Lehetek IR-es tünetek nélkül?

Nem divatbetegség, hanem kezelendő állapot

Az inzulinrezisztencia főleg az utóbbi években kapott nagyobb hangsúlyt, előtte elsősorban a kóros vércukor értékekkel foglalkoztak. Az orvostudomány fejlődésének hála azonban már a 2-es típus cukorbetegséget - és az IGT-t, IFG-t- megelőző inzulinrezisztencia veszélyét és terápiáját is hangsúlyozzák, ugyanis számtalan tünet és szövődmény mögött fellelhető az állapot. Sokan sajnos egyfajta divatbetegségként aposztrofálják, mivel igen sok embernél diagnosztizálják, azonban ez csak azt mutatja, hogy bizony népbetegséggé nőtte ki magát.

Nagy veszélye, hogy megfelelő terápia nélkül könnyen 2-es típusú cukorbetegséggé fajulhat, mivel a hasnyálmirigy előbb-utóbb kifárad a túl sok inzulin termelésében, a glükóz mennyiségét így már nem képes kompenzálni. Gyakori szövődménye az inzulinrezisztenciának továbbá a PCOS és a meddőség, mivel a peteérés ekkor zavart szenved, a férfi nemi hormonok szintje megemelkedik, az LH/FSH egyensúly felborul. Sokan ezért meddőségi kivizsgálás során jönnek rá a problémára.

Nem mindig jár tünetekkel

Az inzulinrezisztencia főbb tünetei a túlsúly, pattanásos, zsíros bőr, fokozott szőrnövekedés férfiakra jellemző területeken (bajusz, áll), hajhullás, menstruációs zavarok. Sokan úgy gondolják, ha ezen panaszok nem jelentkeznek, úgy nem áll fenn náluk a kóros inzulinszint. Pedig igen gyakori, amikor az állapot tünetszegény, így csakis erre alapozni nem szerencsés, főleg akkor, ha az illető családalapítás előtt áll, és a várt pozitív teszt elmarad.  Éppen ezért érdemes - különösen akkor, ha a családban előfordult már cukorbetegség- OGTT vizsgálaton részt venni, ahol megvizsgálják a 0,60 és a 120 perces inzulin értékeket is és glükóz sintje mellett- mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája.

Mikor érdemes IR vizsgálaton részt venni?

• Tünetek esetén
• Családban előforduló diabetes
• Családalapítás előtt
• Meddőségi kivizsgálás esetén
• Vetélés

Diéta, mozgás, gyógyszer

Az inzulinrezisztencia terápiája 3 lábon áll: személyre szabott diéta, mozgás és szükség esetén gyógyszer. Nagyon fontos, hogy a kezelés minden esetben személyre szabott legyen, nincs egységes séma, mely mindenkinél beválik. Figyelembe kell ugyanis venni többek között a beteg életkorát, BMI-jét, egyéb betegségeit, ételintolleranciáit stb. Amennyiben az értékek normalizálódnak, úgy a gyógyszeres terápia elhagyható, ám a diétára és a rendszeres testmozgásra a páciensnek már élete végéig ügyelnie kell.