Folyamatos vizsgálatok tárgya, hogy a túlsúly a pajzsmirigybetegségek egyik tünete vagy éppen az elhízás növeli-e a pajzsmirigy betegségek kialakulásának rizikóját. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista összefoglalja a tudnivalókat és ismerteti a testsúlycsökkentés lehetőségeit pajzsmirigy alulműködés esetén.
Közismert tény, hogy az elhízás számos betegség rizikófaktorának, sőt, ma már önálló betegségnek számít, így semmiképpen nem lehet pusztán az emberi külsőt érintő, esztétikai kihívásként kezelni. Kutatások, vizsgálatok tárgyát képezi, hogy pajzsmirigy betegségek esetén az elhízás „csupán” tünet, vagy a kiváltó okok közé sorolható.
- A testsúlyunkat a táplálékkal bevitt és szervezetünk által felhasznált energia különbsége határozza meg. Ez utóbbi a nyugalmi anyagcserénkből, valamint a fizikai aktivitásunkból adódik össze. A nyugalmi energiafelhasználás magasabb pajzsmirigy túlműködés, és alacsonyabb pajzsmirigy alulműködés esetén. Pajzsmirigy túlműködésben a betegek testsúlyunkból átlagosan 15%-ot veszítenek el, míg alulműködés esetén 15-30%-ot híznak.
Nagyon érdekes, hogy a normál tartományba eső pajzsmirigy laboratóriumi értékek sem feltétlenül jelentik az egyéni normális pajzsmirigyműködést. Az „egyéni normál tartomány” ugyanis lényegesen szűkebb a laboratóriumi referencia-tartománynál – ismerteti dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista.
A kivizsgálás során elengedhetetlen a páciens tüneteinek részletes kikérdezése, fizikális vizsgálata, és a vér elemzése. A laboratóriumi vizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt „thyreoidea stimuláló hormon” (TSH), illetve a pajzsmirigy hormonok (FT3 és FT4) szintjeinek meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát. Az adatok értékelése endokrinológus feladata.
A pontos diagnózist segíti a pajzsmirigy ultrahang vizsgálat is, amely kitűnően alkalmas arra, hogy a pajzsmirigy szerkezeti eltéréseit kimutassa. Az ultrahanggal felfedezett gyanús eltérések esetén célzott tűszúrásos mintavétel, biopszia javasolt.
Több vizsgálatban igazolták, hogy elhízás esetén a szérum TSH-szint emelkedett, a testsúly csökkenés után a TSH-szint újból normalizálódik. Így elmondhatjuk, hogy az emelkedett TSH-szint inkább a következménye, mintsem oka lenne az elhízásnak.
Egy 2019-ben publikált tanulmány szerint az elhízás kapcsolatba hozható a pajzsmirigy alulműködés megnövekedett kockázatával és összefüggést mutatott a Hashimoto thyreoiditis nevű betegséggel (magyarul: krónikus autoimmun pajzsmirigygyulladással).
A vérből kimutatható antitestek jelenlétét vizsgálva megállapítható volt, hogy elhízott betegek esetén gyakrabban emelkedett a tireoidea-peroxidáz elleni antitest (anti-TPO vagy ATPO) szintje, de nem volt összefüggés az elhízás és a thyreoglobulin elleni antitest (TgAb) szintje között. Ezek a vérből könnyen meghatározható antitestek az endokrinológiai kivizsgálás fontos részét képezik.
A megállapítások tanulsága az lehet, hogy az elhízás és a pajzsmirigy alulműködés között kétirányú összefüggés állhat fenn, és egészen biztos, hogy az elhízás erős rizikófaktora a pajzsmirigy betegségeknek. Elhízás során ugyanis a szervezetben egy krónikus, alacsony intenzitású gyulladásos folyamat zajlik. A gyulladás pedig a pajzsmirigysejtek jódfelvételét és a pajzsmirigy hormonok előállításáért felelős enzimeket is érinti. Elhízott emberekben az említett autoimmun Hashimoto pajzsmirigy-gyulladáson túl gyakrabban alakulnak ki más, autoimmun eredetű kórképek is, mint például az 1-es típusú cukorbetegség, sclerosis multiplex, sokízületi gyulladás és a pikkelysömört kísérő ízületi gyulladás.
Kezeletlen vagy elégtelenül kezelt pajzsmirigy alulműködés esetén az endokrinológus szakorvos által beállított megfelelő gyógyszeres kezeléssel az addig sikertelen diéta és testmozgás segítségével fogyást érhetünk el.
Noha nincs univerzális pajzsmirigy betegség diéta, az egyénre szabott energiaszükségletet, ételérzékenységet is figyelembe véve célszerű a kalóriabevitel csökkentése, a rostfogyasztás fokozása, egyszerű cukrok, finomított szénhidrátok kerülése, gyulladást/ autoimmunitást csökkentő étrend felépítése - dietetikus segítségével.
A víz étvágycsökkentő hatásán túl segíti a folyadék-kiválasztást és az emésztést.
Fogyási céllal jelentősen több testmozgásra van szükség, mint amennyit általában gondolunk. Heti minimum 150-300 perc mérsékelt -, vagy 75-150 perc magas intenzitású testmozgás javasolt – akár mozgásterapeuta irányításával.
Az alvásmegvonás jelentős testsúlynövekedéshez, szív és érrendszeri betegségekhez és cukorbetegséghez vezet. Minimum 7 óra jó minőségű alvás szükséges az egészség és fogyás érdekében. Ennek elérésében segíthet a szomnológus.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Dr. Mutnéfalvy Zoltánról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekA Doktor úr végtelen türelemmel hallgatta végig a tüneteimet, végre pozitívan csalódtam egy endokrin orvosban. :) Szívből ajánlom!
A magas prolaktin-szint igen kellemetlen tünetekkel járhat, mint például tejcsorgás, menstruációs problémák a nőknél, merevedési zavar, ritkuló szőrzet a férfiaknál. A vér magas prolaktin-szintjét az esetek kis részében az agyalapimirigy daganata okozza, nagyobb részben azonban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Mi a teendő ilyen esetben? A kérdést Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa válaszolta meg.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.