Tisztában vagyok azzal, hogy a tisztelt Olvasót elsősorban az új, ún. "szenzációs" eljárások, technikai újdonságok érdeklik. Ennek ellenére olyan dolgokról szeretnék némi ízelítőt adni, amelyek napjainkra már-már feledésbe merültek. Előre kell bocsájtanom, hogy nem vagyok a legújabb kutatási eredmények bevezetésének ellenzője, sőt, egész életemben azon voltam, hogy a korszerű endokrinológia, immunológia, molekuláris genetika legfontosabb, és az úttörő eredményeit mielőbb a gyógyítás szolgálatába állítsam.
Sajnálatos módon a „korszerűnek” nevezett orvoslás már-már elfelejteni látszik azokat a tüneteket, amelyek alapvetőek és azért is fontosak, mert a betegre történő rátekintéskor, meghallgatásakor és vizsgálata során azonnal útmutatást adnak a további kivizsgálásokhoz. Ezzel számos, a betegek számára sok gondot okozó felesleges vizsgálatot, utánajárást elkerülhetünk (a vizsgálatok költségeit itt nem kívánom meg sem említeni). A felesleges és esetleg káros vizsgálatokról csak azért nem írok, mert - a téma fontossága miatt - erre egy későbbi alkalommal vissza szeretnék térni. Az orvosi lapok ugyanis kifejezetten figyelni kezdtek azokra az esetekre, amikor az orvosi módszerek nem járnak együtt jobb eredményekkel. Itt csak utalok arra, hogy a brit orvosi lap, a BMJ „Clinical Evidence” elnevezésű projektje (What conclusions has Clinical Evidence drawn about what works, what doesn’t based on randomised controlled trial evidence? 2011.) 3000 orvosi módszert tekintett át, és megállapította: az orvosi eljárások 35 százaléka hatékony vagy valószínűleg hatékony, 15 százaléka káros (!), 50 százalékuk esetében pedig ismeretlen a hatékonyság (!).
A bőr és a pajzsmirigybetegségek összefüggésének nagyon rövid, vázlatos áttekintésével - néhány példa segítségével - arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a legfontosabb a vizsgálat központjában az EMBER áll és nem a gép. A betegek már minden vizsgálat nélkül el tudják mondani panaszaikat és a bőrön látható elváltozások jelzik a betegség fennállását. Ezek a tünetek néha önmagukban ugyan nem feltétlen súlyosak, de jelezhetik a társuló betegség fennállását, máskor viszont – erre példát is kívánok bemutatni – tartós kezelést igényelnek.
A csökkent pajzsmirigyműködésnek számos jele látható az egyik betegünkön (1. ábra). A legfeltűnőbb a felpuffadt arca, az „álmos” tekintet, a duzzadt, ödémás szemek és a szemöldök megritkulása.
1. ábra
Ez utóbbi, azaz a szemöldök megritkulása, jellemző tünet! A jelenség az ún. Hertoghe jel, amelyet első leírójáról neveztek el. Ezt méltán tették, mert Eugene Hertoghe-t joggal tekinthetjük a pajzsmirigykutatás egyik úttörőjének. Ő nem tett egyebet „csak megfigyelte a beteget” és minden további teszt nélkül jutott következtetésre. Ilyen elváltozást láthatunk Anna dán királynőnél (2. ábra), az angliai, tragikus sorsú Boleyn Annánál. A nyíl mutatja a szemöldök külső felének „megritkulását”, kihullását.
2. ábra
Sajnos a szituáció az, hogy a helyzet 1612 óta nem sokat javult, mert a rendelésemen jelentkezett hölgynél, legalább ilyen súlyos elváltozást láttam, de addig a beteg panasza ellenére a pajzsmirigyének betegségére nem gondoltak (3. ábra).
3. ábra
Az Hertoghe jel gyakran nem önmagában jelentkezik, hanem más tünetek is számtalanszor kísérik. Ezek közül a leggyakoribb a diffúz, az egész fejtetőre kiterjedő vagy „csak” foltos hajhullás (4. ábra).
4. ábra
Már a bemutatkozásnál, a kézfogásnál feltűnt a rendkívül száraz, sárgás színű bőre (5. ábra).
5. ábra
Tapasztalatom szerint ritkán nézik meg a betegek körmét, pedig azok sokat elárulnak a pajzsmirigybetegségről is. Jellemzők a repedező, hosszanti és keresztirányú csíkozottságot mutató körömlemezek, ezek a szakkifejezéssel élve ún. Beau-féle csíkok (6. ábra).
6. ábra
Ezek a tünetek megfelelő időben történő felismerés után, célzott kezeléssel meggyógyíthatók. Sajnos a festékhiánnyal járó bőrelváltozások (ún. vitiligo) kezelése már sokkal nehezebb (7. ábra). Ennek a fontosságát az adja, hogy autoimmun betegségekkel: pajzsmirigygyulladással, cukor-betegséggel, vészes vérszegénységgel és egyéb autoimmun betegséggel gyakorta társul és amennyiben előfordul, akkor ezekre a betegségekre gondolnunk kell. Nem ritka, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő.
7. ábra
A pajzsmirigy túlműködésével is társulhatnak bőrtünetek. Egy 35 éves fiatalember keresett meg, akinek súlyos, mindkét lábszárra kiterjedő elváltozásának oka, hosszas vizsgálódás után sem derült ki (8. ábra). Ez a betegség az ún. pretibiális mixödéma, amely a betegeknél 5-10%-ban fordul elő, ebben a súlyos formában. Fontos hangsúlyoznom, hogy ez alapvetően különbözik a szív- és vesebetegek vizenyőjétől, ödémájától. Ebben az esetben a víz nem a sejtek között, hanem a sejteken belül található és a vízhajtás eredménytelen!
8. ábra Kezelés előtt
A jelentős nagyfokú fogyás (jó étvágy mellett!), a meleg nedves tenyér, a jellegzetes szemtünet azonnal a túlműködéssel társult Basedow kórra terelte a figyelmem. A kiegészítő vizsgálatok gyanúmat hamar megerősítették és a megfelelő kezelést azonnal el tudtam kezdeni. A tünetek fokozatosa csökkentek, annak ellenére, hogy kísérő betegségként súlyos cukorbetegsége is kialakult (9.-10. ábra).
9. ábra Kezelés után 4 héttel |
10. ábra Kezelés után 8 héttel |
Később, a kezelés után 24 héttel jelentős javulás volt megfigyelhető (11. ábra).
11. ábra Kezelés után 24 héttel
A betegek feltűnő bőrtüneteinek észlelése előbbre vihet különösebb komplikált vizsgálat nélkül a betegség felismeréséhez, és a diagnózis után a mielőbbi kezeléshez.
prof. Balázs Csaba
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Endokrinközpont |
További véleményekProf. Dr. Balázs Csaba úr nagyon türelmes volt velem. Professzionális doktori és megértő hozzáálása miatt nagyon elégedett vagyok és hálás vagyok neki, hiszen olyat is felfedezett a pajzsmirigyemen amit más nem. Ezért mindenképpen visszamegyek hozzá kontrollra. Valamint a recepción is kedvesség fogadott.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Egy közelmúltban készült tanulmányban sikerült bizonyítani, hogy a magas testzsír százalék és különösen a hasi elhízás már a tinédzsereknél és a fiataloknál is inzulinrezisztenciához vezethet. Ez pedig beindíthat egy ördögi kört, hiszen az inzulinrezisztencia és az elhízás kölcsönhatásban vannak egymással. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy orvosi segítséggel és életmódváltással a folyamat megállítható.