Sokan a home office vagy más ok miatt sokkal többet ülnek és kevesebbet mozognak, mint korábban tették. Ez pedig mind az inzulinrezisztencia, mind a cukorbetegség egyik rizikófaktora lehet, a már diagnosztizált betegeknél pedig ronthat az állapoton. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus az összefüggésekről és a megoldási lehetőségekről beszélt.
A fizikai aktivitás során az izmok a cukrokat használják tápanyagként, a rendszeres mozgás pedig segít, hogy a szervezet hatékonyabban használhassa fel az inzulint. Ezek a hatások együttesen csökkentik a vércukorszintet, ráadásul minél pontosabban felépített az edzés, annál hosszabban tart a hatás. Tény és való, hogy cukorbetegeknek először érdemes szakorvos tanácsát kérni a fizikai aktivitásra vonatkozóan, amelyre később már egy mozgásterapeuta teljes edzéstervet alapozhat. Ha egy cukorbeteg soha nem mozgott korábban, fontos lehet egy megelőző komplett állapotfelmérés. Annak pedig, aki a biztonsága miatt aggódik, esetleg az ún. „hipózástól”, a vércukorszint hirtelen leesésétől fél, megnyugtatható lehet, ha a járvány levonulta után csatlakozik egy speciálisan képzett szakember, mozgásterapeuta vezetésével zajló „inzulinérzékenységet növelő" csoportos foglalkozáshoz. Addig pedig – főként a már diagnosztizált IR- és cukorbetegeknek – nagyon hasznos és fontos lehet a szakorvossal folytatott távkonzultáció.
A mozgás ugyanis az inzulinrezisztenseknek sem elengedhető, hiszen náluk az egyik leggyakoribb hiba, hogy csak a gyógyszerektől várják a javulást, az életmódjukon pedig nem változtatnak. Erre pedig az otthon tartózkodás még inkább hajlamosít. Sajnos ez esetben nem lesz számottevő javulás – még akár gyógyszerrel sem, hiszen az inzulinrezisztencia terápiájának fő pillére a személyre szabott diéta és a rendszeres mozgás. Amennyiben a beteg odafigyel az étkezésére és a fizikai aktivitásra, de mégse jön a pozitív fordulat, úgy az életmód átvizsgálása lehet indokolt szakorvos, életmódorvos, dietetikus és mozgásterapeuta bevonásával.
Eddig úgy élt a köztudatban, hogy csakis a kardioedzésnek van kiemelkedő szerepe a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, kezelésében. Az ilyen típusú mozgástól azonban sokan tartanak, különösen azok, akik túlsúllyal, magas vérnyomással vagy mozgásszervi betegséggel küzdenek. Éppen ezért jó tudni, hogy lehetséges más alternatíva is.
A Louisiana State University System kutatásai szerint az izomfejlesztő edzések is jó hatásúak, a kardio- és a rezisztenciaedzés kombinációjának pedig még pozitívabb hatása van a már kialakult cukorbetegségre, mint a külön-külön végzett mozgásformának. A kutatásban 262, 2. típusú diabétesz-beteg egy 9 hónapos programban vett részt, 73-an izomfejlesztést végeztek, 72-en aerob edzést folytattak, 76-an a kombinált program részesei voltak, az inaktív kontrollcsoportot 42 személy alkotta. Az eredmények a kombinált edzések hatékonyságát igazolták. A passzív cukorbetegeknél ugyanis nem csökkent a hemoglobin A1c szint (ezt az összetevőt rendszeresen ellenőrzik diabetes mellitus esetén), hozzájuk képest minden csoport fejlődést mutatott, leginkább a kombinált edzést végzők. Sőt, míg az inaktívak 39 %-ának volt szüksége hipoglikémiás gyógykezelésre, addig az aerob módon mozgóknak 22 %-a, a rezisztenciaedzést végzőknek 32 %-a és a kombinált edzést folytatóknak csupán 18 %-a igényelt gyógyszerelést.
- Mindezek fényében azt tanácsolnám a cukorbetegeknek és inzulinrezisztenseknek, hogy még ezekben a nehéz hetekben is mozogjanak mindennap. Ha eddig nem végeztek komolyabb tréninget, legalább lépcsőzzenek egy keveset, végezzenek guggolásokat, vagy kímélő, otthoni tornát legalább napi 30 percig – hangsúlyozza dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus. – Külön figyelmet érdemes fordítani arra, hogy a home office idején is legalább óránként álljanak fel a székből, sétáljanak a szobában, mozgassák át magukat. Mindemellett pedig igyekezzenek ellenállni a folyamatos nassolás kockázatának, tartsák magukat a beállított étrendhez. Akinek pedig már kezelt betegként kérdése van, bizonytalan valamiben, éljen bátran a távkonzultáció lehetőségével.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Az szinte minden pár számára egyértelmű, hogy ha nem érkezik meg a kívánt gyermekáldás, előbb-utóbb orvoshoz fordulnak az okok kiderítéséért. Arra viszont talán kevesebben gondolnak, milyen mértékben befolyásolja a sikertelenséget, sőt, akár az emögött meghúzódó állapotokat – inzulinrezisztenciát, PCOS-t, pajzsmirigyzavarokat – az életmód. Dr. Fülöp Viktor, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogyan segíthet meddőség esetén az életmód rendezés és az orvosi kezelés kombinációja.
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.