A gyermekek normál testmagassága igen széles skálán mozog, melyben legnagyobb szerepe a genetikának van. Igenám, viszont olykor előfordulhat, hogy az alacsony növés hátterében hormonális betegség húzódik. Hogy pontosan mi, arról dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.
Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy vajon gyermekünk megfelelő magassággal rendelkezik-e, igencsak nehéz, hiszen mindig is voltak és lesznek is az átlagnál magasabbak, illetve alacsonyabbak. Általánosságban kijelenthető, hogy a szülők testmagasságát öröklik az utódok, így gyanakvásra adhat okot, ha egy magasabb házaspár gyermekének mérete elmarad a kortársaiétól.
Hogy valaki meddig nő, azt a növekedési zónák – azaz epifízis fugák- befolyásolják, melyek a csöves csontok végeinél találhatóak. A növekedési korban ezek nyitottak, hogy egyre több új csontszövet tudjon képződni, majd mikor ezek bezárulnak, úgy a növekedés megáll. Ez lányoknál kb. 16 éves, míg a fiúknál 18 évesen következik be, éppen ezért amennyiben úgy látja, gyermeke a kelleténél alacsonyabb, úgy érdemes lehet szakorvoshoz fordulni, hiszen amíg a növekedési zónák nyitottak, addig sok mindent lehet tenni a növekedés érdekében.
Ha valaki a kelleténél alacsonyabb, ám testrészei arányosak, mégis betegséget sejtenek mögötte, a probléma hátterében legtöbbször az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon alacsony mennyisége áll. Ez a hormon felelős a normális ütemű fejlődésért, valamint az izom-zsír arány optimális kialakításáért. Amennyiben a növekedési zónák még nem záródtak be, úgy az alacsony testmagasságon ún. rekombináns) E.coli baktériumban termelt növekedési hormon pótlásával lehet segíteni. Hogy eldönthető legyen, hogy nincs-e esetleg ehhez túl késő, azt kézröntgen felvétellel lehet meghatározni, amellyel a csontkort vizsgálják- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A pajzsmirigy alulműködés gyakori probléma bármelyik életkorban, ám előfordulhat, hogy már a születés utáni kötelező szűréssel diagnosztizálják a betegséget. Gyermekkorban az esetek többségében veleszületett tényezőről van szó. Tüneteit tekintve megegyezik a felnőttkorban kialakult pajzsmirigy problémával (fáradtság, koncentrációzavar, elhízás, depresszió, lassú anyagcsere, székrekedés, száraz bőr, sápadt sárgás bőrszín), ám előrehaladottabb állapotban az alacsony testmagasság is jelzésértékű lehet, melyhez szellemi fogyatékosság is társulhat (kretenizmus).
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés kivizsgálásra: |
|
|
Ezen kívül foglalkozik Dr. Tar Attila obesitással, magas és alacsony növéssel, kromoszóma eltérés, híperinzulinizmussal.
Páciens véleményeket itt olvashat>>
További véleményekA recepción a hölgyek, az orvos és az asszisztense kedves, határozott hangnemben, teljes körű tájékoztatást adott a vizsgálatok menetéről, annak díjszabásáról. Tar doktor úr (gyermek endokrinológia) érthetően vázolta fel a várható vizsgálati eredményeket, az adott összefüggéseket. A javasolt vérvétel is zökkenőmentesen zajlott, amit gyermekem abszolút pozitív élményként élt meg, köszönhetően a doktornő szakértelmének, rutinosságának, határozottságának és kedvességének. Gyermekközpontú rendelő, az adott időponttól Tar doktor úrhoz és a vértvételre is hamarabb kerültünk be. Köszönjük az áldozatos munkájukat, csak ajánlani tudom az érdeklődőknek!
A pajzsmirigyzavarok terápiájában igen fontos szerepe van a gyógyszeres kezelésnek, melyet sokaknak életük végéig alkalmazniuk kell. Dr. Skurdenka Beatrix, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felhívja a figyelmet pár tényezőre, melyekre ügyelniük kell a tablettát szedő betegeknek.
Az inzulinrezisztencia tünetei gyakran igen zavarók, hiszen az egész megjelenésre hatással vannak. Ugyanis a túlsúlyt, a gyulladt pattanásokat, az arcon megjelenő szőrszálakat nem, vagy csak nagyon körülményesen lehet eltüntetni. A terápia azonban a panaszok csökkenését, megszűnését ígéri. De mi van akkor, ha a várt eredmény elmarad? Dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa erre ad választ.
