A pajzsmirigy göbös megbetegedéseiről

A pajzsmirigy göbös megbetegedéseiről

endokrinkozpont.hu Létrehozva: 2014.03.28 Módosítva: 2014.03.28
A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigy göbök megjelenése. Kialakulásának okairól és a kezelési lehetőségekről Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa ad felvilágosítást.

A pajzsmirigy betegségei hazánkban is népbetegségnek számítanak. A diagnózist sok esetben nehezíti, hogy a csökkent, vagy emelkedett hormontermelés szerteágazó, sok esetben egyéb szervi panaszra utaló tüneteket okozhat. Az elváltozások egyik formája a pajzsmirigy göbök megjelenése. Kialakulásának okairól és a kezelési lehetőségekről Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa ad felvilágosítást.

Jódhiány, örökletesség és dohányzás

Kutatások alapján a pajzsmirigy göbök előfordulása nők körében valamivel gyakoribb, mint férfiaknál. A két nem közti arányok eltolódását magyarázhatja, hogy a betegség gyakran jelentkezik a terhesség alatt, illetve az azt követő időszakban.
A pajzsmirigy megfelelő működéséhez jódra van szükség, hazánk négyötöde pedig az ivóvizek elégtelen jódtartalma miatt a mérsékelten jódhiányos területek közé tartozik.
A várandósság időszakában a szervezet jódszükséglete az átlagosnál magasabb, az elégtelen jódellátottság pedig könnyen elősegítheti a pajzsmirigy göbök kifejlődését, illetve a már meglévő göbök nagyobbodását. Fontos azonban kiemelni, hogy az anorganikus jód (ezt tartalmazhatják egyes magzatvédő vitaminok, a Betadin kúp és oldat is) a pajzsmirigy-gyulladásban szenvedők számára a betegség fellángolását, túlműködő göbös pajzsmirigy esetén a betegség rosszabbodását okozhatja!
A jódhiány és a jóddal nem megfelelően ellátott terhesség mellett a dohányzásnak is meghatározó szerepe van a  hideg és meleg göbök kialakulásában egyaránt. A felsoroltak mellett örökletes tényezők is nagy szerepet játszanak a betegség kialakulásában, ezen kívül a pajzsmirigy göbök előfordulása nemcsak nőkben, hanem idős korban és külső besugárzás után is gyakoribb.

Hideg, vagy meleg? – az elváltozás nem csak esztétikai probléma

A pajzsmirigy göbös megbetegedéseire a legtöbb esetben a nyak elülső részén megjelenő duzzanat hívja fel a figyelmet. A göbök azonban nem egyszerűen kozmetikai gondot jelentenek. Az un. meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, a hideg göbök pedig a daganatos átalakulás miatt jelentenek potenciális veszélyt. Arról, hogy az elváltozás melyik csoportba sorolandó, az izotópos vizsgálat során bizonyosodhatunk meg. A meleg göb fokozott mértékben tárol izotópot, a vizsgálati képen piros színű, ezért nevezték el „meleg” göbnek. A beteg annyiban érezhet különbséget, hogy a meleg göbhöz a túlműködés tünetei társulhatnak: erős szívdobogás, ritmuszavar, esetleg fogyás. A meleg göb általában jóindulatú és eredménnyel gyógyítható. A hideg göb  nem  vesz fel izotópot, ezért a göbnek megfelelően  tárolás alapján egy üres „hideg” terület ábrázolódik. A hideg göbök egy része lehet rosszindulatú, ezért ezekben az esetekben a citológiai vizsgálat kötelező.

Komplex vizsgálatok

A pajzsmirigy göb minden esetben vizsgálatot igényel, tisztázni kell annak, ill. azoknak a méretét, számát, funkcióját. A pontos diagnózis felállításához a beteg részletes kikérdezését, az anamnézis felvételét követően a nyaki terület fizikális vizsgálata történik, melyet pajzsmirigy ultrahang követ. A fizikális vizsgálat során rendszerint az 1 cm-nél nagyobb göbök tapinthatóak jól. Az ultrahang (UH) diagnosztika térhódításával azonban már lényegesen kisebb göbök jelenlétére is fény derülhet. Az UH vizsgálat alkalmas nemcsak a  diagnózisra, hanem a göbök méretének meghatározására és a nyomonkövetésre egyaránt. A pontos diagnózis felállításának lényeges eleme a TSH hormon vérvétellel történő meghatározása, illetve a már korábban említett izotópos vizsgálat. Az izotópos vizsgálat (szcintigráfia) választ ad a göb funkcionális természetére (meleg vagy hideg göb). A biopszia elvégzése pedig, különösen hideg göbök esetében, az esetleges rosszindulatú elváltozások vizsgálatához szükséges.

