Szinte mindenki számára ismerős, hogy egy bőséges lakmározás után álmosság, fáradtság lesz rajta úrrá, és fellép az ún. “kajakóma”. Ez egyszer-egyszer előfordulhat, ám ha gyakran jelentkezik, akkor dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, érdemes utánajárni, mi is okozza a problémát, ugyanis nagyon gyakran IR (inzulinrezisztencia) áll a hátterében.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, melynek szerepe, hogy a vércukrot a sejtekbe juttassa. Ha ez megfelelően történik, akkor a sejtek “jól laknak”, a szervezet energiához jut. Amennyiben az inzulin mennyisége alacsony, illetve, ha a sejtek érzéketlenné válnak rá, akkor ez nem történik meg. Ezért van az, hogy a –kezeletlen- cukorbetegség, illetve prediabetes, inzulinrezisztencia esetén a betegek igen fáradékonyak, hiszen nem jó az energiafelhasználásuk.
“Az inzulinrezisztencia az az állapot, amikor a sejtek rezisztenssé, azaz érzéketlenné válnak az inzulinra. Kezdetben ezért a hasnyálmirigy egyre több és több inzulint kezd el termelni, mivel úgy érzékeli, nincs elegendő mennyiségben jelen a hormon. Ám bármennyire is sok az inzulin, szerepét nem tudja megfelelően betölteni. Mivel a vércukor ekkor nem tud beépülni, a sejtek éhezni kezdenek, aminek következtében nem lesz elegendő energia. Az anyagcsere és a többi élettani folyamat lelassul, álmossá, fáradékonnyá válunk”- magyarázza az endokrinológus.
Az, ha evés után álmossá válunk, olykor megeshet, főleg akkor, ha hosszú idő után nagyobb adagot fogyasztunk szénhidrátból és fehérjéből. Ráadásul evés után az emésztés fokozása miatt az agy helyett az emésztőrendszerbe több vér áramlik, így álmosabbnak érezhetjük magunkat.
“Inzulinrezisztencia esetén gyakori panasz, hogy az étkezések után 1-2 órával ólmos fáradtság, álmosság lép fel- főleg akkor, ha gyors felszívódású szénhidrátot fogyasztott az illető nagyobb mennyiségben. Ekkor ugyanis hirtelen megnő a vércukor szintje, majd ellensúlyozásként az inzulin mennyisége is magasabb lesz, aminek következtében a glükózszint hirtelen leesik. Emiatt az álmosság lesz úrrá rajtunk, valamint mellette cukoréhség is felléphet, mivel így jelzi a szervezet, hogy energiára lenne szüksége.”
Amennyiben gyakran tapasztalja ezt a panaszt, érdemes terheléses vércukor vizsgálatra mennie (OGTT), ahol ellenőrzik az inzulin szinteket is a vércukor mellett. Inzulinrezisztencia esetén előfordulhat, hogy csak az inzulin mennyisége csúszik ki a referencia tartományból, a glükózé nem- ennek ellenére az IR jelen van, és ha nem kerül kezelésre, úgy hamarosan a vércukor szintje is kicsúszik a referenciatartományból, sőt, rossz esetben akár 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat- figyelmeztet dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Az IR kezelésének alapja az életmódváltás, mely személyre szabott diétát és rendszeres testmozgást foglal magában, melyet jó, ha megfelelő stresszkezelés elsajátítása is kiegészít. Nagyon fontos szempont a testsúly csökkentése is a terápiában! Ha az orvos úgy ítéli meg, akkor gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, mellyel fokozható az inzulin érzékenysége.
Véleményeket Dr. Skurdenka Beatrixről itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Széna tér
Telefonszám: +36 30 141 4242
További véleményekPontos időben bejutottam a vizsgálatra. Ügyfélbarát asszisztencia. Körültekintő orvosi kérdések, nincs sürgetés.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.