Erre a kérdésre nehéz pontos választ adni, ugyanis minden gyermek más-más ütemben fejlődik, ezért lehet, hogy valaki pár évvel előbb, illetve később lép a serdülőkorba. Ám a szakirodalom szerint amennyiben a fiúknál 14, a lányoknál 13 korig nem indul meg a folyamat, akkor az betegséget jelezhet- ezért érdemes szakemberhez fordulni. Kórosnak tekinthető az is, amikor bár a gyermeken elkezdődtek a változások, ám egy bizonyos ponton megállt.
A pubertáskor igen fontos a fejlődés szempontjából, hiszen ekkor alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, valamint a szervezet elkezd felkészülni az utódnemzésre. A lányoknál megindul a mellek megnagyobbodása, megjelenik az első vérzés, (általában 12-13 évesen), a fiúknál pedig növekedésnek indulnak a herék és a hímvessző, később pedig kialakul a férfias testalkat, valamint megindul a mutálás. Magáért a felgyorsult növekedésért a nemi hormonok felelnek. A folyamat hosszú hónapokat, akár éveket is igénybe vehet, melyet több belső elválasztású mirigy hormontermelésének összehangolt működése irányít - mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A késői serdülésnek több oka is lehet, ám a rosszabb szociális státusz, a krónikus betegségek megléte, illetve a fizikai túlterhelés mellett anatómiai, hormonális okokkal is szükséges számolni.
Fiúknál a késői serdülés esetében a növekedés is késik a társakhoz képest. Ez a probléma gyakran valamelyik szülőnél is fennállt. A késői serdülés oka lehet a hormontermelés és/vagy here működési zavara, és hátterében a GnRH-FSH/LH (hypophysis-agyalapi mirigy) tengely hibája, illetve pajzsmirigyzavar, valamint bizonyos szindrómák (pl. Prader-Willi-szindróma) állhatnak.
Lányoknál a probléma mögött gyakran petefészek-elégtelenség, Turner szindróma, genetikai okok, illetve ösztrogénhiány áll az GnRH/ LH/FSH/ elégtelen működése következtében. Ennek oka sokszor anorexia nervosa.
A serdülés késése, esetleg teljes hiánya gyakran önbizalomhiányossá teszi a gyermeket, ezért fontos a mielőbbi terápia. Ez alapos, előzetes kivizsgálás (labor, CT, MRI, csontkor meghatározása) után általában személyre szabott hormonterápiát foglal magában, mely lehet tesztoszteron/ösztrogén pótlása.
A pajzsmirigyzavarok terápiájában igen fontos szerepe van a gyógyszeres kezelésnek, melyet sokaknak életük végéig alkalmazniuk kell. Dr. Skurdenka Beatrix, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felhívja a figyelmet pár tényezőre, melyekre ügyelniük kell a tablettát szedő betegeknek.
Az inzulinrezisztencia tünetei gyakran igen zavarók, hiszen az egész megjelenésre hatással vannak. Ugyanis a túlsúlyt, a gyulladt pattanásokat, az arcon megjelenő szőrszálakat nem, vagy csak nagyon körülményesen lehet eltüntetni. A terápia azonban a panaszok csökkenését, megszűnését ígéri. De mi van akkor, ha a várt eredmény elmarad? Dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa erre ad választ.
