Az emberi szervezetben minden, így a növekedés is hormonok által irányított. Ez azt jelenti, hogy vannak olyan hormonok, melyek közvetlenül hatnak a növekedésre, míg mások közvetetten, más hormonok aktiválásával, blokkolásával vagy éppen azok működésének támogatásával.
Az egyik legfontosabb hormontermelő szervünk az agyalapi mirigy, mely két lebenyből, az úgynevezett anterior (elülső) és a posterior (hátsó) lebenyből áll. Feladata többek között az olyan hormonok termelése, melyek hatással vannak az emberi növekedésre. Ilyenek például:
Azt felismerni, hogy a gyermek növekedésében zavar van, nehéz feladat, mivel ezt jelentősen befolyásolják genetikai tényezők is. Ám ha a védőnő/gyerekorvos szerint is probléma lehet, úgy érdemes endokrinológushoz fordulni.
A hormonális zavarok lehetnek veleszületettek vagy szerzettek. Utóbbi esetben általában trauma áll a hátterében, ám az is lehet, hogy valamilyen más betegség idézte elő.
A felismerés azért különösen nehéz, mert jellemzően a szülést követő néhány hónapban semmilyen feltűnő jellel nem találkozhatunk. Ráadásul sok szülő kivár, mivel úgy érzik, csak egy kis elmaradásról van szó, amit majd behoz a gyerek.
Érdemes tudni, hogy a hormonális okokból visszamaradó növekedés esetében a gyerekek arányaikban normálisak, vagyis minden szerv, minden csont és végtag ugyanolyan ütemben fejlődik, csak a normálisnál lassabban. Szerencsére azonban a megfelelő terápiával a növekedés megindítható, és a gyerek képes teljes növekedési potenciájának kihasználására- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A probléma megoldása mindenképpen szakemberi segítséget igényel. Az orvos alapos anamnézist vesz fel, ami a családban előforduló hormonális betegségektől elkezdve a várandósság és a szülés részletein keresztül a gyermek és a szülők kikérdezéséig szinte mindent magában foglal. Emellett az anyagcsere betegségeket, kromoszóma rendellenességet ki kell zárni. Szükség lehet továbbá a csontok röntgen, a szervek ultrahangos vizsgálatára is, valamint vérvételre, ún provokációs vizsgálatok elvégzésére is. Az orvos a növekedési adatokat szintén elkéri, hogy azokból megállapíthassa a gyerek növekedési görbéjét, mely szintén fontos adatokat tartalmaz a szakember számára.
Az adatok birtokában jellemzően gyógyszeres kezelés mellett dönt az endokrinológus, melynek alkalmazásával a növekedési ütem javítható, ám amennyiben más betegség váltotta ki a zavart, úgy az alapbetegség terápiája (is) szükséges a javuláshoz.
A pajzsmirigy alulműködése és túlműködése – elsősorban autoimmun betegsége – is rontja a teherbeesés esélyét, emellett vetélést, koraszülést, fejlődési rendellenességeket is okozhatnak. Ezért fontos a pajzsmirigy-értékek ellenőrzése a tervezett várandósság előtt, meddőség esetén és a várandósság alatt is – hangsúlyozza dr. Skurdenka Beatrix belgyógyász, endokrinológus, az Endokrinközpont meddőség- és pajzsmirigy-specialistája.
A pajzsmirigybetegségek számos szerv működésére kedvezőtlenül hathatnak. A tünetekből nem mindig egyértelmű, hogy pajzsmirigyproblémák állnak-e a háttérben, ezért is nélkülözhetetlen sokszor a pajzsmirigy vizsgálata, amire többféle módszer létezik. A pajzsmirigybetegségek diagnosztikájáról dr. Békési Gábor, PHD, endokrinológus, belgyógyász, egyetemi docens, az Endokrinközpont pajzsmirigybetegségek specialistája ad tájékoztatást.
A stressz a mindennapi életünk szerves részét képezi, éppen ezért fontos, hogy megtanuljuk a megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítását, hiszen, ha az idegeskedés és a feszült hangulat állandósul, akkor az nem csak a mentális egészségünkre van hatással, hanem a fizikaira is. Hogy milyen változásokat idéz elő sok stressz a hormonrendszerünkben, azt dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa magyarázta el.