Természetes, hogy vannak alacsonyabb és magasabb felnőttek és gyermekek, ám ha valakinek a fia vagy lánya jóval alacsonyabb az átlagnál, érdemes orvoshoz fordulni, aki a percentilis táblázat alapján megállapítja, valóban alacsonyabb-e a kortársainál. Amennyiben nem éri el a korának való 3 percentilis értéket, úgy érdemes kivizsgáláson részt vennie.
Ha bizonyítottan kis mennyiségben van jelen a gyermek szervezetében a növekedési hormon, úgy azt pótolni lehet, ám előtte fontos meggyőződni arról, hogy valóban a hormon hiánya áll az alacsony termet hátterében. A következő esetekben adható a növekedési hormon pótlása a gyermeknek: növekedési hormon hiánya/csökkent működése, Turner szindróma, Prader-Willi szindróma, SHOX gén mutációja, krónikus veseelégtelenség, valamint akkor, ha a vártnál kisebb súllyal születettek gyermek alacsonynövése 4 éves kor felett sem rendeződik.
A növekedési hormonok az agyalapi mirigyben termelődnek, ezért minden olyan zavar, ami érinti a hipophysist, az könnyen alacsony HGH hormon szinthez vezethet. Ez lehet sérülés, daganat, az agyalapi mirigyet érintő fertőzés stb. Éppen ezért, ha az un. növekedési provokációs vizsgálatok igazolják az alacsony növekedési hormon szintet, a kezelés elkezdhető. Ugyanakkor fontos bizonyos állapotok kizárása!
Az alacsonynövést a HGH hormon hiányán kívül egyéb tényezők és betegségek okozhatják. Ilyen pl. a lányoknál a Turner szindróma, egyéb genetikai rendellenességek (SHOX gén defektus), krónikus betegség (pl. vesebetegség), pajzsmirigy alulműködés, magzati korban kialakult zavar, rossz családi környezet, késői pubertás, felszívódási zavar. Amennyiben az alap betegség kezelhető és még idejében megfelelő terápiát kap a gyerek, úgy a növekedés normál üteművé válik.
Mivel a csontok csakis bizonyos ideig képesek nőni, ezért a hormonpótlás a növekedésben a növekedési zóna záródásáig tart. Ezt kézröntgennel lehet meghatározni, és ha még nyitottak az említett zónák, csakis akkor alkalmazható a kezelés, ám ha bezárultak, akkor felnőttkorban csökkentett dózisban a kedvező anyagcserehatás miatt alkalmazható. - mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.