, ahol újra meg újra felül bírálják, hogy mennyi gyógyszerre van szüksége az illetőnek. A rendszeres kontrollal, szükség esetén dózis módosítással csökkenthető a Cushing szindróma kialakulásának kockázata. Sajnos nem lehet megelőzni a Cushing szindrómát okozó daganatot.Téma szakértői
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.