Természetes, hogy vannak alacsonyabb és magasabb felnőttek és gyermekek, ám ha valakinek a fia vagy lánya jóval alacsonyabb az átlagnál, érdemes orvoshoz fordulni, aki a percentilis táblázat alapján megállapítja, valóban alacsonyabb-e a kortársainál. Amennyiben nem éri el a korának való 3 percentilis értéket, úgy érdemes kivizsgáláson részt vennie.
Ha bizonyítottan kis mennyiségben van jelen a gyermek szervezetében a növekedési hormon, úgy azt pótolni lehet, ám előtte fontos meggyőződni arról, hogy valóban a hormon hiánya áll az alacsony termet hátterében. A következő esetekben adható a növekedési hormon pótlása a gyermeknek: növekedési hormon hiánya/csökkent működése, Turner szindróma, Prader-Willi szindróma, SHOX gén mutációja, krónikus veseelégtelenség, valamint akkor, ha a vártnál kisebb súllyal születettek gyermek alacsonynövése 4 éves kor felett sem rendeződik.
A növekedési hormonok az agyalapi mirigyben termelődnek, ezért minden olyan zavar, ami érinti a hipophysist, az könnyen alacsony HGH hormon szinthez vezethet. Ez lehet sérülés, daganat, az agyalapi mirigyet érintő fertőzés stb. Éppen ezért, ha az un. növekedési provokációs vizsgálatok igazolják az alacsony növekedési hormon szintet, a kezelés elkezdhető. Ugyanakkor fontos bizonyos állapotok kizárása!
Az alacsonynövést a HGH hormon hiányán kívül egyéb tényezők és betegségek okozhatják. Ilyen pl. a lányoknál a Turner szindróma, egyéb genetikai rendellenességek (SHOX gén defektus), krónikus betegség (pl. vesebetegség), pajzsmirigy alulműködés, magzati korban kialakult zavar, rossz családi környezet, késői pubertás, felszívódási zavar. Amennyiben az alap betegség kezelhető és még idejében megfelelő terápiát kap a gyerek, úgy a növekedés normál üteművé válik.
Mivel a csontok csakis bizonyos ideig képesek nőni, ezért a hormonpótlás a növekedésben a növekedési zóna záródásáig tart. Ezt kézröntgennel lehet meghatározni, és ha még nyitottak az említett zónák, csakis akkor alkalmazható a kezelés, ám ha bezárultak, akkor felnőttkorban csökkentett dózisban a kedvező anyagcserehatás miatt alkalmazható. - mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.