Az elmúlt 20 évben a fejlett országokban a meddőség problémája drámai méreteket öltött. A párok 25-50 százalékánál már az első gyermekfogantatása is nehézségekbe ütközik. A meddőségnek orvosi szempontból nagyon sok oka lehet, ugyanis általában több tényezős, ún. multifaktoriális problémáról van szó.
A fogantatás elmaradását tehát több tényező is befolyásolja, a leggyakoribb mégis elsősorban a hormonális rendszer működési zavaraira vezethetők vissza – magyarázza Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Az alábbi táblázat jól szemlélteti a fogantatás létrejöttét akadályozó betegségek gyakoriságát:
Lényeges, hogy az éretlen petesejtből (ún. oocitából) kb. 3 hónap amíg érett petesejt jön létre és válik
alkalmassá a megtermékenyülésre. Ezért is nagyon fontos már a megtermékenyülés előtti 3-6 hónap, mert a káros hatások nemcsak a magzatban, hanem a petesejtben is jelentkezhetnek. Ezért már a gyermekvárás eltervezésekor alapvető hormonális és immunológiai, genetikai vizsgálatok, életstílus, diéta és adott esetben gyógyszeres kezelés is szükséges lehet. A peteérés zavarai: a korai ovuláció, az anovuláció (mikor az ovulació nem következik be), a szabálytalan menstsruációs ciklusok, a progeszteron, a prolaktin, a TSH szint ellenőrzése és annak korrekciója feltétlen szükséges.
Mindkét jövendő szülőnek figyelembe kell vennie a következőket, ugyanis a hormonális egyensúly felborulásának a diéta hibák is lehetnek okozói.
Alkohol: bizonyítottan csökkenti a termékenységet. Tanulmányok egész sora bizonyította, hogy a napi öt pohár bor 3-6 hónapon át is ártalmas-közel felére csökkentette a termékenyülés valószínűségét. Ráadásul az alkohol a speriumok képződését és mozgását is jelentékeny módon károsítja. Ebből következik, hogy az alkohol fogyasztása már a tervezett terhesség előtt 3-6 hónappal elhagyandó!
Kávéfogyasztás: napi 1 kávénál több már jelentős mértékben csökkenti a spermiumok mozgását és ártalmas a peteérésre.
Cola, energiaitalok és más üdítők mellőzése.
Dohányzás: egyértelműen káros. A cigaretta fogyasztással arányosan csökkent a megtermékenyülés valószínűsége.
A xenoösztrogénekről ma már tudjuk, hogy az egészségre általában, de különösen a megtermékenyülésre, a peteérésre és a spermiumok képződésére is rendkívül károsak és jelentőségük a „civilizációs” hatások miatt rendkívül megnőtt. Mivel ezek a kémiai anyagok a szervezet hormonális és immunológiai működésébe durván beavatkoznak, ezért az irodalom hormonális bombáknak („endocine disrupteres”=EDC anyagok) nevezte el. Ezek az anyagok hormonszerűen viselkednek és felborítják a hormonális egyensúlyt, ill. akár véglegesen károsíthatják az endokrin szerveket.
A xenoösztrogének csoportjába tartoznak: alkilfenolok és származékaik, ftalátok, biszfenol-A és hasonló fenolok, PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport, lángfogók, PBDE-k, halogénezett többgyűrűs égetési melléktermékek (dioxinok), peszticidek, rovarírtók, gyógyszerek, fémek és fémtartalmú vegyületek.
A fentiek közül különösen fontosak a rovarirtók (DDT és származékaik), a ftalátok,amelyek megtalálhatók a PVC (műanyag) és más műanyagban, festékekben, ezért a 2008-tól az USA kongresszusa betiltotta ezek alkalmazását. A veszély óriási, mert ételekbe kerülhet az élelemmel, de a mosogató szerekbe éppen úgy megtalálhatók, mint a körömfestékekben, a cumis üvegekben, játékok festékében, samponokban, dezodorokban, arckémekben stb. Ezek az anyagok azért is rendkívül károsak, mert nem vagy nagyon lassan bomlanak le, a zsírszövetben raktározódnak és a testsúlycsökkentés (fogyás) során kikerülnek a keringésbe és az anyagcsere felborulását, rákos daganatokat is okozhatnak (emlő-, prostata-, bél rákok).
