Az IR kialakulásában több tényező is közrejátszik. Arról azonban általában kevés szó esik, hogy a cirkadián ritmus hogyan befolyásolja az inzulinszintet. Dr. Borús Hajnallal, a Budai Endokrinközpont diabetológusával beszélgettünk erről a témáról.
A cirkadián ritmust a köznyelv leginkább napi biológiai órának hívja, ami kb. 24 órás (cirkadián latin jelentése: „körülbelül 1 napos”) ciklus. A legismertebb cirkadián ritmus az alvás és az ébrenlét fázisa. De több hormon kibocsátása vagy a testhőmérsékletünk ingadozása is cirkadián ritmus szerint változik.
A körfolyamat karmestere a tobozmirigyben termelődő melatonin hormon. Ennek mennyisége napközben elenyésző, szürkület után kezd nőni a szintje, és megfelelő mennyiségben olyan biokémiai folyamatokat indít el, melyek hozzájárulnak a nyugodt, pihentető alváshoz. Érdemes tudni, hogy a cirkadián ritmust külső tényezők is befolyásolják (pl. fény, stressz, étkezés, mozgás, zaj stb).
Minden embernél vannak olyan időszakok, amikor felborul a ritmus. Amennyiben ez csak ritkán fordul elő, úgy csak rövidtávú hatásai vannak, viszont ha rendszeressé válik, akkor a cirkadián ritmusban zavar keletkezik, ami nem csak fáradtsághoz és pszichés problémákhoz vezethet, de ekkor bizonyítottan megnő a magas vérnyomás, a daganatos betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a prediabéteszes állapotok esélye is. Tehát a cirkadián ritmus jelentősége sokkal nagyobb az egészség szempontjából, mint ahogy azt régebben gondolták.
Sajnos azt mondhatjuk, hogy a fejlett országokban élő emberek többsége helytelen életmódot folytat, és ez bizony hatással van a cirkadián ritmusra is. Mivel az ember alapból be van programozva egy bizonyos alvás- ébrenlét ritmusra, ezért nagy veszélynek vannak kitéve a krónikus stresszben élők, illetve az éjszakai műszakban (is) dolgozók.
Testünk biológiai órája szoros összhangban áll az étkezésekkel is, sőt, tanulmányok szerint nem csak az hat rá, hogy mit, de az is, hogy mikor eszünk. Ebből kiindulva nem is olyan meglepő, hogy a cirkadián ritmus és az inzulin szintje bizony komoly szinkronban vannak. Sőt, amerikai kutatók szerint a hasnyálmirigynek (ahol az inzulin termelődik), külön biológiai órája is van!
A tudósok ugyanis rávilágítottak arra, hogy az inzulintermelést végző béta-sejtek 24 óránként fényt bocsátanak ki magukból (erről egy különleges képalkotó módszerrel videófelvételt is készítettek), így tehát az inzulintermelést is egy 24 órás ciklusú óra szabályozza.
Már régóta ismeretes tény, hogy az inzulinra való érzékenység is napszaki ingadozást mutat, vagyis reggel és este a sejtek kevésbé érzékenyek az inzulinra, mint napközben (ezért nem jó gyorsan felszívódó szénhidrátokat fogyasztani ezekben az időszakokban).
A cirkadián ritmus felborulása miatt egyéb hormonális változások is végbemennek. Ekkor megnő a kortizol szintje is (amit stresszhormonként is szokás emlegetni), és ez hatással van az inzulin-és a vércukorszintre is, ráadásul, ha több a kortizol és stresszesebb az illető, úgy hajlamosabb egészségtelen ételekhez nyúlni, ami még inkább megnöveli az IR és a 2-es típusú cukorbetegség esélyét.
Érdemes figyelembe venni az inzulinérzékenység napszaki ingadozását: tudjuk, hogy a sejtek inzulinrezisztenciája reggel és este a legnagyobb így, ha tehetjük, a reggeli és az esti órákban kerüljük a gyorsan felszívódó szénhidrátokat! Mellőzzük az ipari cukor, valamint a fehér lisztből készült pékáruk fogyasztását, és gyümölcsöt is csak a tízórai és az uzsonna közötti időben együnk! Folyadékként lehetőleg vizet igyunk, mivel az üdítők, gyümölcslevek nagyon megemelik a vércukorszintet. A nagy mennyiségű fruktóz fogyasztása ráadásul szerepet játszhat a máj elzsírosodásában is. Mindezeken kívül, ha tehetjük, lefekvés előtt 3-4 órával már ne együnk- tanácsolja dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa.
A szakértő hozzátette, hogy igen fontos a pihentető, jó alvás. Teremtsük meg ennek feltételeit! Lefekvés előtt szellőztessünk ki, sötétítsünk be és ne fűtsük túl a szobát! A mobiltelefont vigyük ki a hálószobából vagy kapcsoljuk ki, illetve állítsuk repülőgép üzemmódba! Mivel az ún. kék fény csökkenti a melatonin termelést, ezért közvetlen lefekvés előtt már ne nézzünk TV-t, vagy egyéb elektronikus eszköz képernyőjét / kijelzőjét! Ha tehetjük, ne este 10 óra után feküdjünk le, és legyen meg a 8 óra pihentető, regeneráló alvás.
Szükség esetén, amikor már kialakult az IR és nem elég az életmódterápia (személyre szabott diéta és mozgás) kiegészítő terápiaként gyógyszer szedése is indokolt lehet. Amennyiben az érintett a stresszkezelést nem tudja egyedül megoldani, úgy érdemes pszichológust is bevonni a terápiába, mivel a tartós stressz az egész hormonrendszerre negatív hatást gyakorol!
Véleményeket Dr. Borus Hajnalról itt olvashat>>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
További véleményekA doktornő kedvessége, türelme, szakmai felkészültsége, kedvessége nagyon jó hatást tett rám. Minden kérdésemre megkaptam a válaszokat, nagyon elégedetten távoztam a rendelésről. Köszönöm.
A vér kóros zsírszintje veszélyes állapot, már csak azért is, mert nem okoz tüneteket úgy, hogy a betegnek panaszt okozna, így sokáig rejtve maradhat. Legtöbben egy más okból készített laborvizsgálat kapcsán szembesülnek elsősorban a magas koleszterinszinttel és a magas trigliceridszinttel, amelyek kezelést igényelnek. Prof. Dr. Somogyi Anikó PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az életmód is jelentősen hozzájárul az emelkedhet magas vérzsír, azaz lipid szintekhez, vannak bizonyos betegségek, amelyek szintén kóros lipidértékekhez, ún. dyslipidaemiához vezethetnek.
November harmadik szombatján rendkívül magas színvonalú szakmai napon vehettek részt mindazok, akik ellátogattak a Prima Medica Egészséghálózat és az Endokrinközpont eseményére, amelyen a szakma jelentős képviselői osztották meg tudásukat, tapasztalataikat fontos, érdekes témákban.
Az adiponektin egy olyan hormon, amely a zsírszövetben szabadul fel és amely befolyással van az inzulinérzékenységre és a gyulladásokra. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arra hívja fel a figyelmet, hogy alacsony szintje olyan állapotokkal van összefüggésben, mint az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és az érszűkület.