Keveset mozog? Így hat a vércukor és az inzulin szintjére

Miért olyan fontos a mozgás – még a négy fal közt is?

A fizikai aktivitás során az izmok a cukrokat használják tápanyagként, a rendszeres mozgás pedig segít, hogy a szervezet hatékonyabban használhassa fel az inzulint. Ezek a hatások együttesen csökkentik a vércukorszintet, ráadásul minél pontosabban felépített az edzés, annál hosszabban tart a hatás. Tény és való, hogy cukorbetegeknek először érdemes szakorvos tanácsát kérni a fizikai aktivitásra vonatkozóan, amelyre később már egy mozgásterapeuta teljes edzéstervet alapozhat. Ha egy cukorbeteg soha nem mozgott korábban, fontos lehet egy megelőző komplett állapotfelmérés. Annak pedig, aki a biztonsága miatt aggódik, esetleg az ún. „hipózástól”, a vércukorszint hirtelen leesésétől fél, megnyugtatható lehet, ha a járvány levonulta után csatlakozik egy speciálisan képzett szakember, mozgásterapeuta vezetésével zajló „inzulinérzékenységet növelő" csoportos foglalkozáshoz.  Addig pedig – főként a már diagnosztizált IR- és cukorbetegeknek – nagyon hasznos és fontos lehet a szakorvossal folytatott távkonzultáció.
A mozgás ugyanis az inzulinrezisztenseknek sem elengedhető, hiszen náluk az egyik leggyakoribb hiba, hogy csak a gyógyszerektől várják a javulást, az életmódjukon pedig nem változtatnak. Erre pedig az otthon tartózkodás még inkább hajlamosít. Sajnos ez esetben nem lesz számottevő javulás – még akár gyógyszerrel sem, hiszen az inzulinrezisztencia terápiájának fő pillére a személyre szabott diéta és a rendszeres mozgás. Amennyiben a beteg odafigyel az étkezésére és a fizikai aktivitásra, de mégse jön a pozitív fordulat, úgy az életmód átvizsgálása lehet indokolt szakorvos, életmódorvos, dietetikus és mozgásterapeuta bevonásával.

Mit mozogjunk?

Eddig úgy élt a köztudatban, hogy csakis a kardioedzésnek van kiemelkedő szerepe a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, kezelésében. Az ilyen típusú mozgástól azonban sokan tartanak, különösen azok, akik túlsúllyal, magas vérnyomással vagy mozgásszervi betegséggel küzdenek. Éppen ezért jó tudni, hogy lehetséges más alternatíva is.
A Louisiana State University System kutatásai szerint az izomfejlesztő edzések is jó hatásúak, a kardio- és a rezisztenciaedzés kombinációjának pedig még pozitívabb hatása van a már kialakult cukorbetegségre, mint a külön-külön végzett mozgásformának. A kutatásban 262, 2. típusú diabétesz-beteg egy 9 hónapos programban vett részt, 73-an izomfejlesztést végeztek, 72-en aerob edzést folytattak, 76-an a kombinált program részesei voltak, az inaktív kontrollcsoportot 42 személy alkotta. Az eredmények a kombinált edzések hatékonyságát igazolták. A passzív cukorbetegeknél ugyanis nem csökkent a hemoglobin A1c szint (ezt az összetevőt rendszeresen ellenőrzik diabetes mellitus esetén), hozzájuk képest minden csoport fejlődést mutatott, leginkább a kombinált edzést végzők. Sőt, míg az inaktívak 39 %-ának volt szüksége hipoglikémiás gyógykezelésre, addig az aerob módon mozgóknak 22 %-a, a rezisztenciaedzést végzőknek  32 %-a és a kombinált edzést folytatóknak csupán 18 %-a igényelt gyógyszerelést.
- Mindezek fényében azt tanácsolnám a cukorbetegeknek és inzulinrezisztenseknek, hogy még ezekben a nehéz hetekben is mozogjanak mindennap. Ha eddig nem végeztek komolyabb tréninget, legalább lépcsőzzenek egy keveset, végezzenek guggolásokat, vagy kímélő, otthoni tornát legalább napi 30 percig – hangsúlyozza dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus. – Külön figyelmet érdemes fordítani arra, hogy a home office idején is legalább óránként álljanak fel a székből, sétáljanak a szobában, mozgassák át magukat. Mindemellett pedig igyekezzenek ellenállni a folyamatos nassolás kockázatának, tartsák magukat a beállított étrendhez. Akinek pedig már kezelt betegként kérdése van, bizonytalan valamiben, éljen bátran a távkonzultáció lehetőségével.

Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)