Nem csak a műtét jelentheti a megoldást

A pajzsmirigy göbök terápiája mindig egyénre szabott, a beteg állapotának megfelelő módon valósul meg. A következőkben általánosságban ismertetjük a kezelési lehetőségeket.
A göbök kezelésének egyik sarkalatos  kérdése a TSH  képződésének visszaszorítása. A tartósan magas TSH szint ugyanis hozzájárul a hideg és a meleg göbök számának emelkedéséhez. Jellemző azonban, hogy mind a meleg, mind a hideg göbök lényegében autonóm módon viselkednek egy idő után, azaz TSH jelenléte nélkül is növekednek.
A göb növekedése esetén, továbbá ha a citológiai  vizsgálat daganatos elváltozás gyanúját veti fel, a műtét elvégzése szükséges.
A nem rosszindulatú és a jódot felvevő pajzsmirigy göbök kezelésre az utóbbi évtizedekben radiojód kezelést alkalmaztak váltakozó sikerrel. Ez az  eljárás egyre inkább terjed, fontos azonban megemlítenünk, hogy a nem autoimmun pajzsmirigybetegségek kezelésére alkalmazott  viszonylag kis dózisú radiojód  kezelések után Basedow-kór alakulhat ki, ill. a  szemtünetek romolhatnak.
Az izotóp terápia során a hatóanyagot szájon át juttatják a szervezetbe, mely azután "megkeresi" az érintett szervet, a kóros elváltozást. A kezelés lényege, hogy a jódizotóp elpusztítja az azt felvevő pajzsmirigysejtet, s ezáltal szünteti meg a pajzsmirigy-túlműködést. Az izotópkezelés hatékonyan alkalmazható meleg göbös pajzsmirigy túlműködés esetén.
A jóindulatú göbök egy része ún. pajzsmirigy tömlő, szakszóval ciszta, melyek eltávolítására általában műtétet javasolnak. Vannak azonban olyan esetek, amikor a műtét elkerülhető. A szklerotizáció lényege, hogy különböző anyagot -régebben  tetránt, ma alkohol alapanyagú készítményt- fecskendeznek a cisztába vagy a göbbe és az így kialakult  steril gyulladás után a ciszta falai összetapadnak, a göb pedig felszívódik.
Fontos, hogy ez az eljárás csakis jóindulatú göbök esetén alkalmazható. Segítségével a betegek elkerülhetik a műtétet, sőt gyakran az esetleges további műtéti beavatkozásokat is.

 

Hírek

Fontos diagnosztikai vizsgálatok pajzsmirigyzavar (és gyanúja) esetén

Fontos diagnosztikai vizsgálatok pajzsmirigyzavar (és gyanúja) esetén

Akár már diagnosztizáltak valakinél pajzsmirigy betegséget, akár csak a gyanú merült fel, vannak olyan vizsgálatok, melyek fontosak a nyomon követés, valamint a pontos diagnózis felállítása céljából. Dr. Polyák Annamáriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát ezekről a vizsgálatokról kérdeztük. 

További részletek
Merseburgi triász- a Basedow-kórosak csaknem fele érintett benne

Merseburgi triász- a Basedow-kórosak csaknem fele érintett benne

A Graves-Basedow-kór egy autoimmun pajzsmirigyzavar, melynek során a szerv a kelleténél nagyobb mennyiségű pajzsmirigy hormont termel. A betegek kb. fele tapasztalja az ún. Merseburgi triászként emlegetett három tünetet. Hogy melyek ezek, és mit lehet tenni, azt dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondta el. 

További részletek
Lehet, hogy hormonzavar miatt stresszel annyit?

Lehet, hogy hormonzavar miatt stresszel annyit?

A hormonzavarok okozta tünetek igen széles skálán mozognak, mivel az egész szervezetünk működését befolyásolják. Hogy pontosan milyen problémákat is generálnak, az attól függ, mire is hat egy-egy adott hormon. Vannak olyanok, melyek igen súlyos gondokat okozhatnak, ám léteznek olyan endokrin betegségek is, melyek olyan általános tünetekhez vezethetnek, hogy gyakran eszében sem jut az érintettnek - van, hogy az orvosnak sem-, hogy bizony hormonzavar váltja ki a panaszt. Ilyen tünet lehet például a stressz is. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felsorolta, mely endokrin problémák járhatnak túlzott szorongással, stresszel.

További részletek

Prima Medica Egészségközpontok