Strúma

Strúmának, vagy más néven golyvának nevezzük a pajzsmirigy megnagyobbodását, mely probléma sok esetben szabad szemmel is látható.

A pajzsmirigy méretének normális felső határa nők esetében 18 cm³, férfiak esetében 25 cm³. Amennyiben ezt meghaladja, pajzsmirigy megnagyobbodásról beszélünk.

Pajzsmirigy megnagyobbodás oka, háttere:

Jódhiány

A strúma legtöbbször jódhiány következménye. A megfelelő mennyiségű jód ugyanis elengedhetetlen a pajzsmirigy normál működéséhez, annak hormontermeléséhez. Amennyiben nincs jelen elegendő jód a szervezetben, úgy a szerv eleinte „csupán” kompenzál, méghozzá úgy, hogy megnő a mérete. Magyarország nagy része is jódhiányos, így az adott terület jódhiányának függvényében a betegség előfordulása 10-40 % között van hazánkban.

Pajzsmirigy alulműködés

Előfordul, hogy a strúma hátterében pajzsmirigy alulműködés áll.

Pajzsmirigy túlműködés

Érdemes tudni, hogy a fokozott hormontermelés is eredményezhet golyvát. Ekkor általában autoimmun Graves-Basedow kór áll a háttérben, melynek jellegzetes tünetei a strúma mellett a szemek kidülledése, a fokozott szívverés, a hasmenés, a remegés, a magas vérnyomás, fogyás, valamint a túlzott izzadás.

Tudj meg többet a Graves-Basedow kórról.

Pajzsmirigy gyulladásos állapota

Pajzsmirigy megnagyobbodást okozhatja még a szerv gyulladásos állapota is, mely lehet fájdalmas és fájdalmatlan, attól függően, milyen típusával állunk szemben (szubakut, akut, limfocitás).

Pajzsmirigy megnagyobbodás típusai

A pajzsmirigy megnagyobbodás lehet diffúz vagy csomós. Utóbbi esetben egyszeres csomó igen gyakran daganatot jelent, míg a többszörös csomó inkább adenomát.

Strúma tünetek

Hogy vannak-e a pajzsmirigy megnagyobbodásnak tünetei, és hogy azok milyen mértékűek, az attól függ, mekkora a strúma. Ugyanis egészen enyhe esetben akár semmilyen tünet nem jelentkezik, ám minél nagyobb a mirigy, annál jellegzetesebb és zavaróbb panaszok keserítik meg a beteg mindennapjait.

Jellemző tünetek:

nyaki szorítás
gombócérzés
rekedt hang
nyelési nehézség
köhögés

Strúma vizsgálata

Tapintás (méret, alak, csomósság, hőmérséklet, környező szövethez rögzítettség), fonendoszkóppal való ráhallgatás, ultrahangos vizsgálat, laborvizsgálat, aspirációs citológia.

A pajzsmirigy megnagyobbodás diagnózisához szükség van szakorvosi vizitre, a pajzsmirigy tapintására (méret, alak, csomósság, hőmérséklet, környező szövethez rögzítettség) az ultrahangos vizsgálat, ám ha bebizonyosodik az állapot, akkor az orvos laborvizsgálatot is elrendelhet, ahol ellenőrzésre kerül a T3, T4, a TSH és az ATPO szintje is. Ezek igen fontosak a pontos diagnózishoz, hiszen a golyva kezelése nagyban függ annak kiváltó okától.

Strúma kezelése

Normális laborparaméterekkel járó – jódhiányos – struma esetén a kezelés első lépcsője a jód pótlása. Alternatív kezelési lehetőség a pajzsmirigy hormon szájon keresztüli gyógyszeres bevitele. Helyi tüneteket okozó, jódra illetve pajzsmirigy hormonra nem reagáló, esetleg rákos elfajulást mutató struma esetében műtét. Amennyiben a műtét nem lehetséges, illetve műtétet követően utókezelés szükséges, a radiojód kezelés is szóba jöhet.