A cirkadián ritmus felborulása IR-hez is vezethet

Mi is az a cirkadián ritmus?

A cirkadián ritmust a köznyelv leginkább napi biológiai órának hívja, ami kb. 24 órás (cirkadián latin jelentése: „körülbelül 1 napos”) ciklus. A legismertebb cirkadián ritmus az alvás és az ébrenlét fázisa. De több hormon kibocsátása vagy a testhőmérsékletünk ingadozása is cirkadián ritmus szerint változik.
A körfolyamat karmestere a tobozmirigyben termelődő melatonin hormon. Ennek mennyisége napközben elenyésző, szürkület után kezd nőni a szintje, és megfelelő mennyiségben olyan biokémiai folyamatokat indít el, melyek hozzájárulnak a nyugodt, pihentető alváshoz. Érdemes tudni, hogy a cirkadián ritmust külső tényezők is befolyásolják (pl. fény, stressz, étkezés, mozgás, zaj stb).

Amikor felborul a ritmus

Minden embernél vannak olyan időszakok, amikor felborul a ritmus. Amennyiben ez csak ritkán fordul elő, úgy csak rövidtávú hatásai vannak, viszont ha rendszeressé válik, akkor a cirkadián ritmusban zavar keletkezik, ami nem csak fáradtsághoz és pszichés problémákhoz vezethet, de ekkor bizonyítottan megnő a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a prediabéteszes állapotok esélye is. Tehát a cirkadián ritmus jelentősége sokkal nagyobb az egészség szempontjából, mint ahogy azt régebben gondolták.

Sajnos azt mondhatjuk, hogy a fejlett országokban élő emberek többsége helytelen életmódot folytat, és ez bizony hatással van a cirkadián ritmusra is. Mivel az ember alapból be van programozva egy bizonyos alvás- ébrenlét ritmusra, ezért nagy veszélynek vannak kitéve a krónikus stresszben élők, illetve az éjszakai műszakban (is) dolgozók.

Cirkadián ritmus zavara és az IR

Testünk biológiai órája szoros összhangban áll az étkezésekkel is, sőt, tanulmányok szerint nem csak az hat rá, hogy mit, de az is, hogy mikor eszünk. Ebből kiindulva nem is olyan meglepő, hogy a cirkadián ritmus és az inzulin szintje bizony komoly szinkronban vannak. Sőt, amerikai kutatók szerint a hasnyálmirigynek (ahol az inzulin termelődik), külön biológiai órája is van!

A tudósok ugyanis rávilágítottak arra, hogy az inzulintermelést végző béta-sejtek 24 óránként fényt bocsátanak ki magukból (erről egy különleges képalkotó módszerrel videófelvételt is készítettek), így tehát az inzulintermelést is egy 24 órás ciklusú óra szabályozza.

Már régóta ismeretes tény, hogy az inzulinra való érzékenység is napszaki ingadozást mutat, vagyis reggel és este a sejtek kevésbé érzékenyek az inzulinra, mint napközben (ezért nem jó gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztani ezekben az időszakokban).

Alvászavar, kortizol, cukorbetegség

A cirkadián ritmus felborulása miatt egyéb hormonális változások is végbemennek. Ekkor megnő a kortizol szintje is (amit stresszhormonként is szokás emlegetni), és ez hatással van az inzulin-és a vércukorszintre is, ráadásul, ha több a kortizol és stresszesebb az illető, úgy hajlamosabb egészségtelen ételekhez nyúlni, ami még inkább megnöveli az IR és a 2-es típusú cukorbetegség esélyét.

Mit tehetünk?

Érdemes figyelembe venni az inzulinérzékenység napszaki ingadozását: tudjuk, hogy a sejtek inzulinrezisztenciája reggel és este a legnagyobb így, ha tehetjük, a reggeli és az esti órákban kerüljük a gyorsan felszívódó szénhidrátokat! Mellőzzük az ipari cukor, valamint a fehér lisztből készült pékáruk fogyasztását, és gyümölcsöt is csak a tízórai és az uzsonna közötti időben együnk! Folyadékként lehetőleg vizet igyunk, mivel az üdítők, gyümölcslevek nagyon megemelik a vércukorszintet. A nagy mennyiségű fruktóz fogyasztása ráadásul szerepet játszhat a máj elzsírosodásában is. Mindezeken kívül, ha tehetjük, lefekvés előtt 3-4 órával már ne együnk- tanácsolja dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa.

A szakértő hozzátette, hogy igen fontos a pihentető, jó alvás. Teremtsük meg ennek feltételeit! Lefekvés előtt szellőztessünk ki, sötétítsünk be és ne fűtsük túl a szobát! A mobiltelefont vigyük ki a hálószobából vagy kapcsoljuk ki, illetve állítsuk repülőgép üzemmódba! Mivel az ún. kék fény csökkenti a melatonin termelést, ezért közvetlen lefekvés előtt már ne nézzünk TV-t, vagy egyéb elektronikus eszköz képernyőjét / kijelzőjét! Ha tehetjük, ne este 10 óra után feküdjünk le, és legyen meg a 8 óra pihentető, regeneráló alvás.

Szükség esetén, amikor már kialakult az IR és nem elég az életmódterápia (személyre szabott diéta és mozgás) kiegészítő terápiaként gyógyszer szedése is indokolt lehet. Amennyiben az érintett a stresszkezelést nem tudja egyedül megoldani, úgy érdemes pszichológust is bevonni a terápiába, mivel a tartós stressz az egész hormonrendszerre negatív hatást gyakorol!