Mire való a mellékvese, és miért gond a kortizol hiánya vagy csökkent szintje?
A mellékvese a vesék tetején ülő kis sapkaszerű képlet. Feladata azonban nagyon fontos, hiszen ez a szerv termeli többek között az adrenalint, ami a „fuss vagy üss” hatásért felel, valamint az anti-stressz hormont, vagyis a kortizolt. Az adrenalin hatására a szív munkája fokozódik, emelkedik a vérnyomás, több oxigént kapnak az izmok, hogy a támadás, vagy a menekülés megvalósulhasson. A kortizol pedig többek között arról gondoskodik, hogy többlet glükóz szabaduljon fel a testben, hogy a fokozott megterhelést bírja a szervezet. Mindemellett hatással van a vérnyomásra, az inzulin és glükóz szintre, valamint az immunfunkciókat is befolyásolja.
Hogy mennyire fontos, hogy ez a szerv megfelelően működjön, arra egy patkányokkal végzett kísérlet mutat rá. Egyes állatok mellékveséjét eltávolították, ami nem is jelentett különösebb megterhelést a számukra, egészen addig, amíg stressznek nem tették ki őket. A hirtelen megijesztett, vagy éheztetett patkányok szervezete ugyanis már nem termelt kortizolt, mely segíthette volna a harcot a stressz ellen. A védekezés hiánya pedig az egyedek pusztulásához vezetett.
Mi az a mellékvese fáradtság?
A fenti fejtegetésből jól látszik, hogy stressz esetén a mellékvesevelő és -kéreg hormontermelésének fokozódása létfontosságú. Csakhogy napjainkban a stressz olyan méreteket ölthet, és olyan időintervallumokat fedhet le, ami már a szervezetnek túl sok lehet. Vannak olyan elméletek, nézetek, amelyek szerint a folyamatos, nagyobb stressz szint, illetve a kiugróan stresszes időszakok szaporodása azt eredményezi, hogy a mellékvese elfárad, vagyis a kortizol termelés már nem lesz kielégítő. Ennek következtében a stressz hatásait nem tudja a test teljesen kivédeni. Ez az időszak még csak kisebb – nagyobb kellemetlenségekkel jár, ám előre vetíti a mellékvese kifáradását, vagyis azt az állapotot, amikor a hormontermelés lecsökkenhet. Ez pedig már komoly orvosi gond, a beteg folyamatos, szoros megfigyelés mellett élheti csak tovább az életét.
A mellékvese fáradtság talán legfontosabb tünete az állandó fáradtság. A reggeli ébredések nehezen mennek, az ember egész nap, bárhol képes lenne elaludni, kedvetlen, és ingerlékeny. Ezen felül a következők is utalhatnak a probléma meglétére:
- Bizonytalan vérnyomás
- Gyors szívdobogás
- Szédülés, szorongás
- Időszakos adrenalin löketek
- Idegességi rohamok
Felismerés és kezelés
Dr. Molnár Jeannette, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elmondta, hogy a problémát felismerni igen nehéz. Egyrészt a tünetek nem specifikusak, másrészt a szervezet mindenáron megpróbálja fenntartani a kortizol szintet. Ezt kezdetben a progeszteron felhasználásával éri el, mert ez a hormon közvetetten átalakítható kortizollá. Ennek megfelelően a laborvizsgálat normál kortizol- és csökkent progeszteronszintet mutathat, de még ekkor is a normál tartományba mozoghatnak az értékek.
A betegség gyanúja esetén a kortizol szint mérése reggel 8-9 óra között éhgyomorra elegendő lehet, de előfordulhat, hogy a diagnózishoz nem elég csak a kortizol koncentráció eredménye, ilyenkor a kortizol és ACTH koncentráció egy időben történő mérése lehet szükséges; ezt minden esetben szakorvosnak kell eldöntenie. Máskor viszont további – speciális – tesztek szükségesek a részleges mellékvese elégtelenség kizárása céljából.
Ráadásul a kortizol szintje napszaktól függően is változik. A szakembernek pontosan ismernie kell a páciens egyéb hormon eredményeit is, hiszen az agyalapi mirigy - pajzsmirigy és az agyalapi mirigy - mellékvese tengely néhány ponton összefügg. Összefoglalva megállapítható, hogy a tünetek megléte és az eredmények összessége deríthet fényt a problémára. A kezelés optimális esetben a stressz csökkentésével kezdődik, ami lehet rövidebb-hosszabb szabadság, vagy teljes életmódváltás is jelentősen javíthatja a panaszokat. Végül szükség esetén a szakorvos gyógyszeres hormonpótlással is élhet.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.