A striák veszélytelen bőrelváltozások, melyek rendszerint olyan események során keletkeznek, amikor a bőr viszonylag rövid időn belül megnyúlik, és az ütemet nem képes követni. Éppen ezért a legtöbbször pubertás korban, gyorsabb hízás és várandósság során szoktak megjelenni a vöröses színű csíkok. Sajnos azonban előfordulhat, hogy a livid striák egy hormonális betegségre, a Cushing szindrómára is felhívják a figyelmet. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusát kérdeztük a témában.
A striák főleg a hason, a csípőn, a combon, illetve a fenéken megjelenő, kezdetben vöröses, majd fehér, gyöngyházfényű csíkok. Keletkezésük oka, hogy a feszességet adó kötőszöveti rostok a bőr hirtelen megnyúlása következtében elvesztik rugalmasságukat és elszakadnak. Hogy kinél jelentkezik, az elsősorban egyéni hajlam kérdése, és rossz hír, hogy hiába a drogériákban kapható csodakrémek, ha egyszer már megjelentek, akkor teljesen eltűntetni őket már nem lehet. Igen gyakori elváltozás pubertáskorban, amikor a gyermek hirtelen növekedésnek indul, de ugyanúgy sújthatja azokat, akik nagyobb súlyfelesleget szedtek fel magukra (vagy szabadultak meg tőle), illetve a várandósság során is feltűnhetnek a zavaró csíkok.
Bár a striák megjelenése legtöbbször ártalmatlan jelenség, maximum esztétikailag zavaró, ám előfordulhat, hogy egy hormonális betegségre, a Cushing szindrómára hívja fel a figyelmet.
„A Cushing szindróma a mellékvesekéregben lévő kortizol nevű hormon túltermelődésével jár. Leginkább fiatal felnőtteknél kerül diagnosztizálásra, ám lényegében bármely életkorban előfordulhat. Hátterében a mellékvesekéregben levő sejtek túlzott működése állhat, de az is előfordulhat, hogy más készteti fokozott munkára a mellékvesekérget, pl. agyalapi mirigy daganata. Ha ez okozza a problémát, úgy Cushing kórról beszélünk”- magyarázza dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa.
A mellékvesekéreg hormon fokozza a kötőszöveti sejtek aktivitását, ami a fehérjék fokozott lebontását eredményezi. Így a kollagén és az elasztikus rostok megváltoznak és kialakulnak a livid striák.
A Cushing szindróma (vagy kór) jelenlétére sokszor igen nehéz rájönni, mert gyakran tünetszegény, vagy a panaszokat másnak tudja be a beteg (vagy az orvos).
A Cushing szindróma tünetei
A betegség kezeléséhez el kell dönteni vajon mi is eredményezi a mellékvesekéreg túlműködését. Amennyiben szteroid kúra, úgy annak abbahagyásával orvosolható a panasz, ám gyakoribb, amikor jó - vagy ritkább esetben- rosszindulatú daganat okozza a problémát. Erről CT/MRI vizsgálattal lehet megbizonyosodni, és ha beigazolódik, úgy műtétre van szükség. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy gyógyszeres terápia indokolt.
A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájában nagy szerepe van a laborvizsgálatnak is, melynek során olyan értékeket néznek, mint pl. a TSH, fT3, fT4, ATPO. Sokan úgy gondolják, hogy ha az ATPO szintje emelkedett, akkor bizony a TSH is rendellenes. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa elárulta, ez nem minden esetben van így.
A jód a pajzsmirigy hormonok fontos alkotója, hiánya és túlsúlya is zavart okoz a pajzsmirigy működésben- éppen ezért érdemes nagy figyelmet fordítani a megfelelő mennyiségű bevitelére. Hogy milyen hazánk jódellátottsága jelenleg, miért számít mérföldkőnek a jódozott só bevezetése, illetve, miket okoz pontosan jódhiány, arról Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
A metformin igen gyakran használt hatóanyag az IR, a prediabetes és a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében, hiszen nagyban hozzájárul az inzulin-és a vércukorszintek optimalizálásához. Hogy mi mindent érdemes róla tudni, azt dr. Koppány Viktóriától, az Endokrinközpont endokrinológusától, PCOS és inzulinrezisztencia specialistájától kérdeztük meg.