Természetes növényi anyagokban lévő hormonok (fitoösztrogének) (pl a szójatartalmú ételek) szintén károsak, de hatásuk sokkal rövidebb ideig tart, a szervezetben lebomlanak.
Folsav: egyike a legrégebben ismert anyagnak, amely terhesség alatt védi az örökletes anyagot, a DNS-t (véd a magzati fejlődési zavar , a spina bifidával szemben). Ezért már a terhesség előtt legalább 3 hónappal már célszerű szedni.
A B6 vitamin a javítja a peteérést, a B12 pedig emeli a spermiumszámot.
Cink: mind a hormonális, mind az immunológiai működés szempontjából fontos nyomelem. Hiányában kromoszóma károsodás és immunológiai zavarok léphetnek fel. Mindkét leendő szülőnek célszerű ezért az ételeket cink bevitelével kiegészíteni.
Szelén: nyomelem, antioxidáns hatású és alapvetően fontos a fogantatáshoz, a vetélés megakadályozásához, az autoimmun folyamatok gátlásához. A terhessség alatt a szelén szint általában alacsony és pótlása indokolt. Fontos, hogy a spermium számot és a spermiumok mozgását is javítja.
Esszenciális zsírsavak: főleg a spermiumok képződésére és minőségére kedvező hatásúak (emelik a prostaglandinok mennyiségét)
E vitamin szintén fontos antioxidáns.
C Vitamin antioxidáns kapacitás révén fokozza a spermiumok mozgását, védi a DNS-t az oxidatív stressztől.
L-Arginin: esszenciális aminosav, amely általában a kiegyensúlyozott táplálékban elegendő, de néha szükséges a bevitel növelése. Fontos: akik hajlamosak a herpes fertőzésre (száj és genitális formákra egyaránt) ne vigyenek be ebből az aminosavból, mert ezzel stimulálják a vírusokat és növelik a betegség kiújulásának veszélyét!
L-Karnitin szintén esszenciális aminosav, bevitele a spermiumok mozgási zavarai esetén fontos, ez nem okoz herpes veszélyt.
A gyógynövények közül az Agnus Castus-ról (barátcserjeről) sikerült bizonyítani, hogy egyértelműen javítja a megtermékenyülés esélyét, a hormonális egyensúly helyreállítását és a termékenységet. A készítmény különösen hatásos, ha a sárgatest fázis megrövidült, a prolactin szint emelkedett, növeli a progesteron- ösztrogén arányt, csökkenti a fokozott vérzést. Fontos azonban tudni, hogy a kezelésnek egyénre szabottnak kell lennie. Ez tehát nem egy olyan „csodaszer”, amelynek hatása mindenki számára egyformán, azonos dózisban és azonos módon alkalmazható a siker reményében.
Amikor túl magas a vérben a kalcium szintje, hypercalcemiáról lehet beszélni, amely mögött leggyakrabban a mellékpajzsmirigy túlműködése áll. Ez az állapot enyhe esetben tünetmentes, de előrehaladottabb állapotban többek közt a csontok elgyengülését, vesekövet okozhat, a szív és az agyműködésre is hatással lehet. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus arról beszélt, mikor érdemes orvoshoz fordulni és hogyan lehet diagnosztizálni a hypercalcémiát.
Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.
KonyhaKlinika workshop sorozatunkat azért hoztuk létre, hogy segítsünk a gyakorlatba átültetni az életmóddal összefüggő és egyéb betegségek diétájával kapcsolatos elméleti tudást. Elsőként pedig az inzulinrezisztencia étrend kihívásait mutatjuk be, hogyan lehet egyszerűen és gyorsan tápanyagban gazdag és finom ételeket készíteni, amelyek illeszkednek az étrendedbe.