Erre a kérdésre nehéz pontos választ adni, ugyanis minden gyermek más-más ütemben fejlődik, ezért lehet, hogy valaki pár évvel előbb, illetve később lép a serdülőkorba. Ám a szakirodalom szerint amennyiben a fiúknál 14, a lányoknál 13 korig nem indul meg a folyamat, akkor az betegséget jelezhet- ezért érdemes szakemberhez fordulni. Kórosnak tekinthető az is, amikor bár a gyermeken elkezdődtek a változások, ám egy bizonyos ponton megállt.
A pubertáskor igen fontos a fejlődés szempontjából, hiszen ekkor alakulnak ki a másodlagos nemi jellegek, valamint a szervezet elkezd felkészülni az utódnemzésre. A lányoknál megindul a mellek megnagyobbodása, megjelenik az első vérzés, (általában 12-13 évesen), a fiúknál pedig növekedésnek indulnak a herék és a hímvessző, később pedig kialakul a férfias testalkat, valamint megindul a mutálás. Magáért a felgyorsult növekedésért a nemi hormonok felelnek. A folyamat hosszú hónapokat, akár éveket is igénybe vehet, melyet több belső elválasztású mirigy hormontermelésének összehangolt működése irányít - mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.
A késői serdülésnek több oka is lehet, ám a rosszabb szociális státusz, a krónikus betegségek megléte, illetve a fizikai túlterhelés mellett anatómiai, hormonális okokkal is szükséges számolni.
Fiúknál a késői serdülés esetében a növekedés is késik a társakhoz képest. Ez a probléma gyakran valamelyik szülőnél is fennállt. A késői serdülés oka lehet a hormontermelés és/vagy here működési zavara, és hátterében a GnRH-FSH/LH (hypophysis-agyalapi mirigy) tengely hibája, illetve pajzsmirigyzavar, valamint bizonyos szindrómák (pl. Prader-Willi-szindróma) állhatnak.
Lányoknál a probléma mögött gyakran petefészek-elégtelenség, Turner szindróma, genetikai okok, illetve ösztrogénhiány áll az GnRH/ LH/FSH/ elégtelen működése következtében. Ennek oka sokszor anorexia nervosa.
A serdülés késése, esetleg teljes hiánya gyakran önbizalomhiányossá teszi a gyermeket, ezért fontos a mielőbbi terápia. Ez alapos, előzetes kivizsgálás (labor, CT, MRI, csontkor meghatározása) után általában személyre szabott hormonterápiát foglal magában, mely lehet tesztoszteron/ösztrogén pótlása.
Nem „egyszerű” elhízás, hanem kortizol túltermelés okozza a jellegzetes, törzsön lerakódott plusz kilókat, a holdvilágarcot, a lilás striákat, a szőrösödést, a terméketlenséget, akár a depressziót. A Cushing-szindróma lehetséges okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa mutatta be.
Az szinte minden pár számára egyértelmű, hogy ha nem érkezik meg a kívánt gyermekáldás, előbb-utóbb orvoshoz fordulnak az okok kiderítéséért. Arra viszont talán kevesebben gondolnak, milyen mértékben befolyásolja a sikertelenséget, sőt, akár az emögött meghúzódó állapotokat – inzulinrezisztenciát, PCOS-t, pajzsmirigyzavarokat – az életmód. Dr. Fülöp Viktor, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogyan segíthet meddőség esetén az életmód rendezés és az orvosi kezelés kombinációja.
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.