Természetes, hogy vannak alacsonyabb és magasabb felnőttek és gyermekek, ám ha valakinek a fia vagy lánya jóval alacsonyabb az átlagnál, érdemes orvoshoz fordulni, aki a percentilis táblázat alapján megállapítja, valóban alacsonyabb-e a kortársainál. Amennyiben nem éri el a korának való 3 percentilis értéket, úgy érdemes kivizsgáláson részt vennie.
Ha bizonyítottan kis mennyiségben van jelen a gyermek szervezetében a növekedési hormon, úgy azt pótolni lehet, ám előtte fontos meggyőződni arról, hogy valóban a hormon hiánya áll az alacsony termet hátterében. A következő esetekben adható a növekedési hormon pótlása a gyermeknek: növekedési hormon hiánya/csökkent működése, Turner szindróma, Prader-Willi szindróma, SHOX gén mutációja, krónikus veseelégtelenség, valamint akkor, ha a vártnál kisebb súllyal születettek gyermek alacsonynövése 4 éves kor felett sem rendeződik.
A növekedési hormonok az agyalapi mirigyben termelődnek, ezért minden olyan zavar, ami érinti a hipophysist, az könnyen alacsony HGH hormon szinthez vezethet. Ez lehet sérülés, daganat, az agyalapi mirigyet érintő fertőzés stb. Éppen ezért, ha az un. növekedési provokációs vizsgálatok igazolják az alacsony növekedési hormon szintet, a kezelés elkezdhető. Ugyanakkor fontos bizonyos állapotok kizárása!
Az alacsonynövést a HGH hormon hiányán kívül egyéb tényezők és betegségek okozhatják. Ilyen pl. a lányoknál a Turner szindróma, egyéb genetikai rendellenességek (SHOX gén defektus), krónikus betegség (pl. vesebetegség), pajzsmirigy alulműködés, magzati korban kialakult zavar, rossz családi környezet, késői pubertás, felszívódási zavar. Amennyiben az alap betegség kezelhető és még idejében megfelelő terápiát kap a gyerek, úgy a növekedés normál üteművé válik.
Mivel a csontok csakis bizonyos ideig képesek nőni, ezért a hormonpótlás a növekedésben a növekedési zóna záródásáig tart. Ezt kézröntgennel lehet meghatározni, és ha még nyitottak az említett zónák, csakis akkor alkalmazható a kezelés, ám ha bezárultak, akkor felnőttkorban csökkentett dózisban a kedvező anyagcserehatás miatt alkalmazható. - mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa.
Ha valaki olyan tüneteket érzékel magán, mint például a hízás, a hajhullás, az alvászavar, a székrekedés, könnyen arra gondolhat, hogy mindez „csupán” az életmód következménye. Holott a pajzsmirigy alulműködése, vagyis a hypothyreosis is okozhat ilyen és más, érezhető vagy mérhető panaszokat. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint a jó hír, hogy megfelelő kezeléssel ezek a tünetek visszafordíthatók, a hosszú távú szövődmények megelőzhetők.
A magas vérnyomás, a hasi elhízás, az emelkedett vércukor, a kóros vérzsírok együttesen hozzák létre a metabolikus szindrómát, ami számos súlyos betegség kockázatát növeli. Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arról beszélt, miért esik egyre több szó a kardiometabolikus kockázatról és hogyan lehet ezt csökkenteni.
Pajzsmirigy eltávolítás után a pajzsmirigy hormontermelése részben vagy teljesen megszűnik - attól függően, hogy a mirigy egy részét vagy az egészet távolították el. Ha az egészet, onnantól kezdve folyamatosan hormonpótlásra van szükség, ami mellett hosszú távon teljes életet lehet élni, ugyanakkor dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint fel kell készülni a hormonbeállítás alatti esetleges nehézségekre és érdemes figyelni az egészséges életmód kialakítására is.
Hasznos életmódtanácsok, szakmai információk és valódi tapasztalatok egy támogató közösségben, hogy pajzsmirigy betegséggel is harmonikus, energikus és teljes életet élhess.
Belépek!
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes, aktív életet inzulinrezisztenciával! Tapasztalatok, gyakorlati tippek és hiteles szakmai információk segítik, hogy biztos háttérrel és tudatosan alakíthasd az életed.
Belépek!