Sokan a home office vagy más ok miatt sokkal többet ülnek és kevesebbet mozognak, mint korábban tették. Ez pedig mind az inzulinrezisztencia, mind a cukorbetegség egyik rizikófaktora lehet, a már diagnosztizált betegeknél pedig ronthat az állapoton. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus az összefüggésekről és a megoldási lehetőségekről beszélt.
A fizikai aktivitás során az izmok a cukrokat használják tápanyagként, a rendszeres mozgás pedig segít, hogy a szervezet hatékonyabban használhassa fel az inzulint. Ezek a hatások együttesen csökkentik a vércukorszintet, ráadásul minél pontosabban felépített az edzés, annál hosszabban tart a hatás. Tény és való, hogy cukorbetegeknek először érdemes szakorvos tanácsát kérni a fizikai aktivitásra vonatkozóan, amelyre később már egy mozgásterapeuta teljes edzéstervet alapozhat. Ha egy cukorbeteg soha nem mozgott korábban, fontos lehet egy megelőző komplett állapotfelmérés. Annak pedig, aki a biztonsága miatt aggódik, esetleg az ún. „hipózástól”, a vércukorszint hirtelen leesésétől fél, megnyugtatható lehet, ha a járvány levonulta után csatlakozik egy speciálisan képzett szakember, mozgásterapeuta vezetésével zajló „inzulinérzékenységet növelő" csoportos foglalkozáshoz. Addig pedig – főként a már diagnosztizált IR- és cukorbetegeknek – nagyon hasznos és fontos lehet a szakorvossal folytatott távkonzultáció.
A mozgás ugyanis az inzulinrezisztenseknek sem elengedhető, hiszen náluk az egyik leggyakoribb hiba, hogy csak a gyógyszerektől várják a javulást, az életmódjukon pedig nem változtatnak. Erre pedig az otthon tartózkodás még inkább hajlamosít. Sajnos ez esetben nem lesz számottevő javulás – még akár gyógyszerrel sem, hiszen az inzulinrezisztencia terápiájának fő pillére a személyre szabott diéta és a rendszeres mozgás. Amennyiben a beteg odafigyel az étkezésére és a fizikai aktivitásra, de mégse jön a pozitív fordulat, úgy az életmód átvizsgálása lehet indokolt szakorvos, életmódorvos, dietetikus és mozgásterapeuta bevonásával.
Eddig úgy élt a köztudatban, hogy csakis a kardioedzésnek van kiemelkedő szerepe a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében, kezelésében. Az ilyen típusú mozgástól azonban sokan tartanak, különösen azok, akik túlsúllyal, magas vérnyomással vagy mozgásszervi betegséggel küzdenek. Éppen ezért jó tudni, hogy lehetséges más alternatíva is.
A Louisiana State University System kutatásai szerint az izomfejlesztő edzések is jó hatásúak, a kardio- és a rezisztenciaedzés kombinációjának pedig még pozitívabb hatása van a már kialakult cukorbetegségre, mint a külön-külön végzett mozgásformának. A kutatásban 262, 2. típusú diabétesz-beteg egy 9 hónapos programban vett részt, 73-an izomfejlesztést végeztek, 72-en aerob edzést folytattak, 76-an a kombinált program részesei voltak, az inaktív kontrollcsoportot 42 személy alkotta. Az eredmények a kombinált edzések hatékonyságát igazolták. A passzív cukorbetegeknél ugyanis nem csökkent a hemoglobin A1c szint (ezt az összetevőt rendszeresen ellenőrzik diabetes mellitus esetén), hozzájuk képest minden csoport fejlődést mutatott, leginkább a kombinált edzést végzők. Sőt, míg az inaktívak 39 %-ának volt szüksége hipoglikémiás gyógykezelésre, addig az aerob módon mozgóknak 22 %-a, a rezisztenciaedzést végzőknek 32 %-a és a kombinált edzést folytatóknak csupán 18 %-a igényelt gyógyszerelést.
- Mindezek fényében azt tanácsolnám a cukorbetegeknek és inzulinrezisztenseknek, hogy még ezekben a nehéz hetekben is mozogjanak mindennap. Ha eddig nem végeztek komolyabb tréninget, legalább lépcsőzzenek egy keveset, végezzenek guggolásokat, vagy kímélő, otthoni tornát legalább napi 30 percig – hangsúlyozza dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus. – Külön figyelmet érdemes fordítani arra, hogy a home office idején is legalább óránként álljanak fel a székből, sétáljanak a szobában, mozgassák át magukat. Mindemellett pedig igyekezzenek ellenállni a folyamatos nassolás kockázatának, tartsák magukat a beállított étrendhez. Akinek pedig már kezelt betegként kérdése van, bizonytalan valamiben, éljen bátran a távkonzultáció lehetőségével.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.