Pajzsmirigy göbök - mit kell tudni róluk?

Jódhiány esetén gyakoribb 

A pajzsmirigy göbök a szerven megjelenő csomók. Statisztikák szerint, ha a nemeket nézzük nőknél gyakoribb; földrajzi elhelyezkedést tekintve a jódhiányos területek lakói (Magyarország nagy része ilyen területnek számít) erősebben érintettek. A göbök méretüket és számukat tekintve igen változatos képet mutatnak: léteznek egészen aprók, pár milliméteres nagyságúak, de egészen nagyok is, melyek nyomhatják akár a hangszalagokat is (főleg göbös strúma esetén). Természetüket és funkciójukat tekintve sem egységesek. Vannak, melyek kezelést sem igényelnek, ártalmatlanok, léteznek olyanok, melyek hormontermelési zavart idéznek elő, valamint olyanok is, amik sajnos rosszindulatúak. Éppen ezért fontos a göbök alapos vizsgálata és kontrollja, valamint a megfelelő terápia megválasztása. 

Ultrahangvizsgálat 

A pajzsmirigy vizsgálata során a laborvizsgálatokat követően az elsődleges képalkotó eljárás az ultrahang vizsgálat. Ezen vizsgálat során pontos képet kaphatunk a pajzsmirigy méreteiről, szerkezetéről az esetleges göbök számáról, méretéről, morfológiájáról. Az 1 cm-nél nagyobb, a rosszindulatúság gyanúját felvető göbök esetén javasolt a vékonytű biopszia, ultrahang vezérelt aspirációs citológia elvégzése.

Hideg és meleg göbök 

A pajzsmirigy göbök két fő típusa a hideg és a meleg göb. Ezen elnevezések az izotópos vizsgálat során kapott képre utalnak. A meleg-, esetleg forró göbök hormon termelő göbök, melyek az izotópot dúsítják. Ezek csak nagyon- nagyon ritkán alakulnak át rosszindulatú daganattá. A meleg göbök jellemzően pajzsmirigy túlműködéshez társulnak így tünetek tekintetében az alábbi esetekben kell gondolni rá: normál étvágy melletti fogyás, hasmenés, szapora pulzus, fokozott verejtékezés. A göbök túlnyomó többsége hideg göb, azaz az izotópot nem dúsítják, hormont nem termelnek. Ezek jelentőségét az adja, hogy kb. 2-8 %-uk a későbbiekben rosszindulatúvá válhat - mondja dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológusa. 

Mi a teendő? 

Amennyiben kis méretű a göb, úgy elég lehet a megfigyelés. Ha hormontermelési zavart okoz, úgy gyógyszeres kezelés indokolt. Amennyiben ez nem elég, akkor izotópos kezelésre, esetleg műtétre lehet szükség. A terápia mindig a beteg állapota, valamint a tünetek függvénye. Nyelési nehezítettséget okozó elváltozás, ill. rosszindulatú daganat esetén indokolt lehet a műtéti megoldás.