Strúmának, vagy más néven golyvának nevezzük a pajzsmirigy megnagyobbodását, mely probléma sok esetben szabad szemmel is látható.
A pajzsmirigy méretének normális felső határa nők esetében 18 cm3, férfiak esetében 25 cm3. Amennyiben ezt meghaladja, pajzsmirigy megnagyobbodásról beszélünk.
A strúma legtöbbször jódhiány következménye. A megfelelő mennyiségű jód ugyanis elengedhetetlen a pajzsmirigy normál működéséhez, annak hormontermeléséhez. Amennyiben nincs jelen elegendő jód a szervezetben, úgy a szerv eleinte „csupán” kompenzál, méghozzá úgy, hogy megnő a mérete. Magyarország nagy része is jódhiányos, így az adott terület jódhiányának függvényében a betegség előfordulása 10-40 % között van hazánkban.
Előfordul, hogy a strúma hátterében pajzsmirigy alulműködés áll.
Érdemes tudni, hogy a fokozott hormontermelés is eredményezhet golyvát. Ekkor általában autoimmun Graves-Basedow kór áll a háttérben, melynek jellegzetes tünetei a strúma mellett a szemek kidülledése, a fokozott szívverés, a hasmenés, a remegés, a magas vérnyomás, fogyás, valamint a túlzott izzadás.
Tudj meg többet a Graves-Basedow kórról.
Pajzsmirigy megnagyobbodást okozhatja még a szerv gyulladásos állapota is, mely lehet fájdalmas és fájdalmatlan, attól függően, milyen típusával állunk szemben (szubakut, akut, limfocitás).
A pajzsmirigy megnagyobbodás lehet diffúz vagy csomós. Utóbbi esetben egyszeres csomó igen gyakran daganatot jelent, míg a többszörös csomó inkább adenomát.
Hogy vannak-e a pajzsmirigy megnagyobbodásnak tünetei, és hogy azok milyen mértékűek, az attól függ, mekkora a strúma. Ugyanis egészen enyhe esetben akár semmilyen tünet nem jelentkezik, ám minél nagyobb a mirigy, annál jellegzetesebb és zavaróbb panaszok keserítik meg a beteg mindennapjait.
Jellemző tünetek:
Tapintás (méret, alak, csomósság, hőmérséklet, környező szövethez rögzítettség), fonendoszkóppal való ráhallgatás, ultrahangos vizsgálat, laborvizsgálat, aspirációs citológia.
A pajzsmirigy megnagyobbodás diagnózisához szükség van szakorvosi vizitre, a pajzsmirigy tapintására (méret, alak, csomósság, hőmérséklet, környező szövethez rögzítettség) az ultrahangos vizsgálat, ám ha bebizonyosodik az állapot, akkor az orvos laborvizsgálatot is elrendelhet, ahol ellenőrzésre kerül a T3, T4, a TSH és az ATPO szintje is. Ezek igen fontosak a pontos diagnózishoz, hiszen a golyva kezelése nagyban függ annak kiváltó okától.
Normális laborparaméterekkel járó – jódhiányos – struma esetén a kezelés első lépcsője a jód pótlása. Alternatív kezelési lehetőség a pajzsmirigy hormon szájon keresztüli gyógyszeres bevitele. Helyi tüneteket okozó, jódra illetve pajzsmirigy hormonra nem reagáló, esetleg rákos elfajulást mutató struma esetében műtét. Amennyiben a műtét nem lehetséges, illetve műtétet követően utókezelés szükséges, a radiojód kezelés is szóba jöhet.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Jelentkezzen be rendelésünkre!
Téma szakértői
A pajzsmirigyzavarok diagnosztikájában nagy szerepe van a laborvizsgálatnak is, melynek során olyan értékeket néznek, mint pl. a TSH, fT3, fT4, ATPO. Sokan úgy gondolják, hogy ha az ATPO szintje emelkedett, akkor bizony a TSH is rendellenes. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa elárulta, ez nem minden esetben van így.
A jód a pajzsmirigy hormonok fontos alkotója, hiánya és túlsúlya is zavart okoz a pajzsmirigy működésben- éppen ezért érdemes nagy figyelmet fordítani a megfelelő mennyiségű bevitelére. Hogy milyen hazánk jódellátottsága jelenleg, miért számít mérföldkőnek a jódozott só bevezetése, illetve, miket okoz pontosan jódhiány, arról Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
A metformin igen gyakran használt hatóanyag az IR, a prediabetes és a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében, hiszen nagyban hozzájárul az inzulin-és a vércukorszintek optimalizálásához. Hogy mi mindent érdemes róla tudni, azt dr. Koppány Viktóriától, az Endokrinközpont endokrinológusától, PCOS és inzulinrezisztencia specialistájától kérdeztük meg.