A hormonzavarok okozta tünetek igen széles skálán mozognak, mivel az egész szervezetünk működését befolyásolják. Hogy pontosan milyen problémákat is generálnak, az attól függ, mire is hat egy-egy adott hormon. Vannak olyanok, melyek igen súlyos gondokat okozhatnak, ám léteznek olyan endokrin betegségek is, melyek olyan általános tünetekhez vezethetnek, hogy gyakran eszében sem jut az érintettnek - van, hogy az orvosnak sem-, hogy bizony hormonzavar váltja ki a panaszt. Ilyen tünet lehet például a stressz is. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa felsorolta, mely endokrin problémák járhatnak túlzott szorongással, stresszel.
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
A hormonok a szervezet kémiai hírvivő anyagai, amelyek jeleket küldenek a test különböző részeire. Ezek felelnek számos folyamat szabályozásáért (például növekedés, anyagcsere, nemi funkciók, reprodukció, hangulat stb.). Ha a hormonok egyensúlya felborul, valamely szintje túl magassá vagy túl alacsonnyá válik, az megzavarhatja a szervezet számos folyamatát, ami különféle szövődményeket, panaszokat okozhat, beleértve a szorongást, túlzott idegeskedést is.
Bár számos oka lehet annak, hogy egy személy stresszes, szorongást tapasztal, ám ha a tünet nem kapcsolható traumához, veszteséghez, jelentős életeseményhez vagy rossz mentális egészségi állapothoz, akkor könnyen lehet, hogy hormonzavar okozza a problémát.
Több nemi hormon is létezik, ám az ösztrogén és a tesztoszteron ingadozó szintje az, mely a legnagyobb hatással van a hangulatra. Éppen ezért ingerlékenyebbek a nők olyan hormonális változások idején, mint például amilyen a pubertás, a menstruáció, a terhesség és a menopauza.
Az ösztrogén ugyanis nagyban befolyásolja a hangulatot- nem véletlen, hogy azokban az állapotokban, amikor az ösztrogén szintje megváltozik, az illető érzékenyebb, stresszesebb.
Általánosságban elmondható, hogy a nők több szorongást tapasztalnak, mint a férfiak. Ez nem csupán a nők más emocionális beállítottságának köszönhető, hanem az egyik hipotézis erre az, hogy az alacsony tesztoszteronszint hajlamosabbá tesz a szorongásra (nőknél lényegesen alacsonyabb van jelen a tesztoszteron). Klinikai bizonyítékok azt sugallják, hogy a tesztoszteron pozitív hatással van a szorongásra és a depresszióra mind a nőknél, mind a férfiaknál.
A kortizol és az adrenalin mennyisége olyan helyzetekben nő meg, amikor valaki fenyegetve, veszélyben érzi magát. Ezek a stresszhormonok azért szabadulnak fel, hogy elindítsák a harcolj vagy menekülj választ. Ez igen fontos reakció, hiszen - főleg régebben- a túlélésünket szolgálta.
Viszont egy stresszes munkahely, rossz párkapcsolat és egyéb negatív szituáció esetén is megnő a szintjük, és ez sajnos egy idő után akár krónikussá is válhat és több szövődményt, problémát is okozhat (pl. mellékvese kimerülés, szív-és érrendszeri panaszok). Érdemes tudni, hogy ezen hormonok szintje egyéb endokrin zavarok miatt is megnőhet, így célszerű ilyen irányban is gondolkodni, ha valaki túl sokat stresszel (pl. feokromocitoma).
A túlműködő pajzsmirigy szintén hozzájárulhat a szorongáshoz. A hyperthyreosis ugyanis felgyorsítja a szervezet anyagcseréjét, az egész szimpatikus idegrendszer aktívabbá válik, ezáltal fokozza a stresszt. (Ezzel szemben a pajzsmirigy alulműködés inkább depressziót, lassúságot, apátiát okoz)
Egy nemrégiben készült tanulmány mindemellett azt sugallja, hogy a pajzsmirigy autoimmun gyulladása szintén jelentős szerepet játszhat a szorongásos rendellenességek kialakulásában. Egy kutatásban pl. 76 szorongásos zavarban szenvedő beteget vizsgáltak, és azt találták, hogy 71 betegnél nőtt a pajzsmirigy véráramlása, ami a pajzsmirigygyulladás jele.
Egyes hormonok pozitív hatással vannak a szorongásra, és segíthetnek csökkenteni azt- ilyen például az oxytocin. Az oxytocint gyakran "szerelmi, boldogság hormonnak" nevezik, mivel az agy ezt bocsátja ki, amikor valaki ölelkezik, szoptat, szeretkezik, egyéb jó élmény éri. Fokozza a jó hangulatot, a boldogságot, csökkenti a szorongást és segíti két ember közti kötelék kialakulását, erősödését (nem véletlen, hogy szoptatás során megnő a szintje). Amennyiben túl alacsony a szintje, az idegességet, szorongást válthat ki.
Dr. Békési Gábor PHD, az Endokrinközpont endokrinológusa hozzátette, hogy szerencsére a fent említett hormonok zavarai legtöbbször könnyen gyógyíthatóak. Általában gyógyszeres kezelés indokolt, és ez nagyban csökkenti/megszűnteti a panaszokat. Olykor előfordulhat, hogy a hormonzavart műtéttel lehet orvosolni (pl. hormontermelő pajzsmirigy göb, strúma, agyalapi mirigy/ mellékvese daganata).
Véleményeket Dr. Békési Gáborról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.