A gyermekek normál testmagassága igen széles skálán mozog, melyben legnagyobb szerepe a genetikának van. Igenám, viszont olykor előfordulhat, hogy az alacsony növés hátterében hormonális betegség húzódik. Hogy pontosan mi, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.
Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy vajon gyermekünk megfelelő magassággal rendelkezik-e, igencsak nehéz, hiszen mindig is voltak és lesznek is az átlagnál magasabbak, illetve alacsonyabbak. Általánosságban kijelenthető, hogy a szülők testmagasságát öröklik az utódok, így gyanakvásra adhat okot, ha egy magasabb házaspár gyermekének mérete elmarad a kortársaiétól.
Hogy valaki meddig nő, azt a növekedési zónák – azaz epifízis fugák- befolyásolják, melyek a csöves csontok végeinél találhatóak. A növekedési korban ezek nyitottak, hogy egyre több új csontszövet tudjon képződni, majd mikor ezek bezárulnak, úgy a növekedés megáll. Ez lányoknál kb. 16 éves, míg a fiúknál 18 évesen következik be, éppen ezért amennyiben úgy látja, gyermeke a kelleténél alacsonyabb, úgy érdemes lehet szakorvoshoz fordulni, hiszen amíg a növekedési zónák nyitottak, addig sok mindent lehet tenni a növekedés érdekében.
Ha valaki a kelleténél alacsonyabb, ám testrészei arányosak, mégis betegséget sejtenek mögötte, a probléma hátterében legtöbbször az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon alacsony mennyisége áll. Ez a hormon felelős a normális ütemű fejlődésért, valamint az izom-zsír arány optimális kialakításáért. Amennyiben a növekedési zónák még nem záródtak be, úgy az alacsony testmagasságon ún. rekombináns) E.coli baktériumban termelt növekedési hormon pótlásával lehet segíteni. Hogy eldönthető legyen, hogy nincs-e esetleg ehhez túl késő, azt kézröntgen felvétellel lehet meghatározni, amellyel a csontkort vizsgálják- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A pajzsmirigy alulműködés gyakori probléma bármelyik életkorban, ám előfordulhat, hogy már a születés utáni kötelező szűréssel diagnosztizálják a betegséget. Gyermekkorban az esetek többségében veleszületett tényezőről van szó. Tüneteit tekintve megegyezik a felnőttkorban kialakult pajzsmirigy problémával (fáradtság, koncentrációzavar, elhízás, depresszió, lassú anyagcsere, székrekedés, száraz bőr, sápadt sárgás bőrszín), ám előrehaladottabb állapotban az alacsony testmagasság is jelzésértékű lehet, melyhez szellemi fogyatékosság is társulhat (kretenizmus).
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.