Az emberi szervezetben minden, így a növekedés is hormonok által irányított. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan hormonok, melyek közvetlenül hatnak a növekedésre, míg mások közvetetten, más hormonok aktiválásával, blokkolásával vagy éppen azok működésének támogatásával.
Az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk az agyalapi mirigy, mely két lebenyből, az úgynevezett anterior (elülső) és a posterior (hátsó) lebenyből áll. Feladata többek között az olyan hormonok termelése, melyek hatással vannak az emberi növekedésre. Ilyenek például:
Azt felismerni, hogy a gyermek növekedésében zavar van, nehéz feladat, mivel ezt jelentősen befolyásolják genetikai tényezők is. Ám ha a védőnő/gyerekorvos szerint is probléma lehet, úgy érdemes endokrinológushoz fordulni.
A hormonális zavarok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. Utóbbi esetben általában trauma áll a hátterében, ám az is lehet, hogy valamilyen más betegség idézte elő.
A felismerés azért különösen nehéz, mert jellemzően a szülést követő néhány hónapban semmilyen feltűnő jellel nem találkozhatunk. Ráadásul sok szülő kivár, mivel úgy érzik, csak egy kis elmaradásról van szó, amit majd behoz a gyerek.
Érdemes tudni, hogy a hormonális okokból visszamaradó növekedés esetében a gyerekek arányaikban normálisak, vagyis minden szerv, minden csont és végtag ugyanolyan ütemben fejlődik, csak a normálisnál lassabban. Szerencsére azonban a megfelelő terápiával a növekedés megindítható, és a gyerek képes teljes növekedési potenciájának kihasználására- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A probléma megoldása mindenképpen szakemberi segítséget igényel. Az orvos alapos anamnézist vesz fel, ami a családban előforduló hormonális betegségektől elkezdve a várandósság és a szülés részletein keresztül a gyermek és a szülők kikérdezéséig szinte mindent magában foglal. Emellett az anyagcsere betegségeket, kromoszóma rendellenességet ki kell zárni. Szükség lehet továbbá a csontok röntgen, a szervek ultrahangos vizsgálatára is, valamint vérvételre, ún provokációs vizsgálatok elvégzésére is. Az orvos a növekedési adatokat szintén elkéri, hogy azokból megállapíthassa a gyerek növekedési görbéjét, mely szintén fontos adatokat tartalmaz a szakember számára.
Az adatok birtokában jellemzően gyógyszeres kezelés mellett dönt az endokrinológus, melynek alkalmazásával a növekedési ütem javítható, ám amennyiben más betegség váltotta ki a zavart, úgy az alapbetegség terápiája (is) szükséges a javuláshoz.
Szinte mindenki számára ismerős, hogy egy bőséges lakmározás után álmosság, fáradtság lesz rajta úrrá, és fellép az ún. “kajakóma”. Ez egyszer-egyszer előfordulhat, ám ha gyakran jelentkezik, akkor dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, érdemes utánajárni, mi is okozza a problémát, ugyanis nagyon gyakran IR (inzulinrezisztencia) áll a hátterében.
A mellékvese egy igen fontos endokrin szervünk, melynek zavarai több problémát is okozhatnak. Az egyik ilyen az ún. Addison-kór, mely alacsony vérnyomást, depressziót és fokozott pigmentációt eredményezhet. Hogy miket érdemes tudni a betegségről, azt dr. Polyák Annamáriától, az Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg.
A pajzsmirigybetegségek legnagyobb része gyógyszeresen eredményesen kezelhető, ám vannak olyan esetek, amikor javulást csakis a műtéti beavatkozástól lehet várni. Dr. Békési Gábort, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját arról kérdeztük, vajon mikor indokolt a műtét, és mire lehet utána számítani?