A hormonális eredetű betegségek között az egyik leggyakoribbak azok a pajzsmirigy zavarai. Betegségei között sokszor előfordulnak az úgynevezett göbök, melyek vizsgálata különleges módszert igényelhet. Az aspirációs citológiáról dr. Németh-Almási Attilát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
Mik azok a göbök és miért alakulnak ki?
A pajzsmirigy a nyakon található, pillangóalakú szerv. Megfelelő működése elengedhetetlen a szervezet normál működésében, hiszen a hormon-és az anyagcsere folyamatokért felel. Egyes esetekben kis csomók, úgynevezett göbök alakulhatnak ki rajta, melyek pajzsmirigy alul-vagy túlműködését, esetleg komolyabb gondokat is okozhatnak. Ezek a göbök lehetnek egészen aprók, de akár olyan nagyok is, hogy az a nyakon szabad szemmel is meglátszik.
A pajzsmirigyben kétféle göb alakulhat ki. Az egyik, az úgynevezett meleg göb. Sokszor sem tapintással, sem ultrahanggal nem lehet észrevenni a problémát, ilyenkor pedig – illetve az egyértelmű eredményért – izotópos vizsgálatnak vetik alá a szervet. A bejuttatott anyag a meleg göbökben felhalmozódik, így a vizsgálati képen piros színűvé válik, ezért is nevezik meleg göbnek. Ezek az elváltozások rendszerint jóindulatúak.
A másik típus a hideg göb, mely az izotópos vizsgálat során nem halmoz anyagot, ezért a képen világos színű. Ezek a képletek sajnos sokszor rosszindulatúak, így komolyabb megfigyelést igényelnek.
A pajzsmirigy göbök gyakoriak, 4-7%-ban fordulnak elő a lakosság körében. A leginkább érintett kör: nők, 40 év felettiek, korábbi radioaktív sugárkezelés (pl. nyakat is érintő emlőrák, akár „egyszerű” fogröntgen kapcsán) golyva hajlamosító anyagok fogyasztása (pl. a cigaretta füst ún. tiocianátot tartalmaz). A göbök nagy része jóindulatú, ezt azonban csupán tapintással nem lehet kimondani.
A nagy felbontású ultrahang , pajzsmirigy izotóp, ultrahang-vezérelt vékonytű mintavétel (UG-FNAB) azonban segíthet eldönteni: műteni kell-e vagy sem. A vékonytű mintavétel a leginkább költségkímélő, leggyorsabb és legegyszerűbb módszer a pajzsmirigy göbök vizsgálatában. Legalább olyan - vagy még nagyobb pontosságú-, mint a műtét közben történő fagyasztásos mintavétel. Egyrészt a felesleges sebészi beavatkozásokat csökkenti, másrészt a sebészeti mintákban található rosszindulatú elváltozások kimutathatóságát megduplázza. A megszúrt elváltozások 60-70%-a jóindulatú, azonban nagy gyakorlatra van szükség annak eldöntésében, hogy mikor, melyik göbből veszünk mintát- mondja a szakember.
A „jóindulatúság” UH jelei: tojás, vagy lapos forma, jól körülírt, sima felszín és határok, a környező szövetekkel megegyező UH sűrűség, széli erezettség.
Lehetséges kategóriák: rosszindulatú, gyanús, határeset, valószínűleg jóindulatú, jóindulatú.
Az ultrahang-vezérelt vékonytű mintavétel (aspirációs citológia), minden esetben az endokrinológus előzetes jóváhagyásával, és kérésére történik, hiszen megelőzi a szakorvosi vizsgálat.
Maga a mintavétel ultrahang segítségével történik, mely során egy vékony tűt vezetnek a pajzsmirigybe és mintát vesznek. Szerencsére a folyamat különösebb előkészületeket nem igényel, és a szakápolásra sincsen szükség. Az orvos a mintavétel előtt fertőtleníti a területet, a vékony tűt a gyanús képletbe vezeti, majd a mintavétel után a beteg haza is mehet. A szúrás minimális kellemetlenséggel ját, de viszonylag rövid ideig tart. Előfordulhat, hogy az adott terület még néhány napig érzékeny lesz, ez a beavatkozás velejárója- mondja dr. Németh-Almási Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Bár elsőre ijesztőnek tűnhet, viszont a fejlett technikának hála fájdalomfaktora alacsony, ráadásul a szakemberek létfontosságú adatokhoz juthatnak általa, amivel a kezelés is sokkal hatékonyabb, és gyorsabb lehet.
Az IR kialakulásában több tényező is közrejátszik. Arról azonban általában kevés szó esik, hogy a cirkadián ritmus hogyan befolyásolja az inzulinszintet. Dr. Borús Hajnallal, a Budai Endokrinközpont diabetológusával beszélgettünk erről a témáról.
A cukorbetegség és a prediabetes terápiájában fontos szerepet tölt be a metformin. Sokszor hallani, azonban, hogy a páciens érzékenyen reagál a készítményre; emésztési panaszokat, hányást, hasmenést okoz. Ilyenkor mit lehet tenni? Más készítményre van szükség? Esetleg lassabb dózisemelésre? A kérdéseket dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa válaszolja meg.
