Természetes, hogy vannak alacsonyabb és magasabb felnőttek és gyermekek, ám ha valakinek a fia vagy lánya jóval alacsonyabb az átlagnál, érdemes orvoshoz fordulni, aki a percentilis táblázat alapján megállapítja, valóban alacsonyabb-e a kortársainál. Amennyiben nem éri el a korának való 3 percentilis értéket, úgy érdemes kivizsgáláson részt vennie.
Ha bizonyítottan kis mennyiségben van jelen a gyermek szervezetében a növekedési hormon, úgy azt pótolni lehet, ám előtte fontos meggyőződni arról, hogy valóban a hormon hiánya áll az alacsony termet hátterében. A következő esetekben adható a növekedési hormon pótlása a gyermeknek: növekedési hormon hiánya/csökkent működése, Turner szindróma, Prader-Willi szindróma, SHOX gén mutációja, krónikus veseelégtelenség, valamint akkor, ha a vártnál kisebb súllyal születettek gyermek alacsonynövése 4 éves kor felett sem rendeződik.
A növekedési hormonok az agyalapi mirigyben termelődnek, ezért minden olyan zavar, ami érinti a hipophysist, az könnyen alacsony HGH hormon szinthez vezethet. Ez lehet sérülés, daganat, az agyalapi mirigyet érintő fertőzés stb. Éppen ezért, ha az un. növekedési provokációs vizsgálatok igazolják az alacsony növekedési hormon szintet, a kezelés elkezdhető. Ugyanakkor fontos bizonyos állapotok kizárása!
Az alacsonynövést a HGH hormon hiányán kívül egyéb tényezők és betegségek okozhatják. Ilyen pl. a lányoknál a Turner szindróma, egyéb genetikai rendellenességek (SHOX gén defektus), krónikus betegség (pl. vesebetegség), pajzsmirigy alulműködés, magzati korban kialakult zavar, rossz családi környezet, késői pubertás, felszívódási zavar. Amennyiben az alap betegség kezelhető és még idejében megfelelő terápiát kap a gyerek, úgy a növekedés normál üteművé válik.
Mivel a csontok csakis bizonyos ideig képesek nőni, ezért a hormonpótlás a növekedésben a növekedési zóna záródásáig tart. Ezt kézröntgennel lehet meghatározni, és ha még nyitottak az említett zónák, csakis akkor alkalmazható a kezelés, ám ha bezárultak, akkor felnőttkorban csökkentett dózisban a kedvező anyagcserehatás miatt alkalmazható. - mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.