Szinte mindenki számára ismerős, hogy egy bőséges lakmározás után álmosság, fáradtság lesz rajta úrrá, és fellép az ún. “kajakóma”. Ez egyszer-egyszer előfordulhat, ám ha gyakran jelentkezik, akkor dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, érdemes utánajárni, mi is okozza a problémát, ugyanis nagyon gyakran IR (inzulinrezisztencia) áll a hátterében.
Az inzulin a hasnyálmirigy által termelt hormon, melynek szerepe, hogy a vércukrot a sejtekbe juttassa. Ha ez megfelelően történik, akkor a sejtek “jól laknak”, a szervezet energiához jut. Amennyiben az inzulin mennyisége alacsony, illetve, ha a sejtek érzéketlenné válnak rá, akkor ez nem történik meg. Ezért van az, hogy a –kezeletlen- cukorbetegség, illetve prediabetes, inzulinrezisztencia esetén a betegek igen fáradékonyak, hiszen nem jó az energiafelhasználásuk.
“Az inzulinrezisztencia az az állapot, amikor a sejtek rezisztenssé, azaz érzéketlenné válnak az inzulinra. Kezdetben ezért a hasnyálmirigy egyre több és több inzulint kezd el termelni, mivel úgy érzékeli, nincs elegendő mennyiségben jelen a hormon. Ám bármennyire is sok az inzulin, szerepét nem tudja megfelelően betölteni. Mivel a vércukor ekkor nem tud beépülni, a sejtek éhezni kezdenek, aminek következtében nem lesz elegendő energia. Az anyagcsere és a többi élettani folyamat lelassul, álmossá, fáradékonnyá válunk”- magyarázza az endokrinológus.
Az, ha evés után álmossá válunk, olykor megeshet, főleg akkor, ha hosszú idő után nagyobb adagot fogyasztunk szénhidrátból és fehérjéből. Ráadásul evés után az emésztés fokozása miatt az agy helyett az emésztőrendszerbe több vér áramlik, így álmosabbnak érezhetjük magunkat.
“Inzulinrezisztencia esetén gyakori panasz, hogy az étkezések után 1-2 órával ólmos fáradtság, álmosság lép fel- főleg akkor, ha gyors felszívódású szénhidrátot fogyasztott az illető nagyobb mennyiségben. Ekkor ugyanis hirtelen megnő a vércukor szintje, majd ellensúlyozásként az inzulin mennyisége is magasabb lesz, aminek következtében a glükózszint hirtelen leesik. Emiatt az álmosság lesz úrrá rajtunk, valamint mellette cukoréhség is felléphet, mivel így jelzi a szervezet, hogy energiára lenne szüksége.”
Amennyiben gyakran tapasztalja ezt a panaszt, érdemes terheléses vércukor vizsgálatra mennie (OGTT), ahol ellenőrzik az inzulin szinteket is a vércukor mellett. Inzulinrezisztencia esetén előfordulhat, hogy csak az inzulin mennyisége csúszik ki a referencia tartományból, a glükózé nem- ennek ellenére az IR jelen van, és ha nem kerül kezelésre, úgy hamarosan a vércukor szintje is kicsúszik a referenciatartományból, sőt, rossz esetben akár 2-es típusú cukorbetegség is kialakulhat- figyelmeztet dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Az IR kezelésének alapja az életmódváltás, mely személyre szabott diétát és rendszeres testmozgást foglal magában, melyet jó, ha megfelelő stresszkezelés elsajátítása is kiegészít. Nagyon fontos szempont a testsúly csökkentése is a terápiában! Ha az orvos úgy ítéli meg, akkor gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, mellyel fokozható az inzulin érzékenysége.
Véleményeket Dr. Skurdenka Beatrixről itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Széna tér
Telefonszám: +36 30 141 4242
További véleményekMeg voltam elégedve az orvossal és a recepciós lánnyal is. Az orvost régebbről ismertem így tudtam mire számíthatok, nagy szakértelemmel állt hozzá mindenhez. A recepciós lány (Betti vagy Detti ha jól emlékszem a nevére) pedig felhívott hogy ott hagytam a papírjaimat a rendelőben, megbeszéltük hogy félre teszi míg visszaérünk.
A magas prolaktin-szint igen kellemetlen tünetekkel járhat, mint például tejcsorgás, menstruációs problémák a nőknél, merevedési zavar, ritkuló szőrzet a férfiaknál. A vér magas prolaktin-szintjét az esetek kis részében az agyalapimirigy daganata okozza, nagyobb részben azonban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Mi a teendő ilyen esetben? A kérdést Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa válaszolta meg.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.