Erre a kérdésre nehéz pontos választ adni, ugyanis minden gyermek más-más ütemben fejlődik, ezért lehet, hogy valaki pár évvel előbb, illetve később lép a serdülőkorba. Ám a szakirodalom szerint amennyiben a fiúknál 14, a lányoknál 13 korig nem indul meg a folyamat, akkor az betegséget jelezhet- ezért érdemes szakemberhez fordulni. Kórosnak tekinthető az is, amikor bár a gyermeken elkezdődtek a változások, ám egy bizonyos ponton megállt.
A pubertáskor igen fontos a fejlődés szempontjából, hiszen ekkor alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, valamint a szervezet elkezd felkészülni az utódnemzésre. A lányoknál megindul a mellek megnagyobbodása, megjelenik az első vérzés, (általában 12-13 évesen), a fiúknál pedig növekedésnek indulnak a herék és a hímvessző, később pedig kialakul a férfias testalkat, valamint megindul a mutálás. Magáért a felgyorsult növekedésért a nemi hormonok felelnek. A folyamat hosszú hónapokat, akár éveket is igénybe vehet, melyet több belső elválasztású mirigy hormontermelésének összehangolt működése irányít - mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A késői serdülésnek több oka is lehet, ám a rosszabb szociális státusz, a krónikus betegségek megléte, illetve a fizikai túlterhelés mellett anatómiai, hormonális okokkal is szükséges számolni.
Fiúknál a késői serdülés esetében a növekedés is késik a társakhoz képest. Ez a probléma gyakran valamelyik szülőnél is fennállt. A késői serdülés oka lehet a hormontermelés és/vagy here működési zavara, és hátterében a GnRH-FSH/LH (hypophysis-agyalapi mirigy) tengely hibája, illetve pajzsmirigyzavar, valamint bizonyos szindrómák (pl. Prader-Willi-szindróma) állhatnak.
Lányoknál a probléma mögött gyakran petefészek-elégtelenség, Turner szindróma, genetikai okok, illetve ösztrogénhiány áll az GnRH/ LH/FSH/ elégtelen működése következtében. Ennek oka sokszor anorexia nervosa.
A serdülés késése, esetleg teljes hiánya gyakran önbizalomhiányossá teszi a gyermeket, ezért fontos a mielőbbi terápia. Ez alapos, előzetes kivizsgálás (labor, CT, MRI, csontkor meghatározása) után általában személyre szabott hormonterápiát foglal magában, mely lehet tesztoszteron/ösztrogén pótlása.
A pigmentfoltok igen zavaróak tudnak lenni, főleg akkor, ha az arcon jelentkeznek, hiszen így búcsút inthetünk az egységes bőrtónusnak. Általában a nyári időszakban jelennek meg az UV fény hatására-többek között ezért is fontos nagy figyelmet tulajdonítani a megfelelő fényvédelemnek. Azonban érdemes tudni, hogy nem csak a napfény csalogathatja elő ezeket a sötétebb foltokat, hanem bizonyos hormonális változások, hormonzavarok is. Hogy melyek ezek, azt dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa osztotta meg.
Akár már diagnosztizáltak valakinél pajzsmirigy betegséget, akár csak a gyanú merült fel, vannak olyan vizsgálatok, melyek fontosak a nyomon követés, valamint a pontos diagnózis felállítása céljából. Dr. Polyák Annamáriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát ezekről a vizsgálatokról kérdeztük.
A Graves-Basedow-kór egy autoimmun pajzsmirigyzavar, melynek során a szerv a kelleténél nagyobb mennyiségű pajzsmirigy hormont termel. A betegek kb. fele tapasztalja az ún. Merseburgi triászként emlegetett három tünetet. Hogy melyek ezek, és mit lehet tenni, azt dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája mondta el.