A védőnői, illetve a gyermek háziorvosi vizsgálatokon nagy szerepet kap a gyermek súlygyarapodásán kívül a növekedés nyomon követése. Ebben nagy szerepe van az ún. növekedési percentilis görbének, melynek segítségével könnyen és egyszerűen lehet követni a gyerek fejlődését és kiszűrhetők a kóros állapotok. Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát az alacsonynövés és a SHOX gén defektusa közti kapcsolatról és a növekedési hormon adásáról kérdeztük.
Vannak magasak és vannak alacsonyak- ezt nem is kell tovább ragozni, az emberek igen sokfélék lehetnek. Értelemszerűen a magas párok gyerekei magasabbak, míg az alacsonyabbaké alacsonyabbak. Ezt a sokszínűséget természetesen az ún. percentilis görbén is figyelembe veszik, ám ha az adatok túlságosan eltérnek a normálistól (-2 standard deviáció alatti), úgy érdemes a gyermeket kivizsgáltatni. Az egyik leggyakoribb eltérés gyerekeknél az alacsonynövés, melynek hátterében több ok is húzódhat, ám gyakori, amikor a SHOX gén mutációja/ deléciója húzódik mögötte.
A SHOX gén igen fontos szerepet játszik a csontfejlődésben-és növekedésben. Ebből kifolyólag a gén defetusa komoly hatást gyakorol a gyermekek növekedésére. Érdemes tudni, hogy minden sejtben 2 funkcionális SHOX gén van és ha már az egyik gén is meghibásodik, az alacsonynövést (is) eredményez. Heterozigóta eltérés esetén - amikor csak 1 károsodott- Turner szindróma, Leri-Weill dyschondrosteosis szindróma, illetve Idiopatias alacsonynövés lép fel, míg homozigóta eltérés -amikor a gén 2 kópiája károsodott- esetén Langer-féle mesomeliás dysplasia.
A kizárólag lánygyermekeket érintő betegség hátterében megfigyelhető a SHOX gén defektusa. Ekkor egy olyan kromoszóma rendellenességről van szó, amikor a két női X kromoszóma egyike részlegesen, vagy teljesen hiányzik. Újszülöttkorban jellemzője a kis születési súly, limfödéma, nyaki redő, később pedig ún. pajzsszerű mellkas és a mellnövekedés elmaradása, továbbá x láb és a karok enyhe kifelé fordulása figyelhető meg az alacsony testmagasság mellett. Pubertás nem következik be, illetve gyakori, amikor az érintett vese/szívbetegséggel küzd, valamint gyakoriak a középfülgyulladások. Érdekessége, hogy Turner szindróma esetén bár alacsony a testmagasság, nem áll fenn növekedési hormon hiánya, ennek ellenére kezelése növekedési hormon és nemi hormonok adásával (12-14 éves korban) történik.
Ebben az esetben csökken a SHOX fehérje mennyisége (az egyik gén defektusa), és már magzati korban megfigyelhető a csontfejlődés zavara. A végtagok nagyfokú rövidsége és a csukló kiugrása jellemzi.
Az előbbinél lényegesen súlyosabb állapot (mindkét gén defektusa), a csontfejlődés már a születés alatt károsodik. A hosszú csöves csontok extrém mértékben megrövidülnek, az alkar, csukló deformálódik, a testmagasság rendkívül alacsony.
Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológus elmondta, az alacsonynövés rendszerint növekedési hormon adásával történik, mellyel nem csak nagyobb testmagasság érhető el, hanem több más, pozitív egészségügyi és pszichés vonzata is van. Emellett szükség lehet – pl. Turner szindróma esetén- nemi hormonok adására is. Nagyon fontos, hogy azok, akiknél bebizonyosodott a SHOX gén mutációja, vagy X gén defektusa, rendszeres egészségügyi szűréseken vegyenek részt (pl. szív-és vesefunkciók ellenőrzése, hormonális paraméterek).
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Endokrinközpont |
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.