A pajzsmirigy betegségek számtalan embert érintenek hazánkban, hiszen a jódhiányos terület kedvez a szerv megbetegedésének. A strumát érdemes komolyan venni, hiszen nem ritkán jár együtt a mirigy alul-illetve túlműködésével. A problémára dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája hívja fel a figyelmet.
Jódhiány a megnagyobbodott pajzsmirigy hátterében
A jód kulcsfontosságú anyag a pajzsmirigy működése szempontjából, hiszen a szerv által előállított hormonok termelődéséhez elengedhetetlen szerepe van. Azonban ha a szervezet nem jut elegendő jódhoz, a test kompenzálni próbál, ezáltal a pajzsmirigy mérete megnő. Maga a struma lehet diffúz és göbös. Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodás hátterében nem csupán az ásványi anyag hiánya, de Basedow-kór, sőt, akár daganat is állhat. Előfordulhat várandósság során is a megnagyobbodás, hiszen ilyenkor fokozottabb a jódhiány és a szervezet több tiroxint termel- viszont ebben az esetben a panasz szülés után megszűnik.
A megnagyobbodás olyan mértéket is ölthet, hogy nem csupán szemmel látható lesz az elváltozás, de a légzést is nehezítheti, rekedtséget és nyelési problémákat is okozhat - gyakran e két tünet hívja fel a figyelmet a betegségre. A golyva továbbá az esetek nagy részében a pajzsmirigy diszfunkciójával jár, így alul-illetve túlműködés kísérheti.
Nem mindig van szükség plusz jódra
Mivel a golyva hátterében gyakran jódhiány áll, így sokan úgy gondolják, plusz jód bevitelével meg is oldódik a probléma. Ez azonban nincs így minden esetben, ezért még mielőtt táplálék kiegészítő vásárlására adná a fejét, mindenképp kérje ki orvosa tanácsát, hiszen amennyiben pl. Basedow-kór, vagy egyéb jellegű pajzsmirigy túlműködés okozza a bajt, így a gondot csak fokozza a plusz jód fogyasztása- figyelmeztet dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája, és hozzátette, éppen ezért kell mindenféle kezelés előtt vérvizsgálattal meggyőződni, mi is a probléma forrása. Emellett a struma alapos vizsgálata is szükséges, mely történhet orvosi vizsgálattal, ultrahanggal, izotóppal, illetve aspirációs citológiával.
Hogy mégis mi lehet a gyógyulás kulcsa? Amennyiben jódhiány húzódik a háttérben, úgy értelemszerűen plusz jód bevitele hozhat javulást, alulműködés esetén pajzsmirigy hormon adása, súlyos túlműködés fennállásakor pedig radiojód, illetve műtét lehet a betegek segítségére.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.